Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-18 / 126. szám

9. oldal. Komáromi Lapok* 1924. október 11. hallatszik a gall kakas féltékeny rikácsolása: meg kelt semmisíteni a friedriohshafeni Zeppelin műveket. A rossz lelkiismeret, hiába nem tud elaludni, mindig ébren van és mindig rémeket Iát. De raj jón ba tad e tekintete hatolni a technikai laboratóriumok gondosan elsötétített műhelyeibe és magába a német agyba, amelyben egy gondo­lat aralkodik: visszaállítani a német nagyságot. Ezt egyetlen népnek som tilthatja meg senki, sem békeszerződés, sem irigy és impro­duktív nemzetek féltékenysége. Azok is, akik ma larópa sorsának intézői, Macdonald, Herriot és Mnssolini, legújabb nyilatkozataikban egy képet festenek nemzeteik szeme elé, amely ngylátszik egyaránt foglalkoztatja .a győztes hatalmak kép­zeletét és ez Németország feltámadása. A németeknek elvették szenét és vasát és őzzel megállásra kényszeritetkék a német ipart; de egész Európa gazdasági vérkeringésében za­varok álltak be és a közvélemény Németország mellé állott. Amerika igazságszeretete és tisz­­tmltabb belátása Németország talpraáliitása mellett döntött s az ennek nyomén nyíló per­spektívákból látják a izgult fantáziája győztes hatalmak elődübörögui a raegujhodó, hatalmas Jémetországot. Pi dig elvették gyarmatait, szenét, vasát, a jóvátétellel évtizedekre megbénították erejét, Összetörték ágyait, repülőgépeit, hadiszereit meg­semmisítették és érődéit leromboltatták, flottáját, nem csak a hadit, de a kereskedelmit is, fel­osztották és tengeralattjáróit felrobbantották. A rossz lelkiismeret igy elvégezve romboló mun­káját, azt hitte, hogy a győzelmet végleg biz­tosította. Megrakta ellenőrző közegekkel Német­országot és a kémek, besúgók és spiclik egész hadseregével árasztotta azt el. Dd mi történik ? Még öt év sem múlik el a versaillesi szerződés megdiktáiása óta, máris a német talpraállás réme fenyegeti állandóan a francia közvéleményt. Hát majd ötven év múlva ? Akkorra a francia dekadencia szép csendesen végzi pusztító munkáját testben és szellemben, a német erő pedig ismét egészséges testének zárj «ázásában kiheveri azokat a rettenetes vá­gott sebeket, amelyeket a háború vérvesztesége és az annál is súlyosabb békeszerződés okozott testén. Még néhány öt év, a békés munka évei telnek el és Németország ott áll, mint állt tis évvel ezelőtt. Hát hiszen a győztes és az uborkafára fel­kapaszkodott nagy és kishatalmaknak rettenetes kilátások lehetnek ezek, amit az az aggodalom is fokoz, hogy Németország, amelyet először ki­zárni akart az oktalan gyűlölet a népek szö­vetségéből, oda egyáltalán nem is siet belépni, A mozdonyvezető. Irta: L&rincsy György. Rendszerint a késő reggeli órákban in­dult Budapestről és a délutáni órákban érke­zett a végállomásra. Másnap reggel másik szerelvénnyel vissza. Téli zimankóban nagy, lomha gépe dohogva rontott a ködnek, mig a mozdonyvezető kimeredt szeme fürkészően leste a pályatest síkját, kanyarulatait és emelkedé­sét s a szemafort, a mi a vasutasnak az, a mi a katonának a trombitaszó. Da a tavasz derű­jében, május ragyogásából a teremtés életereje és dalos varázsa sugárzott, s a mozdony, mint a madár, könnyedén repült el a tájakon és a mozdonyvezető vidáman eigarettázott. Nagy, kemény, csontos keze úgy járt a csapokon és csavarokon, mint a zongoraművészé a billen­tyűkön. Ilyenkor Bogdán Péter félrevágta a sapkáját és jókedvűen fütyörészett A bakter­­házak előtt ujjahegyével egyet billentett kö­szöntésképpen a füle körül és széjjelmosoly­­gott a rétre, a gólyára, a rügyező erdőre. Azonban most, ezen a derűs júniusi reg­elég erősnek érezvén lábait, melyeken járni tud és járnia kell. Joggal félhetnek a németektől a győzők és kis szövetségeseik. Nem a német háborútól, a Zeppelliaektől és a Taubéktól, a porosz vasfegyelemtől és katonai erőtől, óh sem. Da félhetnek a diadalmas német techniká­tól, a német agynak expanzív erejétől, tudomá­nyuk mélységétől, munkájuk és vasszorga'muk hatalmas eredményeitől, az óvatosan elfüggö­nyözött német laboratórinmoktól és a kísérleti te­lepektől. Erről vitt hirt a Zeppeüu nemcsak az Óceánon túli népeknek, de az egé<z világnak. Hide Mi és a iamositas. Komárom, — okt. 17. A Délszlovensziói Villamossági r. t. meg­alakulása átlátszik küszöbön van. Október 26-án ebben az ügyben, Érsekújváron gyűl ös«ze az érdekeltség, amely, bizonyára élvben kimondja a részvénytársaság m -galukulá át. Gyakorlatban ez a részv ■ aytáraaság akkor fog testet ölteni, ha a részvénytőke be less; fizetve és a pénz a részvénytársaság rendelkezé­sére ád. A villamosítás a fejlődésnek egy uj bb állomása és aki ez elől elzárkózik, az a hala­dásról mond le, ami pedig az élet egyik föl­tétele. Ebben a v&rosbsn a gázvilágitás beve­zetésekor is két nagy táborra osz:ott Komárom közönsége. A villany párt maradt két szóv .I kisebbségben és az akkori polgármester ékes szólása és agitációja a gáz javára dömötte el a mérkőzést. Nem is tahstatt panaszunk a gázra, mint városi jövedelemforrásra, amely & hozzá­fűzött várakozásnak minden tekintetben meg felelt, & város háztartásának igen nagy anyagi előnyöket nyújtott és közvi ágitását miat sze­rűen oldotta meg; a magánfogyasztásban itt ott előfordult zavarok semmi esetre sem ten­nék megokolttá a világítás e módjának teljes kiküszöbölését. Takarékos ember se dobja el viselt ruháját, mikor újat csináltat helyébe, hanem hordja tovább. Kétségtelen, hogy a villamos párt nagy többségben van Komáromban. Ez a kérdés azonban annyira össze van szövődve a város háztartásának kérdésével, amelynek egyik tartó pillére a gázgyár, hogy hebehurgya módon e felett elsiklani nem lehet. Az egyszer tény, hogy a közvilágításra a gáz nem csak meg­maradhat, hanem imperative meg kell marad­nia, mert olcsóbb és szebb a villamos világí­tásnál. Megmaradhat mint ipari hajtóerő is é9 m ’g fog maradni, mint háztartási segédeszköz gélén, Bogdán Péternek nagyon boszusra for­dult a kedve Arra számított és készült ugyan­is, hogy a szabad délutánon pihenőjét a vég­­állonsásbeli vasutasok majálisán mulatja el. De épp az indulás pillanatában váratlanul a ke­zébe nyomták a parancsol, hogy kétórai pi­henő után vissza kell fordulnia és negyvenöt vaggonnal visszaloholaia Budapestre. Bogdán Péter a bajusza alatt hatalmasat káromkodott ét dühösen törülgelte a mozdony szerszámait és alkotórészeit. A fütő már ismerte Bogdán Péter viharfelhőit. A mozdonyvezető, a gép és a fütő természetes és hallgatag szövetsége­sek. A gép idegszálai az ő lelkűkben futnak össze és azon keresztül dolgoznak a mozdony­ban. A fütő, névszerint Kopák Ferenc tehát óvakodott attól, hogy a Bogdán Péter keserű monológjába közbekotyogjon Megöntözte a szenet és belapátolta az éhes Mólókba, mely szaporán falta fői. Bogdán Péter meg a vas­bestiát regulázta. Máskor ilyenkor simogatta, most vérbeforgó szemmel méregette végig, miközben csikorgott a foga dühében, mintha a duruzsoló Leviathán az ő mellén térdelne és a fűtésnél, föaésnél, vasalásnál stb. A tapasz­talat azt mutatj«, hogy azokban a virMokbna» ahol & gázvilágitá» mellett villamos világítás is létesült, a gázfogyasztás jelentéktelen visc­­szaesésfc mutat, mert az ipari és háztartási gázfogyasztás jol-ntékenyen emelkedett, míg a világítási fogyasztás mértéke étákként. Btök a városok: Nyftrs, Nagyszombat, Győr, Szombathely, gázgyári üzemeikben a gá* fogyasztás kereskedelmi Hton terjesztették, kölcsön kályhák, főzök, takarékttzheljek, bér­beadásával. Erra az útra kell Komáromnak is rátérnie. Ez a várható gázfogyasztás elleni véde­kező nek egyik módja. A másik az üzemnek védelme a villamossággal sz mb n szerződési megegyezések utján és rekompemációkkaL Komárom ezen a téren közöa érdekÜrül*ten találkozik É'S kujvárral. Mindkét városnak gázvilágitása vas, Komáromban háti, saját tulajdona űz mb n, £ snknjvároU pedig egy magántársaság kezelőében, m-lynek a város­sal szerződése van. Ez érdekek találkozása a két város helyzetét, melyek a fogyasztás­nak legnagyobb tényezőivé vá'hatnak, csaknem azonossá teszi és természetesen mind a két vá­rosnak érdeke azt köv-teli, hogy a vilUmosági részvénytársaság a bruttó fogyasztás mán krdv-zméDyt adjon a városoknak, vagy az áram fogyasztás elosztását és kezelését bizza & városokra. Ez a kérdés azonban csak akkor wrrül ftl, ha már megalakult társasággal ál­lanak a városokkal szemben, mint szerződő felek támogatások és részvénytőkéjük ellen­értéké alapján. A megoldásra váró igen fontos kérdés: az állam milyen alakban és formában kíván résstvenni az alapításban. Ha a híreknek hi­telt adhatnak, az állam az épületeket és az általa tervezendő gepeket bérbe akarná adni az nj részvénytársa-ágnik. Azt hisszük, hogy ez a forma nemcsak b-nnüok kelt aggodalmakat a részvényiársaság stabilitása iránt. H» a rész­vénytársaság bérli a gépeket és a telepet és ha a bérbeadónak a jók' dve u?y hozza magá­val, úgy egy szép reggelen a Délszlovenszkói Villamossági r.-t. azt veheti észre, hogy nines erőtelepe és nincsenek gépei; tehát nem tud áramot szolgáltatni. Bárhogyan is bástyázzák körül szerződésekben a bénő jogkörét, még sincsen kizárva az az eshetőség, hogy bérlő és bérbeadó érdekei ne ütközzenek össze és igy a jogviták kizárva soha nincsenek. Az államnak, mint az érdekeltség egyik részvényesének és alapítójának kell a részvény­­társaságban szerep loie. Ebben az esetben a fojtogatná. Egyszer Bogdán Péter meglepetten hátrafordult. Bal kezét ott felejtette valami széliéntyün, de kihajolt a gép oldalán és vé­gignézett a vaggonok hossza során, amint en­gedelmesen és lomhán döcögnek a mozdony után, mint a hü, de megunt szeretők a legény nyomába, úgy kullogtak. Mentül alázatosabbak, annál jobban unjuk őket. Bogdán Péter gú­nyosan és megvetően nevetett. A feje oldal vást nyaklott — Az ebadta! — mormogott halkan a kocsik felé. — Én repülök a gépemmel, ők meg itt loholnak utánam, mint a kövér véa­­asszonyok. És úgy duruzsolnak is, a szipirtyók! Bogdán Péter mérgiben megeresztette a féket s az iram, a mibe a vonatja fogott, va­lamennyire lecsapolta a dühét. — Na lássuk, — nevetett — meddig birtok utánam szuszogni! A kocsik, a vén szipirtyók azonban bír­tak Nem fáradtak el, ha fáradtan szuszogtak is És Bogdán Péter lassankint meg is felejt­kezett róluk. A majálisra gondolt, ahol azóta már várják is. Bizonyosan épp oly türelmetle-Modern és olcsó TELEFON SZÁM 160. ‘VajdaXNiftra 22 PÄROVSKA 22. Viszontelárusitók és magánosok legol­csóbb bevásárló helye. Kívánatra ár­jegyzéket“ küldök.

Next

/
Thumbnails
Contents