Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-07-17 / 86. szám
>. Otäfti. é# a közgyűlés többsége a polgári pártok javaslatait emelte határozattá. ▲ polgári pártok álláspontja az volt, hogy a számvevőség áltat előterjesztett költségvetéeea oaak akkor lehetne váltózutni, ha ásnák másfél milliót kitevő személyi kiadási tételét csökkenti a város. A váios polgársága ilyen lágy kiadással bíró adminisztrációt n*m bír el és bár mily kesarft feladat is az, egyezer végre hozzá kell fogni a személyzet számának redukálásához. A tanács megbízta a ▼árosbirét, hogy tegyen jelentést a község adminisztrációjában nélkülözhető alkalmazottakról s & jelentés szerint fogja a képviselőtestület a jövő évi költségvetés megállapításánál est a súlyos kérdést megoldani. Nem hálás feladat, de a képviselőtestületnek, a város és az adófizető polgárság jól felfogott órdake ezt kötelességévé teszi. Az 1924 évi költségvetés «érinti több kiadás: 1.700,000 korona a városi pótsdéban nyer fedezetet, amely az eddigi tOO %-nak felel meg. A közgyűlés foglalkozott még a helybeli pénzintézetednek felmondásával, amelyek a ▼árost tartozásának visszafizetésére szólították fel, valamint megállapította az állami főjegyzőnek a város által adott illetményét is. * A közgyűlésről részletes tudósításnak a kővetkező: Csizmadia György városbiró a közgyűlés megnyitása után jelentette a törvényes időben bejelentett távolmaradásokat és a helyettük behívott póttagokat. Puzsér János helyébe Gsevár Józsefet, Czike Dénes helyébe Komáromy Lajost, Ipovitz Endre, Lenh&rdt Mihály és Kvatek Ferenc helyébe pedig Mii as Jánost, Prantner Lipótot és Viszmag Mártont hívta be, A behivott&k közül Viszmag Márton az esküt letette. Majd jelentette a városbiró, hogy a város kölesön konvertálása ügyében a mait közgyűlés által kiküldött bizottság eljárt Prágában a Zemska Bankánál, ahol azonban elutasító választ kaptak. A bank igazgatója kijelentette, hogy a ZemBka Binka nincs arra hivatva, ! hogy a szlevaaszkéi városok kölcsönét konvertálja, vagy részükre hosszulejár&lu kölcsönt folyósítson. Eddig 60 milliót adtak ki különböző beruházásokra, majd ha a pozsonyi fiók megkezdi működését, akkor ez fog S Jovenszko ▼árosainak kölcsönt adni. Mi sam csináljuk a pénzt! — mondotta az igazgató, egyébként is az idő most nem alkalmas arra, bogy Szlovenszkóban beruházásokra kölcsönt adjon a Zemská Banka. A város tehát — fejezte be jelentését a városbiró — ebben a reménységében csalódott és egy ideig nem számíthat arra, hogy súlyos anyagi helyzetén segítsen. A rezignált hanga jelentést a közgyűlés tudomásul vette. A költségvetés tárgyalása. Ezután áttért a közgyűlés a város házi- | pénztárának 1924. évi költségvetésére. Sándor Ernő főszámvevö terjesztette elő a költségvetést, amelyet a tanács és a pénzügyi bizottság több ülésen tárgyalt és készített elő. Egyes rovatoknál a bizottságok külön javaslatokat fogadtak el, amelyeket a közgyűlés elé terjeszt ét az egész költségvetést rovatonként ismerteti. A közgyűlés a közbiztonság kiadási tételénél kimondotta, hogy fő ir a miniszterhez a katonai ügyosztályban alkalmasod három munkaerő kösül kettőnek az állam által leendő dotálása iránt, mivel a tisztán állami munkát teljesítő alkalmazottak közűi legfeljebb csak egy tisztviselő eltartására kötelezhető a város, Föiir ai egyik orvosi állás megszüntetése iránt, ágy hogy az ősszel tárgyalandó költségvetésben már az kifejezésre jusson. A gőz és Teád fürdőnek és a dunai uszodának bérbeadására nézve utasítja a közgyűlés a tanácsot, hogy na év végén megfelelő javaslatot terjesszen a közgyűlés elé, basonlóképsn határoz a közgyűlés a szántók & kassilók esetleges bérbeadására nézve is. ▲ vallás és közoktatásügyet érintő kiadásoknál & közgyűlés a pénzügyi bizottság azon javaslatát fogadta el, hogy addig, amig a mi nisztpr a kegyúri kiadások dolgában véglegesen nem dönt, agy a' kegyúri kiadásokat, mint m,különb»fő egyházai segélyét a költségvetésbe fölveszi és utalványozza. A mosgószinház kiadási Midénél a közgyűlés hozzájárult n tanács Javaslatához, mely szerint ha a mozgószinhtzi engedély ügye és a helységkérdós tisztázva less, a képviselőtestület elé megfelelő javaslat lesz előterjesztve. Ntgyebb vitát a költségvetésen kívüli kiadások keltettek. A kommunista párt tudvalevőin a város szociális é> népjóléti intézményei támogatására 480000 koronát kívánt fölvenni a költségvetésbe. A tanács számolva a város anyagi helyzetével ÍOOOOO koronát javasolt erre a célra. A pénzügyi bizottság hosszas vita után, a kommunisták javaslatára szótöbbséggel 300900 K-t vett föl a rovatba, fed zelül a városbiró javaslatára a város kölesönének konvertálása folytán majd előálló megtakarítást je ö te ki. Ennél a tételnél Fülöp Zngmond (kisgazda és kisiparospárt) szólalt főt és a számvevőség által előterjesztett javaslatot ajánlja elfogadásra. A 100000 korona is elég súlyos f az adózópolgártágra nézve, amely elérkezett ' teljesítő képességének legvégső habáráig, mikor | ezt az á'dozatot meghozza. A 300000 koronára ■ fedezete nincs a városnak és hivatkozik a vá S rosbiróaak a közgyűlés elején tett jelentésére j a város tartozásainak konvertálását iilető-n, ■ amely teljesen eloszlatta azt & reményi, hogy i esetleges konverzió u ján valami megfcakaritás- jj hoz jusson a város. A költségvetésen kívüli j bevételekbe állított államsegélytől sem látott ; eddig a város semmit és es az előirányzat s-m j kecsegtet biztos fedezettel. A költségvetés | megállapításánál szigorúan arra az álláspontra j kell helyezkedni, hogy az adózó közönség te- f herbiró képessége meddig terj*d és nyomot ú. j ságos helyzetét az amugyis elviselhetetlenné váló adóterhek szaporításával tű yesbítani nem szabad. Kéri a közgyűlést, hogy a számvevőségi javaslatot fogadja el. Steiner Gábor (kommunista) polemizál Fíilöppal és hosszas felszólalásában a 300000 K elfogadását ajánlja. Szerinte még vannak olyan adózók, akik elbírják a magasabb adót. A szociális intézmények támogatására általa javasolt összegre fedezetet találhat a város, ha a kegyúri kiadásokat, az egyházak segélyét \ törli és az iskolákat államosittatja. Ajánlatot ; tesz a pétadónak 150 % ra való leszállítására ! és 300 %-os pótadónak a progresszivitás eive j szerint leendő kivetésére. Hangsúlyozza, hogy ! van még sok olyan adózó, aki többet is elbír. Csizmazia városbiró & 300.000 koronának elfogadását javasolja, majd elrendeli a szavazást, amelynek eredméuya szerint S '.einer jivaslatát a közgyűlés 18 szóval 14 ellenében mellőzi és igy Fülöp, illetve a számvevőség javaslatát emeli hatá ozattá. A költségvetés az egyes rovatoknál történt kiadási leszállítások, illetve bevételi fölemelések folytán akképen alakult, hogy bevételekben 3 273 112 K 68 f., kiadásokban pádig 3 239,272 K 32 f. jelentkezett. A feleslegül | mutatkozó 33,840 K 36 f.-bői 30,000 koronát a főszámvevö a kiadások leírására kért fordítani. A községi pótadó által fedezendő kiadási többlet 1.700 000 K. t tesz ki, amely 200 % pótadónak felel mag, melyre nézve a főszámvevő javaslatot tstt. A pótadó kulcsának megállapításánál Ste'ner Gábor előterjesztette indítványát a 150 ®/# leszállítást, illetve a 300 % progresszív emelésre nézve. Alapy Gyula dr. (kér. szoc.) rámutat a polgárság súlyos helyzetére és adóviselési képességének teljes kimerítésére. Megvilágítja az iparos-, kereskedő- és a kisemberek helyzetét, a nagy munkanélküliséget és a Steiner féle javaslatnak kivihetetlenségét bizonyítja. A költségvetésből 1.600 000 kor. személyi kiadás, be keli jelentenie, hogy ilyen súlyos kiadásokkal járó adminisztrációt a város polgársága nem bír el. Ezen föltétlenül segíteni kell, bármily kellemetlen is a kérdés. A szociális intézményekre előirányzott összegre nézve hivatkozik Érsekújvárra, melynek költségvetésében ilyen eím*n semmiféle összeg nem található, pedig Érsekújvár a fejlődés korszakát éli, míg Komárom a visszafejlődés utján van. A progresszivitásra nézve megj gyzi, hogy ' Kassán szintéi bevezették ezt a kétféle, pót-, adókulcsot, de Komáromban nines adat arra, hogy ez jövedelmezőség szempontjából kellő eredménnyel járna. Ha megfelelő terv állna rendelkezésre a képviselőtestületnek, akkor lehetne erről csak tárgyalni. Kijelenti, hogy a _______»Komáromi Lapok* ____________ si&vetkezett polgári pártok esak még ezúttal fogadhatják el a 300 százalékos pótadót, ezt a jövőre nézve azonban már nem tehetik. A költségvetést ilyen értelemben elfogadja. Jávor Jeaő főjegyző sierint a progressiv adósás bevezetése technikailag teljesen lehetetlen és kéri S.eiiert, hegy álljon el indítványától. Koczor Gjala (kisgazda és kisipireä) visszauusítj* Steiner azon kijelentését, hogy a polgári pártok mindent leszavaznak. Igenis a polgári pártok is magákévá teszik a progresszivitás elvét, de amig a számvevőség megfelelő tervet nem terjeszt elő a képviselőtestületnek, melyből az eredmény világosan elér. látható, adiig ezztrl a fontos kérdéssel foglalkozni érdemben nem lehet. A városbiró a szavazást elrendelvén, a képviselőtestület IC szóval 10 ellenében Sieiuer indítványát elvetette. A c>eh pártok részéről jelenvolt négy tag nem szavazott. A közgyűlés e szavazá-s&l döntött a költségvetésről is és azt az 1924. évre 3243112 K 68 f. bevételben, 3.239272 K 32 f. kiadásban és 3840 K 36 f. feleslegben állapította meg és elfogadta a 200 százalékos pótadó kivetését. A költségvetéshez hozzászólott még Pater Vladimir (cseh párti) is, aki azt elfogadta, de kérte, hogy a jöyö költségvetésnél a város vagyonárói kimutatást terjesszenek elő. A városi gázmű költségvetését a főszámvevő előterjesztésében 1983480 korona bevétel, 1938376 K kiadás és 45184 K felesleggel elfogadta a közgyűlés azzal, hogy a mutatkozó fölösleg a közigazgatási kiadások részbeni fedezésére a házi pénztárca utaltassák. A gázuij&t 1924. jú.ius 1. kezdettel a következőkben állapította meg a közgyűlés; legtlább három szobás lakásoknál 2 K, két szobás lakásoknál 1 K 80 f, egy szobád lakásnál 1 K 30 fill.; ipar: gáz 1 K 80 f, hivatalok részére 2 korosa. Egyéb ügyek. Sándor Ernő főszámvevö előterjesztette a Komáromi Első Hitelintézetnek, a Komárom Vidéki Hitelbanknak és a Komáromi Koronabanknak leveleit, amelyekben a nevezett intézetek fölmondták a városnak náluk fönálió kölc&öneit. A városnak ezen bankoknál 1,633.000 K folyószámla és lombard kölcsöne van, (tmoiyet most ki kellene fizetni. A képviselőtestület a főszámvevő javaslatára megkeresi az intézeteket, hogy tekintettel a város suiyos anyagi helyzetére, tekintsenek ezúttal el a tartozások behajtásától, illetve megfizetésétől. Jávor Jenő állami főjegyző részére a közgyűlés a pénzügyi bizottság javaslata szerint, a kiállítandó bizonyítványok dijait megszavazta olyképen, hogy a dijakat a város pénztára szedi és a főjegyző részére egy öszszagben maija ki, de CHzmazia városbiró fogja a szegények tés^ére díjtalanul kiállítandó bizonyítványok ellenőrzését gyakorolni. A Manoschak Ferenccel folytatott pörben a közgyűlés Mihola Ferenc dr. főügyész javaslatára a felajánlott egyezségi összegűt 12000 K-ban áiiapitolta meg, m „rt a városnak a pör megnyerésére kilátása nincsen. Az ülés végén Oáborek Károly bejelentette, hogy többen hozzáfordultak amiatt, hogy gyermekük iskolamulasztása ügyében a rendőrség ki sem hallgatta őket, hanem 30 g-ra megbüntette, mert nem tadták igazolni a gyermeküknek iskolamnlasztását. Felkéri a városbirót, hogy hasson oda, miszerint ilyen esetek ne forduljanak elő. Koczor Gyula szintén tad ilyen esetekről, amelyek vidóaen fordáinak elb, a büntetés a törvény szerint 2 kor. és ismétlődő esetben 4 kor. Kamrás József dr. szerint a képviselőtestület a rendőrség ezen eljárására nézve nem gyakorolhat semmi ingereheiát. Ha konkrét esetek fordainak elő, azokat hozzáértő embereknek át kell szolgáltatni, hogy a rendőrbiztosság által kivizsgaitassanak. Steiner javasolja, hogy keresse meg a képviselőtestület az iskolaszéket, amely rendelje el, hogy ilyen mulasztási esetekben az iskolaigazgató tegyen jelentést az iskolaszéknek és az intézkedjék az ügyben. Kamrás József dr. felszólalása után a közgyűlés igy határozott, mely nyole órakor ért véget. - . . . ... . ____________________1Ü?4. jnüoa IT
