Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-12-20 / 145. szám

Íeg?wcBi5t59Íih I4S. »««m. Szombati 1924. december 20. POLITIKAI JL. A F». Stó$zs<$ei i? «B«h*-»aá©irák értékbe* * SSs'yíitB ás Iliikre testál »íéSkSííími: SfáSW évra 80 K, félévre 40 S, aegyedévre 19 X* Külföld?.» ISO SS, ' ~£fgymis. Exása ásm s 80 filHár» M l! íl 1 U H. Komárom, — dec. 19. A tisztviselői kar, talán mintegy va­rázsütésre, a kormány ellen fordult, amely most kezdi meg a tisztviselő státus le­építését, amidőn a gazdasági krízisnek talán egy újabb fázisába jutunk és a kenyérért való harc a legélesebben indul meg a gazdasági élet minden frontján. A drágaság egyre növekszik, a búza ára a tőzsdéken, emelkedik, pénzügyi körök a cseh korona esésére készítenek elő, amit igazolni látszik a pénz vásárló erejének csökkenése, a drágaság ingáinak merészebb kilengése. A kormány most télviz idején harmincezer hivatalnokot bocsát el cse­kély végkielégítéssel vagy nyugdíjjal, mert be kell látni azt a tényt, hogy ezt a tisztviselői állományt az államnak fentar­­tani nem lehet. Mi készségesen elhisszük azt, hogy a csehszlovák köztársaságnak háromszáz­­ötvenezer tisztviselő igen sok és annak kétharmadrésze is untig elég volna; de a bürokrácia növekvő túltengése ellen is mi harcoltunk évek óta, bizonyítva azt, hogy közigazgatásunk ijesztően rosszabb és megbizhatlanabb, mint azelőtt, mert az a politikától átitatva, nemzetiségi elfogult­ságtól fűttetve nélkülözi a pártatlanság és a kívánatos gyorsaság minden föltételét. A sok, felesleges, állandóan illetőségünk­ben és állampolgárságunkban turkáló tisztviselő nem a mi érdekeinket szolgálja és védi, akik adókoronáink súlyos terűé­ből őket fentartjuk, nem is az államét, amelyet szolgálniok volna hivatásuk, hanem csak a kormány centralizmust, a kormány hatalmat, amelyet mi egy percre sem tévesztünk össze az állam érdekeivel. ; A kormányok nem ismertek határt az ! állami tisztviselők alkalmazásában. Egyes ; hivatalokat annyira túlzsúfolták tisztvi- ] selőkkel, hogy azok egymástól mozogni j nem tudnak. Annyi érdemet jutalmaztak ! hivatallal, hogy a hivatalnoki színvonal i teljesen alászállott, azokban ma selejtes, \ munkáját nem értő, dologra nem nevel­kedett elem foglal helyet. A törvényhozás is gondoskodott különöseh a légionáriusok elhelyezéséről; már pedig azt elfogultság nélkül meg lehet állapítani, hogy nem minden légionárius született hivatalnok­nak. És azzá lett közülük bárki, aki je­lentkezett és igényét állami alkalmazásra bejelentette. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. F.lasorkssstőGYULA dr Szerkesztő: SASÄMYÄV 1ÓZSEF dr. Természetes, hogy ezt a magyar és német alkalmazottak sorozatos elbocsátása követte. A begyakorolt és kiválhatott hi­vatalnok elemet elbocsátották állásából, a kormány az utcára dobta és éhbér nyugdijakat szabott ki részére a szociális gondoskodás nagyobb dicsőségére. A mos­tani elbocsátások is a hivatalfőnökök elő­terjesztésére történnek. Figyelemmel fog­juk kisérni, hogy hány magyar és német tisztviselő fog áldozatul esni az újabb offenzivának és a legeslegújabb nyelvi ; vizsgán hányán fognak a cseh bizottsá­­■ gok előtt elbukni.__ Sajnáljuk ezeket az elbocsátandó tisztviselőket, akik uj egzisztenciát kény­telenek keresni maguknak, ami a gazda­sági élet sürü összeroppanásai mellett tel­jesen kilátástalannak látszik. A felesleges tisztviselői létszámra elpocsékolt súlyos milliárdokhoz nekünk is hozzá kell já­rulnunk. A fényes hadgyakorlatokat, a pompás diszfelvonulásokat és a katona­bandák recsegő muzsikáját nekünk is drága pénzen kellett megfizetnünk. A mi adókoronáinkon épülnek az új kaszárnyák, repülőgépek és tankok. Azt mondják, kell az állam biztonságának megvédésére. Mi más véleményen vagyunk. Az állam leg­nagyobb biztonsága polgárainak megelé­gedése és nyugalma. Ezt biztosítsa ré­szünkre a kormány jó törvényekkel és a békeszerződések határozmányainak becsű- , letes végrehajtásával. A tisztviselői kar, a kormány fegy- 1 vertelen hadserege ma a kormánnyal szemben áll. A gazdasági helyzet rosz­­szabbodik, a drágaság nő, a munkanél­küliség növekedik, a lakosság az adókat nem bírja. Harmincezer proletárral több lesz, akiknek az élettel szemben nagyobb igényei vannak. A tisztviselők politikai pártokat alakítanak a kormány ellen. Szóval a két bal kezű belpolitika gyü­mölcsei érni kezdenek. Azt hisszük, hogy igen rövid idő alatt teljesen meg is érnek , és elérkezik a vetés után az aratás ideje, j amire súlyosan fizet rá a köztársaság. = Benes a Magyarországgal kötendő j szerződésről. A külügyi bizottság ülésén az or.t í elhangzott különbö>ö megjegyzésekre Benes dr. j külügyminiszter válaszolván, beszédében érin- j tette a Magyarországgal kötendő kereskedelmi : szerződést is, amelynek tárgyalásai egyelőre j megszakadtak. A kü ügyminiszter szerint a ! Magyarországgal kötendő kereskedelmi szer- | zödés közgazdasági tekintetben igen nagy fon- : to«sá~n kérdés. Ma még nehéz volna megmon-Szerkezxtőzéj éi kiadóhivatal: Nádor-s 2S, hová agy a lap izellemi részét illető közlemények, aalst a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldem&Sfe Kéziratokat nem adunk vissza. IsgjeitRifc iiBtenkini háromszor: kidén csütörtökön ét mattig dani, hogy a tárgyalás során mi hogyan lesi megoldva. Bizonyos, hogy a tárgya ások hősi­­szu*k lesznek. A miniszter reméli, bogy a megkötendő szerződés Szlovenszko gazdasági érdekeire kedvező befolyással lesz. A mai álla­pot igen áldatlan mindkét országra. Az illető­ségi kérdésben már a mait év fo yamán voltak tárgyalások, meiy-k majdnem teljes rakodásra Vezettek, az molaó pillanatban azonban meg­hiúsultak. E'.t a kérdést a kereskedelmi szerző­désül egyid -jttleg, azonban ettől függetlenül fogják m>-go dani. = Az ellenzék tiltakozása a tisztviselői javaslatok ellen. A képviselőház csütörtöki ülésén megjelent az ellenzék is, hogy viharos tiltakozásával mutasson rá a kormánynak a tisztviselőkkel szemben tanúsított eljárására. Az előadó beszéde alatt tört ki a vihar s kü­lönösen a kommunisták lármáztak, akik a mi­niszteri padok elé vonultak, rugdosták és akta­táskáikkal csapdosták azokat. Grünczweil német szociáldemokrata, Hartkó szlovák néppárti, Luschka német kér. szocialista, Patzélt német nemzeti, Kurtyák ruszin autonómpárti képvise­lőknek a javaslat ellen történt felszólalása után Korláth Endre dr. a ruszinszkói őslakosság autonom pártjának képviselője tartott fulmináns beszédet, amelyben leleplezte a ruszinszkói kémirodát, amelyet az ottani őslakosság, de különösen a magyarság ellen tartanak fenn igán nagy költséggel és rámutatott arra az embertelen eljárásra, amelyet a magyar elbo­csátott tisztviselőkkel szemben tanúsítottak. A köztársaság legjobb katonája a magyar — úgy­mond — tehát katonának jó, de a tisztviselői kenyeret kiveszik a szájából, hogy saját fajtá­juknak adják Az ülés végén az ellenzék egy tiltakozó deklarációt olvasott fel és kijelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban. = Lengyel lapok a csehszlovák viszo­nyokról. A parlamenti ellenzéknek a nemzet­gyűlésből való kivonulása alkalmából több len­gyel iap szóvá tette a csehszlovák viszonyokat, különösen az itt mindig aktuális kisebbségi kér­dést. A „28 Rijen“ c, csehszlovák lap polémiába bocsátkozik az illető lengyel lapokkal, melyek a csehszlovák államnak különféle tanácsokat osz­togatnak. így a Krakóban megjelenő «Czaz« azt fejtegeti, hogy az uj választások könnyén meg­szüntethetik a csehszlovák többséget, mert a vá­lasztásokon meg fognak erősödni a kisebbségek és akkor a csehszlovákok vagy a németekkel vagy a szlovákokkal lesznek kénytelenek koalí­cióra lépni. Ez utóbbi esetbeo a szlovákok meg­kapnák az autonómiát, melyért küzdenek. A »Gias Národu* a csehszlovák viszonyokkal össze­függésbe hozza a két állam között kötendő ke­reskedelmi szerződést és azt Írja, hogy Cseh­szlovákországnak ez a szerződés szükségesebb, mint Lengyelországnak. A lengyelek éppen ebben a pillanatban meg uem feledkezhetnek az ő 200 000 testvérükről, kik Gsehszlovákországban élnek éa kiket a kiirtás veszélye fenyeget. Más lapok meg óva intik a leDgyel kormányt, hogy ne siessen a szerződés megkötésével, mert Gsehszlovákország­­tól nem áll messze a nemzetközi ellenőrzés le­hetősége. A »28. Rijen« visszautasítja mindeze­ket az állításokat és megjegyzi, hogy Lengyel­­országnak elég gazdasági és politikai baja van kúrák otthon. gyomor-, bél- s egyéb beloő betegségeknek. ívben) — Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. — Az „IGMANDI“ nem tévesztendőőssze másfajta keserüvizekkd. <(AAA X,, előtti korszakba vezethető vissza az ev IGMANDI KESERuVIZ képződésé­nek és hatékony alkatrészeinek összeérési folyamata a főid yomrában, (felfedezve SCHMIDTHAUER A. által az 1863. s mint ilyen páratlan természetes gyógyszere a Rendszeres adag reggelizés előtt fél pohárral.

Next

/
Thumbnails
Contents