Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-07-17 / 86. szám
cs* an. ammssuui GcBtirtSk. 1914. Julhsc 17. I I a—— KOMABOM LAPOK POLITIKAI LAP. EH*»U«ä tot «Mk-ndovák érlékbe* t Keiykw is «Mikre pestai szétklirtéasel: S*r*>ss ém 89 S, félévre «0 Z, «egyedisre 20 1 laireid«» 100 K2. Sgy«« czám /árat SO Sült. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főazorkeastő; GAÁL GYULA átszerkesztő: SARANVAY íteSSF ir. Saerk.ixtfoég é* kiadóhivatal: Nádor-e 29., hová ugv a lap iiellemi réasét illeti közlemények, mist a hirdetéiek, elófisetéoi él hirdetési dijak «tb. kQldsndSk Késiratokat nem adunk risssa. Ibiiiieaili Mid látsasur: Wán uütSrtikiB ti ratals, Étik, ittuk, isi illáink. Komárom, — július te. Ilyenkor nyaratszakán elindul a gazdagok és előkelők népvándorlása és menekül a nyár elöl. Útját a világfürdők felé irányítja, ahol rendbe hozza fáradt idegeit, vagy az utazás élvezeteiben és örömeiben keres szórakozást. Ennek a konvencionális szokásnak hódolt a kisaníant is, amely most Prágában tartotta tanáesbozását, a dinnye és uborka érése előtt a nyár elején. Amint ilyenkor szokás, a balkáni külügyminiszterek utánozzák nyugati kollégáikat, Nincsics és Dúca urak is nagy kísérettel, feleségestül robogtak különvonatokon az aranyos és száztornyú Prága felé, ami bizony nagy és régi város és sem Bukarest sem Belgrad vele egy napon sem említhető. Benes, aki egy vagy két fejjel kimagaslik kollégái közül külügyiig és diplomáciaiiag is, adta a szeretetreméltó házigazdát és a balkáni vendégek jól szórakoztak Prágában Lunch, dejeuner, diner, soirée, réunion amelyeket nem előkelő dolog reggeli, villásreggeli, ebéd, vacsora és estély szavakkal fordítani, ebből a nemzetközi érintkezés bői sem hiányoztak. A prágai királyi vár, az ősrégi Hradsin termei fényárban úsztak és mozgékony, ifjú Benesünk sok demokráciával, az előkelő allűrök hanyag megvetésével ^sürgőit-forgott a spanyol etikettnek épített várkastély káprázatos fényű termeiben. Egy kicsit tanácskoztak is, nagy titokban és anélkül, hogy valamit elárultak ■volna belőe. »A kiaantant egységes«, a > kisantant az európai békének őre« és más ilyen szenzációs kijelentésen kívül egyébb eredményt nem hallottunk a cseh sajtó által nagy reklámmal beharangozott prágai konferenciáról. Hiszen mindezt tudjuk és ezekre nem is vagyunk kiváncsiak. Azt is sejtettük, hogy a Btsszarábia kérdésében a kisantant máris nem egységes. Az európai békét, amelyet a kisantant őriz, a kisebbségi kérdés fenyegeti, amely alatt a tanácskozó kisantant, a nemzetiségi elnyomás parazsát éleszti. Mert Európa már ráeszmél a békediktátomok egy óriási nagy, sőt végzetes tévedésére: hogy a nemzeti kisebbségeket kiszolgáltatták olyan államoknak, amelyek a békeszerződések határoz aaányait nem respektálják. Nem tadjuk, volt-e erről szó. De ismerjük a Bálkán nemzeti kisebbségi rendtartását Tíz évvel ezelőtt a |szerbbolgár háború után adták ki ^atzzerbek^a bolgároktól lakott Macedóniában rast <a rendeletet, amelynek második pontja kimondta, hogy minden hatóság elleni erőszak kísérlete öt évi fegyházbüntetést von maga után és egyúttal a rendőrségre bízta (nem a bíróságra) ennek a megállapítását. De itt még nem állt meg. Aki a rendőrség határozatának kihirdetésétől számítolt tíz napon beiül nem jelentkezett a fegyházbüntetés kitöltésére, azt bármely polgári vagy katonai hatósági személynek jogában állt megölni. Párisbau tudtak erről a balkáni zamatú és a kisebbségi ügyet radikálisan megoldó rendelkezésről, mégis rászabadították a kisebbségekre ezt a íélművelt népet. Vagy a román fö'dreform ügye szóba került e, amely egyszerűen lefoglalta a magyar birtokosok földjét kártalanítás nélkül. Szóba kerültek-e ezek a kérdések, hogy a kisebbségekkel mi lesz és meddig hintik a port Európa szemébe? Ha ezekről a csekélységekről nem is tanácskoztak, de Ducáék, Nincsicsék jól mulattak. = B.vezatik a gabonavámof. A Tribuna szerint a gabonavámok bevezetése a legközelebbi napokban meg fog történni. Elvben mar megoldották a kérdést. A vámokat rendeleti utón vezetik be, amire a kormánynak az 1919 febr. 20-iki és 1921. — 12-iki törvény értelmében meg van a joga. Az autonóm vámoknál 6-os, a szerződéses vámoknál 3-nát valamivel nagyobb koefficienst fognak alkalmazni. A ren delet, dacára a parlamenti szünetnek, közzététele után életbe fog lépni. Jelenleg már csak azt a gabonát és lisztet engedik behozni, amely igazolhatóan már utón van További behozatali engedélyeket nem adnak ki. Hir szerint a gabonavámokat már fölvették a csehszlovákosztrák kereskedelmi szerződésbe is. = A keresztenyszoclalítta part ülése. A komáromi keresztényszocialista párt vezetősége Dosetál Jakab elnöklete alatt ülést tartott, melyen beszámoltak a pártnak 1924 első félévi tevékenységéről. Ez idő alatt több száz párttagnak állott a jogvédő iroda rendelkezésére, amely tanáccsal szolgált adó, vagyondézsma, illetőség- és állampolgársági ügyekben, ■ választási névjegyzékek körüli felszólamlások révén, továbbá szociális ügyekben a hadiözvegyek, hadirokkantak és földigénylések ügyeiben. A pártvezetőség örvendetesen vett tudomást az iroda tevékenységéről. Majd a lemondott pénztáros helyébe Ztmkay Antalt választotta meg a helyi szervezet pénztárosi teendőinek ellátására. — Utolsó volt a kisantant konferenciája? A kisantant Prágában tartott konferenciájáról egyik angol lap, a Manchester Guardian azt úja, hogy az az utolsó volt. Ezen állítását azzal indokolja, hogy a kisantantnak létjogosultsága a magyar rekonstrukció kezdetével megszűnt. = Csehszlovákia és Magyarország vf szenya. Magyarország és Csehszlovákia közölt a nehézségek mindjobban csökkennek — Írja a Slovenská Politika vezércikkében — és újra fölmerül a kérdés, bogy fog alakulni a köztársaság és •Magyarország viszonya s főleg, hogy miijén lesz a szlovákok és mag járok szomszédi együttélése, űrről a kérdésről fenti, jap ,• ,köretkésőkét írja : Miad a-*égi, mind a mai^Ma-, I gyárowzággal többet és tárgyUagoaabban kell t lotlalkoiaantíálw^bWtldég^. ®h*n irányaié jelszavat nem elég a sérelmeket, az ezeréves rabszolgaságot, az elnyomást f«lhánytorgatni, kell, hogy a múltból tanulságot merítsünk és önvédelminket tökéletesítsük. Erre szükségünk van, pert Magyarország vezető körei sohasem mondanak le a múlt felújításának reményéről, A mi lasse, csöndes fölszabadító munkánk pedig nem talál megértésre a nalnnk élő magyaroknál, akik először felszabadulásunkat el sem ismerik és másodszor végsőkig ragaszkodnak azokhoz az előnyökhöz, azokhoz a fegyverekhez, (?) amelyeket a volt magyar uralom adott kezükbe. Magyarjaink minden lépésünket kisebbségi sérelemnek minősítik, bár az ő kisebbségi helyzetük csak attól a pillanattól fogva válik majd ténylegessé, amikor fölszabadító munkánk befejeződik, vagyis midőn az egész nemzet és amerikai testvéreink segítségével délkeleti terű eteink felszabadulnak a magyar szupremacia alól. Ez pedig soká fog tartani. — A kisantant nevezetes arról, hogy ha Magyarországon valahol egy ócska fegyvert találnak, azonnal a népszövetséghez szalad a »fegyverkező« magyarokat bepanaszolni. Nézzük csak meg, hogy milyen békés szándékai vannak ennek a fegyverektől irtózó kisantantnak: A Skoda müvek, amelynél a francia tőle (Schoeider & Creusit) két millió fonttal van érdekelve, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia fölfegyverkezise érdekében dolgozik. De még ennél is veszedelmesebb az, hogy az osztrák acélművek a nagyköveti konferencia tudtával és beleegyezésével és a saintgermaini békeszerződés állandó megszegésével éjjel nappal muníciót gyártanak. Ezek a gyárak Jugoszláviának a legutóbbi tizenöt hónap alatt egy millió Manser fegyvert, egy millió gyalogsági muníciót, százharminchárom teherkoc j municiópótíékof, 12 vagon autót, 24 vagon tábori konyhát és számos revolvert é8 fényszórót szállítottak. Jelenleg ezek a gyárak egy nagy román rendelést elégítenek ki. Szégyenletesek azok az összegek is, amelyeket kiadtak. Jugoszlávia csupán műméiért 1740 millió frankot, repülőgépekért ét autókért 300 millió frankot adott ki. Románia 90 millió frankot fizetett mu-. niciéért és repülőgépekért. És igy tovább. .. Városi közgyűlés. — 1824. jaliUB 15 én. — Mit mondott a Zemská Banka igazgatója. — M 1924 évre Móló költségvetés megállapítása. — A gázmű költségvetése. — 200 % városi pótadó. — A pénzintézetek felmondták a kölcsönöket. — Az állami főjegyző illetménye. A város képviselőtestülete kedden dólntáu tartott közgyűlésén tárgyalta le az 1824 évi költségvetést, ami a közgyűlésnek különös jelentőséget adott. A tárgyalás mindvégig a tárgy komolyságához mért higgadtsággal, nyugodt vederben .folyt és nagy csalódást hozott azoknak a kiváuttsiaknak, akik valami kilfaő|ebb eseményt vártak a közgyűléstől. A költségvetéssel már április óta foglalkoztak a képvuelötestttl-t tagjai, a tanácsban és a pénzügyi bi* gettság ülésein készítették elő a javaslatokat, a viták ezeken a gyűléseken zajlottak fe, a közgyűlésnek más feladata nem. maradt, Sut a szakbizottságok által a költségvetés egyes rovatéinál tett javaslatuk fölött dönteni és ezekkel együtt a költségvetést véglegesen megállapítani. Természetes, hegy a költ * [vetés »egiUatitáu ..ért .»«Jwtjita ktl, a szőveffoiett polgári pártok a Uistü iíttH!
