Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-10-11 / 123. szám
&. olda > Komáromi Ijapek« 19SI4. október U. gánybanda fülbemászó mnzsikája mellett eljátszott Inmpoló jelenete keltett különösen zajos tapsokat. Mihályi Lici művészetének sokoldalúságát a következő darab, Fali Leó bájos zenéjü operettje Az édes öregem is igazolta. Kettős szerepébe, mint öreg anyóka és fiatal leányka annyi megkapó bájosságot, szentimentálizunst vitt bele, hogy e szépen megjátszott szerepére is, sokáig emlékezni fognak a komáromiak. Végtelen bájos volt Parányi Piri is a biedermayer operett szintén kettő szerepében (a házvezetőnő és az ifjúság). E rövid szerepe is sok tapsot csalt ki. Az együttes másik kiváló tagja Földes Dezső fényes sikert aratott A szinész nem ember cimű bohózat vidéki szinész szerepében. Igazi tipikus alakítása állandó derültségben, sürü kacagában tartotta a hallgatóságot. Kiváló alakítása volt az öreg karnagy is Az édes öregemben. A kisebb szerepekben Mihály Ernő, Tanka Dóra és Miklós Brnő emelték a sikert ügyes játékukkal. A pozsonyi kamaraszínház még bizonyára többszőr ellátgat hozzánk, amikor a szerencsésebb dátnm megválasztás a nagy erkölcsi sikert egyesíti az anyagi sikerrel is. (A Földeisy színtársulat évadnyitó előadása Ipolyságon.) Ipolyságról Írja tudósítónk: Szombaton nyitóUa meg FöUessy Sándor délvidéki magyar szinigazgtitó ipolysági négy hétre terjedő színi szezóoját a volt vármegyeháza nagytermében. A nagyszerűen felszerelt eziup dón először a Marinka a táncosnőben mutatkozott be az operettensemble, mely megérdemelt sikert aratott. Az ipo’yaágiak 10 év óta nem részesültek a színpad élvezetében, ami eddig mutatkozott áldozatkészségüknek is magyarázata. Ipolyság intelligens, magyar közönsége az előjelek szerint mdeg pártfogásban fogja részesíteni a Földessy társulatot. MŰVÉSZET. □ Kiállítás a kultúrpalotában. Értékes és érdekes kiáliitás nyílik meg szerdán, október hó 15 én a Knitnrpalota nagytermét) <n. A kiállításon felette gazdag anyag kerül bemn tatásra. Ekkor nyíl k ugyinis meg H trmos festészeti és iparmüv. tanfolyamának kiállítása — az idén bővítve a gimnázium rajzanyagával a mellyel a pozsonyi tanügyi kiállításon szerepelt. A kiállítás egy hétig lesz nyitva éa látható lesz naponta d. e. 9—12, d. a. 2—5. Belépődíj nincs, csak tetszés szerinti önkéntes adományokat kér & költségek fedezésére a Jókai Egyesület Szépművészeti osztálya. A kiállításról keddi számunkban írunk. (Képzőművészeti kiállítás Kassán.) A kassai Kazinczy-Társaság haszonötéves fennállásának megünneplésével kapcsolatosan október hó 19-tól kiállítást rendez a Keletszlovenszkói Muzt-nmban, ahol az előkészületek serényen folynak. E nagyszabású kiállításon, mely egész Szloveoszkó képzőművészetét felöleli, rósztvesznek: 1. A pozsonyi Képíöművészeti Egyesület, f stók és szobrászművészek. 2. A besztercebányai Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete, fes ők és szobrászművészek. 8. A komáromi Jókai-E<yesület szépművészeti osztálya. 4. A Kazinczy Társaság Képzőművészeti Szakosztálya részéről: Kicselb .eh Géza, S pos Béla, Halász H adií E emér Kassa, Bánó Dezső, Jordán Miklós, Rákosi Ernő, Eperjes, Angyal Géza, Harmély Viator, Körmöcbánya, Boruth Andor, Tátraszéplak. Köszegby Winkler Elemér, Lőcse. Gwerk Ödön, Selmecbánya. Mousson J. Tivadar, Nagymihály. Ijjász Gyula, Ungvár. Tichy Kálmán, Rozsnyó. Gerő Gu<ztáv, Cseh Lajos, Losonc. Makovits Jenő, Rimaszombat. A kassai magvar nők. 5 B nczur Béla, Jek»lfalva, Longino Rafael, Gölnicbánya. Batiides Bírna, Basilides Sándor. Bisilidas Barnáné, Komárom. Garg-ly Tibor, ÍKörtvólyes, Kontn'y Béla, Kassa. Hetzer Róbert, Léva. Lasznai Anna, Körtvélyes. Táaln János, Érsekújvár. KÖZGAZDASÁG. őz Clba- és Dnnamenti kikötök. Irta: Nemet Izidor. IL A Sndótákban élő németek az idei nyáron egy nagy kiállítást rendeztek Aussigban, melynek gazdagsága még olyan szakembereket is meglepett, kik ismervén a viszonyokat, felcsigázott várakozással néztek a kiállítás elé. Ez-n a kiállításon a csehországi németek kulturális és gazdasági életét mutatták be és arra volt hivatva, hogy az azt rendező népfaj öntudatát és a jövőbe vetett bizalmát növelje. A kiállítás tartama alatt Antaigban több mint 100 kongresszus zajlott le, melyekben a különféle életpályákon működő németeknek bő alkalmuk nyílt arra, hogy megvitassák életfeltételeiket. Van-e mit csodálkozni azon, hogy sikerük tudata büszkén dagasztja szivüket, erre vall az is, hogy sokszor ilyen kérdést is meg mernek kockáztatni: „Lehet-e összehasonlítani Elbavöfgyi gyáriparunkat a Ruhrvölgyiével?!“ Amire csak azt lehet felelni, hogy a Rahrvölgyi gyáripar már a fejlettség oly fokáig jntott el, melyhez hasonlót az egész európai kontinens nem képes felmutatni. Hogy ez miben nyilatkozik? A tágabb értelembe vett Rnhryidéknek kb. 6000 D-m. területe van, amelyen majdnem mindenhol, még pádig rövid időközökben villanyos kocsik közlekednek, mert itten szénbányák, mindenféle gyárak, lakházak stb. oly közel faküsznek egymá hős, hogy az ilyen járómttv*kkel való özem egészen jól kifizeti magát. Vagy néz zük Ruhrrt kikötőváros forgalmát 1905 ben, mely több mint egy millió vasúti kocsi rakományt matatott fel, kiváltkép-m szénben és vasban. Hol vannak aztán a szintén idetartozó Köln, Duisburg, Düsseldorf stb. kikötővárosok, melyeket területre nézve csak Bécs városával lehet összehasonlítani. Ha pedig valamely ismeretes gyári vállalat megjelölésére szóllitatnám fel, az ötvenezer munkás befogadására kibővített Krnpp-féle üzemet Devezuém m-g. Néhány évvel a háború előtt e»y kiváló, a Rnhrvidék tanulmányozására kiküldött francia hírlapíró a következő velős szavakkal jellemezte a Ruhrmenti gyáriparnak, az ő olvasóinak szempontjából nem épen örvendetes virágzását: il bue de prospérité (tűilik a túlfejlettségtől). Most a rég ismert Danamenti kikötökre térek át. A Dana kikötőinek legfontosabb központja Bécs. Leginkább jeleskedik a bécsi ipar még mindig a fényüzési ipar és a müipar terén. A leginkább kifejlődött iparágak a következők: a gépgyártás, köziekedé i eszközök, műszerek és zeneeszközök készítése s a lámpagyártás. Kiválóak a bécsi ércöntö vállalatok, a terrakotta, a tégláké szités, a porcellán- és üvegárak előállítása, a szappangyártás, a kémiai ipar és az elektromossággal összefüggő iparágak. A nagyon f-jlett iparágak egyike a sörgyartes; a schwechati s a st. marxi sör megtették Útjukat az egész föld körül. Híres és virágzó a bútoripar (több miat 12000 mankással.) A kisebb fatárgyak előkészítése és a bécsi esztergályos ipar szintén bir sek. A cipő, szíj, keztyű, szőnyeg, papir, rnhakészités, mind megtnnyi virágzó iparágak; egyedül a keztyükészités több mint 6000 embert foglalkoztat. Azonban még az iparnál is fontosabb a bécsi kereskedelem, melynek legfőbb cikkei a gabona, liszt, bor, kávé, tea, fa, vegyi szerek, cnkor, gyapjú, pamut, bőr, olaj, szén, vas, szarvasmarha, sertés stb. 1898 ban például 252527 marha, 850000 borja és jah, 560000 sertés vitetett a bécsi vásárra. A kereskedés előmozdítására hathatósan közreműködnek az óriási köz- éj magán rakodóterek, a már évtiz-dek óta fennálló bécsi fö- es mellékárucsarnokok és a számos hitelintézetek. Ami a közlekedést és a forgalmat illeti, Bécs az öszszes vasúthálózatnak középpontja. A vízi közlekedés íőntja a Dana. A Danaszabályozás Bécs mellett korunk egyik legnagyobb ytzépitószeti útja, mely 32 millió forintoa került. Az igy szabályozott folyam hossza a város határában 13276 méter; az egész vonalon végigfut a danaparti vasat az áruforgalom könynyitésére. Bécs nt&n Budapestet nevezhetjük a volt monarchia legnagyobb kikötőjének ; Budapesten az iparnak majdnem minden ága meghonosodott és nagy iparvállalatok jöttek létre; területén több mint 40000 önálló iparvállalat létezik, a nagyobb gyárak, ipartelepek száma pedig legalább 500. Ezytjs iparágak oly tökéletességre jatottak, hogy európai hírnévre tettek szert, köztük elsősorban a malomipar, Badipast legrégibb iparága. Nem kevósbbé fontos a szeszipar, mely ágban a háború előtt 200000 hl-t állítottak elő. A gépgyárak sok ezer embert foglalkoztatnak sok és jelentékeny vállalatban; maga az állami vasúti gépgyár több mint 1000 mozdonyt épít évenfeint. Jelentékeny a hajógyártás és a villamosgépek készítése is. Jelentékenyek továbbá az építéssel karöltve haladó tégla, asztalos, lakatos stb. gyártás is. Jóhirü ik a budapesti kocsigyárak, kékfestőgyárak, bőr- és vegyészeti gyárak. Az élelmi ipar terén a tész agyár, szalámi-, konzervgyárak, p-zsgő- és cognacgyárak említendők. Ezenkívül a magyar város területén a keményiiögyártá?, gyufa, majolika, lámpa, fegyvergyártás honosodott meg. Kereskedelem tekint-tében jelentékeny szerepe van Budapestnek már ma is, és még nagyobb szerepe lesz a jövőben, mint a Nyugat és Kelet közvetítője a nt-msetközi kereskedelemben. A főváros kereskedelmének fellendítésére elsősorban a hajózás működött közre. A fővámpaíotáu alul, a dunaparti pályaudvar közeiében épített és igy a v suti- és hajóközlekedéssel szoros kapcsolatban ál'ó közraktárak a főváros költségén az 1888—89. évekb-n épültek; hozzájuk a gabou »-elevátor csatlakozik, mely S1/* mi M forint költségen épült és mely a hajóban érkező gabonát légnyomással kiraktározza. A közraktárak és az elevátor 400000 q áru befogadására alkalmassá és az utóbbi forgalma a 3 millió q t meghaladja. Hogy a maliban a budapesti kikötő fejlődése maradt vissza olyan erősen a bécsié mögött, az nem szorul bővebb magyarázatra. Budapesten jelenleg egy óriási kiterjedésű és a technika legújabb vívmányait felmutató aj kihötö épül, mely előreláthatólag erősen elő fogja mozdítani a főváros gazdasági viszonyait. Az újságok jelentései szerint a vállalkozó párisi Schneider-Creuzot cég a budapesti kikötőt a francia kikötőkben sokszorosan kipróbált olyan gépekkel látja el, melyek hosszú időre a legfokozottabb igényeknek is meg fognak felelni. Legutoljára a bennünket legjobban érdeklő Komáromról kívánok szólni, mely már jelenlegi állapotában is egy figyelemre méltó kikötő és rakodópart képét matatja. A majdnem 2 km re elhúzódó, kőbarokkal ellátott rakpart, továbbá azon körülmény, hogy a Kis- Duna erős gáttal van elzárva a nagyobb ágtól, olyan kikötővé változtatták át az itteni p irtot, melyhez foghatót alig ismerünk egy ilyen, vagy hasonló nagysága városban. Hiszen igiz, hogy a Dunagőzhajózási Társaság kikötőjénél kezdődő és a pozsonyi kapuig elhúzódó partépitkezések már a háború előtt készen állottak, de az ezen kikötőállomástól lefelé, az öreg-vár kapujáig rendezés alatt álló uj rakpart is erősen emelni fogja a régi kikötő értékét. De a kikötőben eddig végzett munka még nem jelent sokat, már p dig egy ilyen erősen visszafejlődő város, mint Komárom, inkább több támogatásra tarthat igényt. Látjuk, hogy a saját országbeli, valamint a jugoszláv és osztrák hajók kikötnek nálunk, hogy saját szükséglet- vagy elszállítás végett szénnel lássák el magukat, mit a kormány bizonyára az által segít elő, hogy a sziléziai szenet kivételes díjtétel számítása mellett szállítja ide. Da a közeli jövőben várható kikötői munkálatok egyelőre csak kevés hasznot fognak hozni városunk lakosságának, mert egy oly kikötővárosnak csak nagyon alárendelt szerep juthat osztályrészül, amelynek kereskedelme és gyáripara a legkezdetlegesebb állapotban van. Nézzük csak pl. Koséi járási székhelyet Oppeln porosz kerületben az Odera és Ktodnitz összefolyásánál, mely városról ismeretes, hogy a háború előtti években igen szép forgalma volt főleg fában Észak-M tgyarország és Galíciából, mely onnan dereglyékbe átrakva jutott el Berlin, Hamburg stb. kikötőibe. Mindazonáltal Koséi nem egyéb egy jelentéktelen városkánál, ámbár ugyanonnan, ha jól emlékszem, sok szén is ment a nevezett kikötőkbe.
