Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-16 / 125. szám

l«g?vn(H8dik Avffalymi» I2S. •iflterdk, 1924. október 16. KQHAfiOU POLITIKAI LAP. EliSaatéal ír eash-BKtovAhc értékbe, i Helyb»B és vUékr* pattal erétklféésnl: Ígí3* évre 80 X, félévre 40 X, aegycdéTre 88 X« Itlföld#* 160 lő, Efjct sctáia sirat 80 fillér. IlliííiaSiiiMil jKomárom, — ölet. 15. Beuesoek, a Csehszlovák köztársaság mozgékony külügyminiszterének, a Nép­­szövetség genfi ülésszaka alatt értésére adták, hogy a kisebbségekkel meg kell egyezni. A köztársaság kormánya kezdet­től fogva, Kramártől Svehláig azonos ál­láspontot foglalt el a kisebbségekkel szem­ben, A német kisebbség, mely zárt tö­megekben él, talán kevésbbé érezte a hatalom nyomását, mint magyarok. A német kultúra fölénye, mely évszázadok óla tanítómestere volt a cseh nemzetnek és egy világnemzet szellemi életének in­tegráns részét alkotja, nem kerülhet in­­ferióris helyzetbe a cseh kultúrával szem­ben soha. Mögötte áll a faji összetarto­zás hatalmas hinterlandja. A magyar kisebbség helyzete sokkal rosszabbul alakult ebben a köztársaság­ban. Pozsonytól Ungvárig húzódó sávon él a magyarság, de nem kompakt tömb­ben s igy a kohézió ereje gyengébb a mi nemzetünknél, amelyet két nagy vesze­delem fenyeget. Az egyik kultúránk le­építése, mely öt év óta szakadatlanul tart, a másik a gazdasági téren való tá­madás fajunk ellen, a csehszlovák nacio­nalizmus földbirtokreformja, pénz és hitel­ügyi, ipari és kereskedelmi politikája által. Politikai sérelmeink: a magyar tiszt­viselők elbocsátása, a magyar nyugdíjasok éhbéren tartása, magyar községeink és városaink erőszakos elsztovákositása a centralista közigazgatás burkolt abszolutiz­musával, az illetőség és állampolgársági kérdésnek a magyarság ellen való kiéle­zése és tízezrek opciós kérvényének min­den megokolás nélküli elutasítása nevet­séges ürügyekkel: nyilvánvaló megsértései a békeszerződéseknek. Ezt látja és tudja a külföld és ezért jön a követelés Genf felöl, hogy a kisebb­ségekkel meg kell egyezni. A magyar kisebbség a békeszerződések ratifikálása után az állameszme alapjára helyezkedett. Helyes jogérzéke megjelölte az utat, ame­lyen haladnia kell. Az elnyomó centraliz­ál AP! TÓTTÁ : TUBA JÁNOS, főszerkesztő; GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAI JÓZSEF dr. mussal szemben csak az ellenzék állás­pontjára helyezkedhetett. Ezt az állás­pontját azonban a kormányok vele szem­ben elfoglalt magatartása tette mindenkor megokoittá. Mig nem volt a trianoni szerződés ratifikálva, mikor a nemzetgyűlési válasz­tásokat kiírták, katonai diktatúra és sta­tárium fedezete alatt folyt le a lakosság politikai akaratának szabad megnyilvánu­lása. Az egységes magyar politikai pártot nemzeti alapon nem engedélyezték, de osztályalapon tizet is szívesek voltak »engedélyezni.« Minél többet, az volt az elv. Később a magyar kulturális szervez­kedést kísérelte meg a magyarság, de még országos szinpártolő egyesület alakí­tását se »engedélyezte« á kormány. Már pedig kultúránk Önálló intézéséről soha lemondani nem fogunk A politikai egye­sülés utjai párhuzamosan haladnak a kulturális egység utjával. A centralizmus tehát nem puhít meg bennünket, hanem ellenkezőleg: összekovácsol. A magyar nemzet sok megpróbáltatáson ment át és megtanult tűrni. Jogából azonban soha el nem alkudott semmit, mert tudta, hogy azt a jogot, amiről egyszer lemondott, soha többé visszaszerezni nem tudja. A „maradékbirtok.“ Irta: Turáni. Eít a közgazdasági fogalmat a csebszlo vák földreform törvény u»yan nem, hanem a törvény végrehajtásával megbízott ál ami föld­hivatal kr áta. Az állami földhivatal azon célból letj szervezve, hogy a nagy művet: a földreformot végrehajtsa s pedig oly módon, hoay a törvény szociális alapgondolatának lát­szó tág értelmezésű paragrafusait kihasználva, a »agy cseh nemzeti álmok jövendő megváló­­sulisának útját egyengesse. A földhivatal ezt a föhd&tot tekintette mindig irányadónak s tudat4b n volt, hogy & földreform törvény végrehajtása egy oly ecsetet juttatott kezébe, m llyel könnyen átmázo'ható a csehszlovák köztársaság kellemetlenül beosztott sokszínű nemzetiségű térképe. A földhivatal — mely a koalíciót alkotó pártok politikájának teljes be­­fo’yása alatt áll — ezt .a f -l-dalot miadenkor legjobb tudása szerint szolgálta s ha a kor mányzó pártok valamelyike működésével elé­­gedetleukedett, úgy ez mindig a kiosztásra kerülő javak mikénti egymásközti elosztása Szerkeiztőiég és kiadóhivatal: Nádor-n. 29., hová úgy a lap szellemi (észét illető közlemények, na*­­a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldeni!?! Kéziratokat nem adunk vissza. ligjelmit faltaiul háromszor: kertes csütörtökig is sít®itta miatt történt, mely elégedetlenség könnyen volt lecsillapítható. Magát a föfeladatot: a nemzetiségek kezében levő birtokok minél előbbi kisajátítását s az államot alkotó cseh­szlovák kezekbe juttatását mindenkor teljes pontossággal látta maga előtt. Ezen nacionalista szempont létesítette a csehszlovák földreformot a sociális vágányra. Aki a földreform végrehajtásának módját látja és saját tapasztalatai alapján szerencsétlen megitéihflni: aun&k sociális földreformról a köztársaságban ugy»n na bpszélj-nek, itt csak nacionális földreform van. Az első néhány év propagaiiv földreformja után a földhivatal — hogy naeionáiis célját siettető módhoz nyu jon — a „maradék birtok“ elvével léput a nyíl* vánosság elé. Az elv az volt, — miként a név is gy&nitni engedi — a lefoglalt nagybir­tokból kielégíteni először a környék földigécy­­löiö, miután azonban elt-g-ndö igéoylö — sze­rintük — sohasem akad, a nagybirtok birtok­maximumon frlüli részét 300-400 holdas bir­tokra osztva áruba bocsájtani s oly megbíz­ható csehszlovák állampolgárok kézé e juitatni, akikből idővel azon neinz-tiségi vidéken c»eh földbirtokososztály alsfeu hasson, melynek hi­vatása lenne a cseh n raz-ti aspirációk hű ápolása, azaz a csehszlovák állam tényleg cseh állammá való átalakithatása. Ezt a célt j szolgálja a „maradék birtok“. Egy földreform közgazdasági és szociális feladat és közgazdasági és szociális céljai is vannak. A közgazdasági cél a termelés eme­lése, a termeléshez szükséges szociális, békés atmoszféra megteremtése; a szociális cél ön­álló exi3tenciák létesítése, melyek a termelés intenzitásához szükséges anyagi eró', biztosít­ják. Adva vannak a fö’drsform szenvedő ala­nyai: a lefoglalt birtokok, mint több kevesebb intenzivitássnJ, termelő gazdasági tényező. A földreform törvény alapján megbonthatok. M g­­bontásukat indokolják a n'p fő déhsége, sze­génysége, vagy telj-sen extensiv, improduktív berendezkedé*ttk, mikor is gazdasági értéke­ket nem termelnek kellő m nnyiséíb**n. Ilyen esetekben van helye a parci-liázásnsk a nép részére, vagy egy kisajátításnak valamely ko­moly közgazdasági célnak azérd-kéb n. Azon­ban intenziva termelő nagybirtokokat — ahol a nép földéhség« már kielégittetett — felda­rabolni majoronként és kezébe adni egy telje­sen laiku-3, a gazdasághoz nem értő embernek csak azért, ho?y ö is a nagybirtokosok sorába avanzsálhasson éa hogy mondjuk Párkány, Komárom vagy Losonc mell-tt magyar nagy­birtokosok mellett legyen kellő számú és idővel lahetőieg csak cseh nagybirtokos — ez sem közgazdasági, sem szociális érdek. Hirdetheti a külügy által inspirált sajtó, hogy itt egész­séges, demokratikus szociálpolitikát folytatnak; Benes külügyminiszter ur álbuzgalommH mond­hatja. hogy a csehszlovák köztársaságban min­den polgár egyenrangú: ezt ma már hiún Modern és olcsó TELEFON SZÁM 160. * YajdaXNitra PÁROVSKA 22. Állandó kiállítás kül- és belföldi bútorok­ban : Legmodernebb stylus ::: Díjtalan megtekinthető' i T->r-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents