Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-12-16 / 143. szám
I 1924, december 19 adagalja ki nekik a fizetéseiket részletekbe«. Már arra is volt több eset, hogy a munkabéreket se volt képes kifinetni szombaton, mert húszezer korona sem Jött be egy héten, ami a munkabérekre kell. A városnak égetően sürgős tartozásai vannak, amelyeket peresiterek A napokban végrehajtást vezettek a város ellen egy tartozására. Esek aggasztó tünetek, amelyek gondolkodóba ejtették a város képviselőtestületének közterheket viselő oldalát. Elhatározták, hogy a közigazgatást leegyszertlsitik, a mai közel két milliós adminisztrációt csökkentik, a város gazdaságát bérbeadják, hogy igy azok közé a jsénzügyi keretek közé vonuljanak vissza, amelyet * város adózói megbirnale. Tehát nemcsak a munkabéreken kell takarékoskodni, hanem a fölösleges számú alkalmazottakon is a közigazgatás egyszerűsítésével. Ezt parancsolja a város pénzűgvi érdeke. így elérkeztünk ahhoz a kérdéshez, megszavazható-e a munkabértöbblet ilyen körülmények között? Ezt a kérdést kikapcsolva minden kölfségvelésböl csak úgy öilefszerüieg megoldani nem lehet Nem pedig azért, mert nem tudunk rá kiielölni komoly fedezetet, még a városi számvevőrég sem. A számvevőség által megkérdezett városokból beérkeztek a munkabér kimutatások és csak egy város volf olyan, — ott is villanyvilágítás van. — ahol a szakmunkásoknak magasabb bére van, mint Komáromban. El'enben több o'van város van, ahol a munkabér a komárominál csekélyebb. Ezek után a közönség Ítélete alá bocsáthatók az egész ügyet, ilétjen benne nyugodtan ; de még azt kell hozzátennünk, hogy mindez akkor történik, amikor a városi munkásság legnagyobb része munka és kereset nélkftl áll; akkor akarják arra kényszeríteni a várost, hogy a munkásainak a bérét emelje, amikor száz és száz munkás szives készséggel dolgozna ezek mellett a munkabérek mellett, csak volna munkaalkalma. Mi nem voltunk a munkabérek méltányos felemelése ellen sohasem, ha arra mód és lehelőség nyílik. De mikor minden évben 600000 K költségvetési hiánnyal zárul a város számadása, ami már milliókra megy, nagyon is meg kell gondolni a kiadásokat úgy a lisztviselőknél, mint a munkásoknál. Ezeket a közgyűlésnek is figyelembe kell vennie. Az osztályharc mindezeket a komoly érveket egy fölényes kézlegyintéssel intézi el, mert annak a célja az, hrgy soha béke és nyugalom ne legyen. Az osztályharc szoros összefüggésben ál! a pártagitáciőval és annak fűtéséről gondoskodni kell alkalmas időben benyújtott indítványokkal. Mert az ujabh munkabéremelési indítvány is a képviselőtestület elő't fekszik, mikor az elsőn még a tinta sem száradt meg. Zsidó hősök emlékezete. í — Emléktábla leleplezése a komáromi izr. templomban. — Komárom, — dec 15. Mélyen megindiló, kegyeletesen szép ün- \ népség színhelye volt vasárnsp, december í 14-én a helybeli zsidó templom. Va-árnap • délelőtt leplezte le gyászünnepéiy keretében azt | a művészi emléktáblát, amelyet a hitközség azon fiainak emlékezetére állított, akik a világháború vérzivatarában elpusztultak, hősi halált j haltak. Negyvenöt magyar zsidó katonának j dicső nevét örökíti meg az emléktábla, akik a \ becsület mezején hazájukért áldozták életüket, s hogy példát mutassanak arra, miként kell a ! legszentebb kötelességet teljesíteni! A kegyelet és fájó emlékezés ez ünnepén ' a város magyar társadalmának minden rétege | képviselve volt és őszinte szívvel vett részt a \ zsidó hitközség mélységes gyászában. A külön- | bö'ő vallásfelekezetek küldöttségekkel képvi- | seltették magukat és szónokaik útlán együtt- | érző szívvel adóztak az elesett hősök emléke- ’ zetének. Az ünnepélyen a zsidótemplom zsúfolásig | megtelt közönséggel s a fekete gyászlepellel | bevont templomban az első padsorokban fog- I laltak helyet a küldöttségek, köztük a komáromi | r kath. autonom hitközség küldöttsége Álapy | Gyula dr. hitk. elnök vezetésével, a reformét« m „Komáromi Lapok** Ö. egyház testületilsg megjelent presbitériuma Zsemlye Lajos h. lelkész és Oail Gyula dr. főgondnak vezetése mellett és az evaag. egyház küldöttsége Jinmy Lajos esperes-lelkész vezetésével. Az ünnepélyt délelőtt 11 órakor a hitközség templomi énekkara nyitotta meg, amely Krause Mór vezetése mellett szívbe markoló gyászéneket adott elő nagy precizitással. Majd Kurczmann Sámuel főkántor énekelt, amely után Milch Dezső, az emlékbizottság elnöke lépett a szentélybe és magvas beszédben lejtegutte az emlékmű jelentőségét, elismerő hálás szavakban emlékezvén meg azokról a dicsőkről, akiknek nevét őrzi. Rámutatott egyúttal arra, hogy ez az emléktábla, amelyen a komárbui izr. hitközség 45 hősének fényes neve : olvasható, legigazabb cáfolata antrak a ráfogásnak, hogy a magyar zsidóság nem vette ki ! a maga véres résaéí a háborúból. Akiknek nevét az emléktőb’a őrzi, magyar hazájukért haltak meg, legszentebb kötelességük teljesítése közben, a becsület mezején. Az emléktáblát ünnepélyesen átadta a hitközség elöljáróságának, kérve, hogy tisztelettel és szeretettel őrizzék és gondozzák azt időtlen-időkig. Éried Jenő hitközségi elnök megragadó beszédben vetfe át a hitközség nevében az emlékművet és lelkes szavakban áldozott azoknak a hősöknek feledhetetlen emléke iránt, akik a hitközségnek mindenkor büszkeségei lesznek és akik az utókornak példát mutatnak, hogy mint kell a hazáért cselekedni és meghalni. A hősök példájából a reménység virágának kell fakadni a szivekben, mely megértést és testvériességet teremt az egész emberiség között és amely egy szebb jövőnek eljövetelét segíti elő. Mélyen átérzett fohásszal kéri a Mindenhatót, hogy az emberek közötti igazi békességet és testvéri egyetértési plántálja be a szivekbe és hogy a sokat hányatott magyar nemzetet virrassza jobb napokra. Az ünnepi emlékbeszédet Wallenstein Zoltán dr. pécsi főrabi mondotta, aki költői szépségekben gazdag, magas röptű szónoklatában hajtotta meg a hála, az elismerés és a soha el nem nmló emlékezet lobogóját a hő- j sök előtt. Az emléktábla jelentőségét rendkívül megkapó költői képekben magyarázta meg és ragyogó ékesszőlásáva! hangot adott nemcsak a gyásznak, mely a hősök szeretteinek szivében élt, hanem a dicsőségnek is, melyet a hazájáért meghalt negyvenöt hős szerzett an- ; nak a hitközségnek, melynek fiai voltak. Mé- l lyen megható imával fejezte be a kiváló szónok gyönyörű beszédét, mely után fölelvasta a hő- j sök névsorát. Ezután a más felekezetek képviselői lép- I tek a szentélybe és mondották el beszédeiket. ; Alapy Gyula dr., a komáromi r. kath. hitközség j elnöke fejezte ki pgy ül térzését a zsidó hitköz- : ség gyászában. Oaál Gyula dr. főgondnok pe- j dig ismert ékesszólásával a református egyház ; nevében tolmácsolta testvéri érzését a gyászünnep alkalmából. Jdnossy Lajos evang. esperes hatalmas beszédben mutatót! reá a hősök erényeire és arra, hogy magyar voltukat hazájukért halálukkal pecsételték meg. Végül még Krausz Mór rabbi leplezte le : hosszabb beszédben az emléktáblát, amelyet a j hitközség közadakozásból a templom eiőcsar- j nokában helvezeti-eLAz emlékmű, mely É'erecz l Gyula nagyteheteégü szobrászmüvész-szülöt- jj tünk remek alkotása, allegórikus csoporíozat- ’i bsn mutatja be a tragédiát a nagy, szárnya- ? szegett sas és a gubbasztó sasfiók megkapó ábrázolásában. Az emlékmű közepén fekete márványlapon van bevésve a hősök neve, akik a következők: 1. Beck Ignác 2. Dr. Brandstein Alfréd 3. Brenner Lipót 4. Dukesz Ármin 5. Duksz Jenő 6. Eisen Nándor, 7. Engel Adolf 8. Frühauf Pál 3. Forgács Imre 10. Freystadtl Emil 11. G'-osz Miksa 12. Grosz Lipót 13. Háasz Miklós 14. Hecht Károly 15. Hirachl Lajos 16. Izrael Lajos 17. Kcitner Pál IS. Kellner Sándor IS. Kincs József 20. Kohn Gyula 21. Dr. Krausz Richárd 22. Kuruc Imre 23. Lichtend hal Ignác 24. Mayer Lipót 25. N u Sándor 26. Hliniki dr. Neuberger Albert 27. Nemes János 28. Pollák Róbert 29. Raáb Dezső * 30. Radó Géza 31 Reisz Sándor 32. Rothbaum Emil 33 Schäffer Aladár 34. Schwarz Imre 35 Stern Lajos 36. Stern Lajos szakaszvezető „ 37. Stern Ernő 38. Stern Oszkár 39. Strasser Adolf. 40. Tvroler Lipót. 41. Weisz A. Ernő. 42 Weisz Károly. 43 Weisz Lipót. 44. Weisz Mór. 45, Weinberger Nándor. A lélekemelő gyászünnepély a mü leleplezésével ért véget s a közönség mélyen meghatva hagyta el a kegyelet Színhelyét. LYSOFQRM a tudomány mai állása szerint a legtökéletesebb fertőtlenítő szer LYSOFQRM megóvja Önt és gyermekeit minden bajtól, betegségtől LYSOFORM minden kellemetlen szagot eltüntet és hölgyeknek nélkülözhetetlen LYSOFORM csak eredeti zöld üvegben e védjeggyel valódi: Jókai-centennárium. TJj Jókai kiadás. — Emléktáblával jelölik meg Budapesten azokat a házakat, melyekben Jókai lakott. — Magyarország összes iskoláinak ünnepélye. — Jókai-emléktárgyak. — Ünnepély komáromi szülőházánál. A Jókai-ünuepélyek rendezésére Budapesten alakult végrehajtó bizottság Rákosi Jenő elnök lésével ülést tartott az Otthon helyiségében, am lyen a Jókai centenáriummal kapcsolat ünnepség k előkészítéséhez szükséges teendőket beszélték meg. E határozták, hogy a bizottság fölveszi az érintkezést az összes irodalmi és kulturális egyesületekkel, a vármegyék és a városok törvényhatóiágaival, valamint a mankásegyeíütetekkel. A bizottság felszólítja a könyvkiadókat, hogy Jókai válogatott müveiből midizzenek közösen egy díszes, Jókaihoz méltó kiadást. Fölkéri a bizottság a kultuszminisztert, ho«y az ország valamennyi iskolájában rendelje el Jókai ünuepélyek tartását s vegye goudozásáb* a Jókai síremlék ügyét, a Petőfi társaságot és Budapest fővárost pedig arra kéri fel, hogy foglalkozzék Jókai háza rekonstrukciójának kérdésével. A végrehajt,óbizottság fölkéri a fővárost, hogy 1925. március 25 én, Budapest összes iskoláiban nagyaránya Jókai ünnepséget rendezzenek, támogassák a bizottságot a Jókai síremlék felállításában és nevezzék el a város egyik főbb utcáját Jókai nevéről. A Jókai kultusz fejlesztése érdekében fölkéri a bizottság az összes magyar írókat és tudósokat, hogy tanulmányozzák Jókai költészetét és dolgozzák föl essayk alakjában, amelyeket a bizottság díjazni kíván. Három ajánlat érkezett a bízott-ághoz Jókai emlékének emléktárgyakkal leendő megörökítése céljából. Az álLmi pénzverő igazgatóság emlékérmek, Borszéki gyáromkerámiai tárgyak és Beck 0. Fü öp gzobrász&üvé« Jókai plakettre tett janistól. Ezan?n»mléktárgy&k ügyében külön bizottság fog intézkedni. A bízottig örömmel vette tudomásai Berger Leo háztulajdonosnak azon nemeslelkü ajánlatát, hogy az Erzsébet-körúti Lázát, «melyben Jókai utolsó éveiben élt, emléktáblával
