Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-12-16 / 143. szám
2. oldal. „Komáromi Lapok 1994. deeembe? II Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stilben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrákban, matracokban és gyermekágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni Igniíaiiiliiilíiili. — Református templomnak elemben, -j- Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! bto akkor ezt jogosulatlauul tette. Ha a Népszö vétség részéről az & szándék, hogy ezt a pozíciót pártnak valamelyik tagjával kell betölteni, akkor elsősorban pártnak vezetőségét kell megkérdezni, ha pedig ez a megbízás niuca valamelyik politikai párthoz kötv*, akkor a magyarság minden politikai pártjának véleményét meg kell hallgatni. Ha másképen történik ennek a pozíciónak betöltése, akkor a titkárságban a csehszlovák kormány egyik külügyi expozitaráját keli tekintenünk és akkor ez az egész intézmény célját tévesztette. — Pártvezetőségünk minden szükségei lépést megtesz, hogy Földessy ebben az ügyben mint pártunk tagja el ne járhasson. Ha mégis őt tolnák előtérbe, akkor kijelentjük, hogy Főldejsy megbízása a párt tudtán kívül, sőt akarata ellenére történt, ö tehát mint magánszemély járt el. Külőnb-n is Földessy ellen választott bírói eljárás van folyamatban, amely a jelek szerint az ö kizárásával fog végződni. — Az azonban téves állítás, mintha Földessy a rendtörvény mellett szavazott volna, hiszen akkor a pártvezetésig nyomban kizárta volna a pártból. Földessy annak idején pártlapunkban cikket irt, melyben a törvényjavaslat mellett foglalt állást, de cikkével sem a pártvezetésé?, sem a szerkesztőség nem értett egyet és amikor a javaslat feletti szavazásra került a sor, Földessy eltávozott az ülésteremből. (A rendtörvény mellett nagy beszédet mondott a nemzetgyűlésen. Szerk.) A kérdés meritumához még hozzá füzzük azt az érte* sülősünket, hogy & titkárság megszervezésére már a közel jövőben sor kerül és hogy arra csehszlovákiai magyar politikáét fognak meghívni. Hogy ez a meghívás azután milyen befolyásra és milyen formában következik be, azt még nem tudjuk. = A leszerelő értekezlet. A népszövetség tanácsa Rómában tartja ülését, amelyen foglalkoztak a leszerelés kérdésével is. Banes dr., mint a leszerelési ügy előadója, határozati javaslatot terjesztett a népszövetség elé elfogadás végett, amelyben a népszövetségi tanács elhatározta, bogy a leszerelési értekezlet előmunkálatait a márciusi ülésezés napirendjére tűzi ki. A leszerelő értekezlet napját a tanács 1925. május 4-ére tűzte ki. A szlovákok panaszai. Mit irt Mudron szenátor a „8lováku-ban? A régi magyar éra és a mostani helyzet. Madron János dr. szenátor erőa hangú cikkben támadta meg a „Slovak" ban a csehszlovák irányzatot Szlovenszkón — írja — ma teljességgel tarthatatlanok az állapotok és ha rövid időn belül nem áll be változás, akkor Szlovenszkón nem erős támasza, de sírja lehet a köztársaságnak. Minden gonoszságnak, mely itt körülöttünk történik és melynek szenvedő tanúi vágjunk, kutforrása a soviniszta csehszlovák politika. Ez a politika tagadja a szlovák nemzet, valamint a szlovák nyelv létezését. Azt állítja, hogy a szlovákok a csehek leszármazottai és a szlovák nyelv a csehnek C3&k tájszólása. Sajnos, akadnak cseh egyetemi tanárok is, kik tagadják a szlovákok és nyelvük létezését. Najedly dr. egyetemi tanár például azt állítja, hogy a szlovákok külön országot sohasem alapítottak és önálló országuk nem is lehet soha, mert ehez ^hiányoznak náluk az alapfeltételek. Xfajedly állításait Sknltety már megdöntötte. Tévedésen alapnl a professzornak az az állítása is, hogy a szlovákok sohasem fognak önálló országot alapítani, mert mi csehszlovák és nem cBeh köztársaságban élünk. A szlovákoknak ép úgy meg van a maguk állama, mint a cseheknek, igaz ezidőszerint caak de jnre. Régi magyar okmányokban Szlovenszkó »nobilis pars regai« elnevezéssel szerepeit és Szlovenszkó címere Magyarország nagycímerében a legelőkelőbb helyet fogla'ta el. Nem lehet egyszerű tanáros gesztussal Szlovenszkó létezését letagadni. Szlovenszkón szlovákok és nem csehszlovákok laknak, ezek szlovákul és nem csehszlovákul beszélnek. Meggyőzödéses, tisztességes idevaló szlovák soha sem fogja mondani, hogy ő csehszlovák. A Szlovenszkóba »exportált« csehek amig üt vannak, csehszlovákok, mihelyt azonban visszatérnek szőkébb hazáinkba, azonnal csehekkó vedlenek. W. Ssaton- Watson is azt mondotta, hogy Prága akkor követte el a legnagyobb hibát, mikor a tu rác szentmar toni szlovák nemzeti tanács elismerése helyeit minden bizalmát Srobárba helyezte. A csehek csehszlovák politikája rosszabb a régi magyar politikánál mert, a magyarok legalább nemzeti kisebbségnek elismertek a szlovákokat, a csehek meg ezt sem teszik meg. A szlovákok önálló nemzeti életet akarnak élői s jaj annak a testvérnek, aki enuek útjába álil Szlovenszkó konszolidációja kizárólag a szlovák politikától függ, mely Szlovenszkó politikai függetlenségén alapul. E nélkül niuc3 együttműködés. A komáromi járási bizottság november hó végén tartotta rendes havi közgyűlését a vármegyeház nagytermében. A gyűlés megnyitása után a községek zárószámadásai és költségvetései közül jónéhányat tárgyalt a bizottság. így Kolozsnéma, Kamocsa, Tany, Nagymegyer, Izsap, Bogya, Felsőgeliér számadásai kerültek elbírálás alá. Ismét egy uj község alakulása ügyében kellett véleményt mondani a bizottságnak. örsujfalu mellett van egy kis puszta: Gadóc, amely mindössze 8—10 házból áll. Ennek a kis pusztának szállt fejébe a nagyzási hóbort Külön községgé akar alakulni és ecélból Örsujfalu kötelékéből kivállani. A különválásnak az anyaközség határozottan ellene mond. Mohácsy János dr. bizottsági tag kifejti, hogy ilyen uj községi alakulatokról való véleményadás ugylátszik, minden ülésen előfordul, mondja ki tehát a járási bizottság, hogy mindig csatlakozik az anyaközség véleményéhez. A jelen esetben is az anyaközség, Örsujfalu a leghatározottabban tiltakozik a kiválás ellen, ami természetes is, hiszen az uj községgé alakulni akaró Gadóc puszta alig áll 8—10 házból, ott se iskola, se tanitólak, se községháza nincs. Ez a különválás legjobban ártana magának Gadócnak Indítványozza, hogy csatlakozzanak az anyaközség határozatához és tiltakozzanak a különválás ellen. Szavazásra kerülvén a sor, Mohácsy János dr. indítványát egyhangúlag elfogadták. Majd Guta község két iskolaügyét tárgyalta a bizottság. Guta község eihatározta, hogy az ovoda helyiségét átengedi iskolacélokra, az ovodát pedig a szövetkezeti házban helyezi el. Ezen kivül Guta elhatározta, hogy a községhez tartozó Pacsérok réten uj elemi iskolát építtet. A járási bizottság mind a két határozatot jóváhagyta. Majd a járási bizottság kiküldte kebeléből Mészáros Károly bizottsági tagot, hogy a villamossági r.-t.-gal megkötendő szerződéskötésnél a bizottságot képviselje. A M ffliiSáá Mimin. • Komárom, dec. 15. A városnál alkalmazott munkások munkabéremelése ügyében a kommunista párt oly javaslattal fordult a képriselőtestülethez, hogy a munkabérek 25 %-kal emeltessenek fel a város üres pénztára terhére. Mivel erre az 1924. évi költségvetés semmi fedezetet nem nyújt, bizonyos engedményt tettek és a dolgot bizonyos falláciával úgy állították be, hogy azt átmenetileg csak december hóra kívánják megszavazni. A képviselőtestület többsége ezt az indítványt leszavazta. A kommunista párt gondoskodott arról, hogy teatrális jeleneteket rögtönözzön; a közgyűlés lefolyását megakadályozta és az odr felcsődült munkanélküliekkel, akik a városháza termét zsúfolásig megtöltötték, olyan parázs botrányt provokált, hogy arra még példa nem volt a város krónikájában. A hallgatóság válogatott inzultusokkal és sértésekkel halmozta el azokat a városi képviselőket, kik a lakosságnak az adózó rétegeit képviselik, tehát a város fenntartásához való asyagi eszközöket kiizzadják. Ez igy ment teljes negyedórán át, az elnöklő városbirónak egy szava sem volt hozzá, végre a gyűlést felíüggesztési kísérletek után elnapolta. Hamarjában nem tudunk példát arra, hogy a város közéletében a kisebbség ilyeH terrorisztikusan lépett volna fel. Az utca felvonultatása is csak a legújabb tanácskozási taktika. Sokkal célravezetőbb volna azokat a tömegeket felvonultatni, akik a közterheket emelni akarják. Mert a dolog ezeken fordul meg. A béremelés nem all tisztán a városi képviselőtestület előtt. Mert tisztán szemfényvesztés és megtévesztés az, hogy itt egy havi többletről van szó. Ez nem igaz. A többletet továbbra is kell folyósítani, ami azután egy év atatt nem tizenkétszer 12000 koronát hanem annál jóval többet tesz ki. Ugyanis tudott doleg, hogy a munkabér-jegyzék nyáron 18—22000 koronára is felmegy, tnhát a hat tavaszi nyári és hat őszi-téli hónap alatt megközelítőén 200.000 K volna a különbözet, amelynek költségvetési fedezetéről kell gondoskodói. A 12000 korona megszavazásánál tehát ezt a számítást kellett volna a képviselőtestület elé terjeszteni. A kommunista párt taktikájához tartozik — ez az osztályharc a gyakorlatban — hogy iparost, kereskedőt, háztulajdonost „kapitalistádnak nyilvánít. A kapitalista az burzsoá, aki szerintük kizsákmányolja és megnyűzza a munkást. Ezzel az ideológiával nem lehet vitatkozni, sem pedig ezt érvekkel meggyőzni. A kommunista párt azzal sem törődik, hogy miből lenne a bértöbblet kifizetve. Csak meg legyen szavazva. De menjünk tovább. Emlékezzünk a folyó évi költségvetés tárgyalásánál tett kommunista indítványra: a félmilliós, utóbb pedig 300,000 koronára lemérsékelt szociális kiadásokra, amiből 100,000 K-t szavazott meg a képviselőtestület többsége abban a reményben, hogy az állam mégis csak segéiyezni fogja a várost, amiről csakugyan szó is volt. De már december végét járjuk, az év idestova elmúlik, a 300.000 korona államsegély csak nem érkezett meg. Most az 1925. évi költségvetés előtt ismét jön egy indítvány, mely évi 200,000 K többlet kiadást jelent. A város adói nem folynak be, az adózé közönség kimerült: egy millió községi adó hátralék van, ami ugyebár nem a túlzott jólét jele? A kis háztulajdonos már nem képes adóját megfizetni, háza is leroskad, azt sem tudja javítani. Már nincs és ahol nines, ott ne keress. A váios kasszája üres, nem tudja tisztviselőit és nyugdíjasait fizetni. A hÖ végéig
