Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-07-12 / 84. szám
ä»9!T»ef»5ft53ik Avffelpam» 84« »sám. Szombati 1924. Julius 12« ■äs KOÍABOMI LAPOK POLITIKAI JSk. ír. is ssisis-ssSovéh értékben j 'útr^m és «.féék?» jjestaí Drttkütáémt: %sS®k évre 80 A, félém 49 1» sejjjcdéTre SO K« Käif©ld5* *69 K& ssfea ára t BQ fillér» fi ni mm. Komárom, —julius 11. A kis entente államainak külügyminiszterei három napos tanácskozásra gyűltek egybe Prágában, hogy a szokásos félévi konferenciájukat megtartsák. Hetekkel előbb hangos híradásokban ismertették a tanácskozás programját és a kis entente lapjai különös fontosságot tulajdonítottak ennek az összejövetelnek. Igaz, hogy ez a reklámos dobverés minden ilyen fajta konferenciát meg szokott előzni ennek a magát jelentékenynek feltüntetni akaró szövetségnek sajtójában, de az eredmények, melyek a tanácskozásokból kialakulnak, rendszerint nem állnak egyenes arányban azzal a külső zajjal, mely a világ figyelmét van hivatva ezekre a konferenciákra ráterelni. Ha nem ismernők a helyzetet, talán mi is súlyt fektetnénk a konferenciára, mely a hirek szerint fontos nemzetközi kérdésekről, Oroszországról és az ehhez való viszonyról fog eszmecserét folytatni, azonban nagyon jól tudjuk, hogy dacára a nagy akarásnak, a kis entente a nagy politikai kérdések elbírálásánál semmi jelentőséggel nem bir, neki a nagy entente parancsa szerint kell parírozni és azt kell cselekednie, amit a nagyhatalmak diktálnak. A nemzetközi politika irányításában semminemű befolyása nincs, szerepét és feladatát a nagy entente szabja meg és jelöli ki. Ami a világ legnagyobb problémájának, Oroszországnak kérdését illeti, abban szintén nem dönt. Ez a probléma reá nézve annái súlyosabb, mert az egyik szövetséges állam, Románia a legközvetlenebbről érzi nyomasztó terhét a megoldatlan orosz kérdésnek. Sőt Románia még azzal sincs tisztában, hogy ennél a reánézve exisztenciális kérdésnél milyen álláspontot foglalnak el közvetlen szövetséges társai és még az sincs kizárva, hogy az orosz kérdés mego dásánál tőle is áldozatot fognak követelni. Ezek a nagy problémák nagyon könynyen úgy oldódhatnak meg, hogy a kis entente érdekei egy vagy más irányban sérelmet is szenvedhetnek. Mindezek mellett azonban egy kérdésben határozottnak látszó programja van a kisántántnak. És ez a Magyarország és Ausztria ellen elfoglalt ellenséges álláspont. Hiszen ez a szövetség egyenesen azért alakult, hogy ezt a két államot, ALAPÍTOTTA: TUBA WŐsmrkzsztŐ: GAÁL GYULA ár Szerkesztő: BÄBAüYAY IÖZSEF dr. Sierfce*ítd»ég ét fudóhlratal: Nádor-u, 23., hord uftj a lap «sellemi részét illető közlemények, »U« a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. külden鮫? Kéziratokat nem adunk rissza. MesÍBÍ8Hik bstsnkiBt háromszor: kedrtd csütörtököt; is mmtftt de különösen Magyarországot megakadályozza abban, — amint Írni és mondani szokták : nehogy megzavarják Középeurópa békéjét. A világosak mosolyog ezen már, mert mindenki tudja, hogy a két tönkre tett és feldarabolt ország semmiképpen sem vállalkozhatik a béke megzavarására ; leszerelték, kiszipolyozták, nyomorulttá tették őket, amelyeknek legfontosabb dolguk most, hogy valamiképen talpra álljanak. A kis entente államai a fejők tetejéig fel vannak fegyverkezve, közel félmillió békelétszámu hadseregük van, amely háború esetére hatmillióra emelkedik s mégis azt hirdetik, hogy a letiport országok veszélyeztetik őket. Nevetséges állítás, mert azzal mindenki tisztában van, hogy a nagy fegyverkezés elsősorban annak a nyugtalanító, ideges érzésnek elcsititására szolgál, amit a rossz lelkiismeret támaszt a szerencse különös kegye folytán alakult uj államok kormányaiban. A prágai konferencia programjától sok gyakorlati eredményt még maguk a kis antant államai sem várhatnak. Bármit fognak határozni, annak csak úgy tudnak érvényt szerezni, hogyha a nagy entente beleegyezését is megnyerik. Csak a nagyképűsködés tulajdoníthat nagyobb fontosságot ennek a tanácskozásnak, mert azt, hogy a világ politikájának irányítására nézve számottevő befolyással bírna, senki sem hiszi el sem azoknak, kik a kisentente reklámdobját ütik, sem azoknak, akik komoly képpel ugyan, de meggyőződés nélkül állítják, hogy erre a szövetségre szükség van. Bizonyos nagyzási hóbort ez, amely a kezdő államférfiaknak tulajdonsága, hogy jelentőséget erőszakoljanak ki a maguk és szövetkezésük számára. Jár-e ez a béke érdekében sikerrel, azt elég világosan láthatjuk, de hogy a konferenciák úgyszólván semmi gyakorlati eredménynyel n'em járnak, azt tapasztalatból ’tudjuk és hogy a prágai tanácskozás sem hoz különösebb eredményeket, arra el lehetünk készülve. = Magyarorszag és a szlovenszkói munkanélküliség. A pozsonyi Robotüické Noviny bejelentett», hogy a legközel bbi napokban nagy tanácskozások indulnak meg a szlovén szkói mnakanélkü iség legyőzése céljából. A tanácskozásokon politikai és közgazdasági tényezők fognak részt venni. Eanek kapc án a lap megjegyzi, hogy a míinkanélkulÍBég m^g szüntetésén-k egyik fontos követk-zménye az, hogy a köztársaság mielőbb kössön gazdasági és kereskedelmi szerződést Magyarországgal s igy biztosítson piacot a pangó szlovenszkói ip*r részére. Itt tail, Ilii tanít! Irta: dr. Alapy Gyula. A komáromi katolikus egyház holnap ünnepet ül. Tulajdonképpen azonban egész Komárom városának ünnepnapja ez, hiszen amint az elvitt harangokat őszintén siratta meg Komárom minden hü és igaz fia, az érkezőknek is bizonyára épp úgy örvend. Mert a régi harangok a régi Komáromnak voltak elválaszthatatlanul szerves tartozékai, melyek hez mindenki ragaszkodott, katolikusok és nem katolikus atyánkfiái egyaránt. A régi harangok a felebaráti szeretetet hirdették és a társadalmi békének voltak gyönyörű harmóniájukkal hirdetői. Mint a rég várt kedves vendéget, akinek helyét is meglöröljük, úgy fogadjuk az uj harangokat simogató szeretettel és bizakodó reménységgel, hogy pótolják a régiek helyét. Pótolniok is kell. Mert ha ebben a széttépett társadalom városban valaha felebaráti szeretetre volt szükség, úgy ma vannak itt azok a napok. Hogy a társadalmi béke is alapos gondozásra szorul, arról tanúságot tehetnek a közélet munkásai, akiknek gyülölséggel, elfogultsággal, osztályelőitéletekkel kell megküzd niök. Az új komáromi harangok szava más lesz, mint a régieké volt. Ma panasz és jajszó zokog fel hangjaikból, a meglépett, megfogyott magyarságnak megpróbáltatásait, szenvedéseit sirató, veszedelmet hirdető, segélyért kiáltó A régi harangok szava az örömnek volt ujjongása, ég felé törekvő himnusza, melyek Komáromot végigkisérték várossá fejlődésének legnagyobb építő korszakán keresztül, felemelték a hivő lelket e föld porából a hitnek szárnyain, magasságos, salaktól mentes régiókba, ahol elcsitultak az élet zajában vívott egyenlőtlen küzdelmek. A harang szava közös jelszavunk, melyet mindannyian megértünk és követünk. Istenhez hi, aki nélkül minden munkánk és törekvésünk hiába való, felebarátainkat siratja, akiknek múlandó sorsa a mienkét eszünkben tartja és veszedelmet jelent, ahol a segítség sürgős és közös, mert amint mást megtalál, úgy engem is elérhet. A társadalom nagy szolidaritását példázza a harang szava. Megtépett, megfogyott társadalmunk gondoljon a harang szavának e hármas jelentésére és felekezetek, osztályok közötti békének, megértésnek és szeretetnek nagy m ^ m „ j- Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egyg KV1TC1 K áll m lm WRi üveg SCHMIDTHAUER-féle IGMaNDI Mm. «.Bl MÄifl». V keseríiviz, mert szükség esetén reggelizés előtt r~7-----—-— ---------■- - fél pohárral használva, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomor- és belekben rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben. — Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzlelben. — Az Igmándi nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel.
