Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-10-11 / 123. szám
ÍÜ24. Október 11 »Komáromi Lapok« 9. sídai Hogy Komárom kikötője a lehetőség szerint már a közeli jövőben is ki fog használ- : látni, abban mit sem kell kételkednünk. Hí* szén ezt a kikötő tulajdonosának, az államnak | értéké is megkívánja. A. kincstár pedig, mint i a vasút és hajók tulajdonosa, olyan hatalom j felett rendelkezik, melynek segélyével oly ki- \ kötőket létesíthet, melyekről ma még alig le- ! hét fogalmat kikötni magunknak. Nem lévén i meg a lehetőség arra, hogy a kikötőre vonat- j kozó f-j ölési lehetöség-ket bővebben tárgyal-t jnk, talán nem lesz érdektelen a háború előtti kormányoknak tarifa- és vámpolitikai mesterfogásairól egyat-máát elmondani. Patkolómesteri vizsgák Kassán. A foldmivslésügyi minisztérium pozsonyi kirendeltsége a pa'kolóm«steil vizsgákat december 15., 16. és 17. napjain a Tordássi utca tüzérségi laktanyában tartja meg. A résztvenni óhajtók november 20 ig nyújthatják be kérvényeiket a minisztérium kirendeltségének állategészségügyi osztályához. A következő hat havi tan folyom január 2 án kezdődik, felvételi pályázatok november 15 ig nyújthatók be. életbiztosítás a csehszlovák állami adóslevelekkel kapcsolatban. Az utóbbi időben a biztosítási piacon az életbiztositás egy különös kombinációja merült fel, nfely abban láll, hogy i a biztosítás egyszeri betéttel köttetik meg, mely alkatommal a betéteknek készpénzben való megfizetése helyett itteni állampapírok használtatnak fel. A biztosítottak részére ezen biztosítás előnye abban rejlik, hogy a biztosító társulatok az ál* lampapiiokat olyan átvételi árfolyamban vehetik át, hogy azok szelvóny-hozadéka 6 %-os kamatoztatást nyújt. Ezen átvételi kurzus aztán' természetesen jelentékenyen magasabb a börzén jegyzett kurzusnál, mely 8—9 0/oos kamatoztatást nyújt. Például a mi 6%-os papirjáinkat a biztosító intézet Í00 as árfolyamon veheti át, habár tőzsdei árfolyamok 80—85; az ö'/tVö-os IV. államkölcsön, mely kereken 63 al jegyeztetik a biztositó intézetek által 87-en vehető át, a 4% os megtérítési járadék, mellyel a kereskedelem 42 ős árfolyamon folyik 66-os kurzusbán vehető át. A biztosító intézetek ezzel szemben remélik, hogy sikerül nekik'üzleteket kötni, azért mert a jelenlegi Viszonyok szerint életbiztosítás egyszeri betéttel egyáltalán nem köttetett, minthogy normális díjszabás mellett az ilyén biztosítás a biztosított részére a pénznek átlag 4°/0 ra való elhelyezését jelenti, ami pedig a jelenlegi kamatláb mellett kedvezőtlen. Miként értesü ünk, az ezen biztosítási nemre szóló -feltételek a Phöeis biztosító intézettel jóváhagyattak. A textilipar helyzete. A »Lidové Novihy« szerint növekednek a jelek, amelyekből a gyapolip-ír slagnáoiéjára lehet következtetni, a munkásokat elbocsátják és a termelést csökkentik. A visszaesés oka abbán rejlik, hogy a kivitelt nem lehet régi méreteiben fenntartani, araenynyiben a gyapottermelés csekély mennyiségéről szóló magánjellegű hírek beigazolódnak,akkor1 a gyapotárak stabilizációjával lehet számolni. Ha azonban a nyersgyapotárak tovább esnek, akkor a termelők újabb veszteségeket szenvednének készleteiken. A gyapjuiparban stagnáció egyenlőre nem érezhető. A készáruk piacán — bécsi nagykereskedők vásárlásai következtében — javulás állott be, akik az aj osztrák vámtarifa életbelépése előtt még be akarják fedezof magokat árával. A szücsipar gyöngyei. A kanadai szőrmefarmok állandóan tartós növekedése az utolsó tiz esztendőben, az egész világ szőrmeiparának egyik kétségtelenül legfontosabb tényezőjévé vált. A Bzőrmeiermelés apró, kezdeti próbálko zásait'ól kinőve, ma már a dominion minden vidékén jelentős szőrmefarmokat találunk. 1922 végén 1009 szőrmefarm volt Kanadában meg pedig 960 róka-, 17 mosóinedve-, 13 mink-, 3 szkunksz, 1 nyest , 1 vidra-, 4 karaku’-, 5 hód, és 5 bizám-farm.197 farmmal volt több 1922-ben mint az előző esztendőben. A kü'önböző farmokon 21.433 ezüstró<a volt 5 372.262 dollár értékben, továbbá 1357 keresztes róka 100 755 dollár értékben, 435 vörö^róka 8625 dollár értékben s 6645 egyéb szőrmés állat 89 345 dollár értékben. összesen 29 870 szőrmés állatot számláltak össze a farmokban s ezeknek összértéke 5 570.988 dollár volt. Quebec és Ontario államok északnyugati s Kanada nybgati területein a népesség egyre szaporodik, a szőrmés vadállatok pedig visszahúzódnak észak felé, úgyhogy a szőrmeipar mindinkább a farmokon tenyésztett állatokra szorítkozik. Jelenleg például valamennyi vásárra került ezüstróka. az egyes szőrmefarmokból került ki. Az évről ávro növekvő szőrmeszükséglet újabb és ajabb szőrmefarmokat kiváu. Az utóbbi esztendők nagy szőrmekereslete azt mutatja, hogy a kanadai szőrme minősége a legnagyobb mértékben kielégíti a vásárlók igényeit s igy kétségtelen, hogy a kanadai szörmegazdaság mindinkább fejlődni fog s Kanada gazdasági életének egyik legfontosabb tényezőjévé növi ki magát. Jáde a divata« drágakő. A smaragzöld Jáde követ, melyből most szép nyakláncokat és fülbevalókat készítenek, nagyon kedvelik a hölgyek. Ezt a követ már régóta ösmerik. A legszebb Jáde követ Kínában találták a „Kínai fal" mögött, melynek kapuján keresztül a világ legrégibb kereskedelmi útja vezet. Ezen a kapun át vitték a karavánok már 3000 évvel ezelőtt a nyers Jade követ. Kínában és Japánban egész remekműveket készítettek belőle, pedig a Jadét nagyon nehéz feldolgozni, mert majdnem oly kényes mint a gyémánt. De a kínaiak nemcsak edényeket, hanem még virágokat és figurákat is tudtak belőle készíteni. Ezek a tárgyak ma is nagyon kapósak s drágák. A kínaiak a Jadét 9 színben ösmerték, tiszta fehértől ’egész ragyogó zöldig, mely jelenleg csak ßirmäban található. Kék színben olyan ritka, hogy csak mnzeumi tárgyakon található, zöld árnyalatban a leggy a kóribb. A kínaiak különösen a zöld Jáde-követ szerették, melyet porcellánban is utánoztak, s í melyet az európaiak mai napig sem voltak képesek utánozni. Földünk zsugorodása. Irta: Beke Manó. Általános emberi természetünkben rejlik, hogy mindenben az állandóságot, a maradandót keressük. Pedig csak egyetlen állandóság vau a világon és ez az örökős változás. Ki gondoka arra, hogy még ez a mi jó öreg sár tekénk, a Föld is változtatja méreteit. Nem azokra a változásokra célzok, amelyekről oly gyakorta -kapunk híreket: nem a földrengések okózta változásokra. P dig ezek is elég tetemesek, itt-ott szigetek tűnnek fel, vagy merülnek el, hegyek emelkednek ki, vagy földrétegek omolnak be. fis ezek a rémes változások is mindig megingatják bennünk az állandóságba vetett hitet. De essek csak lokálisak. Ahol sújtanak, ott erősen sújtanak, de az egész föld méreteit nem változtatják meg. Olyan változásokról akarok szólni, amelyek a földünk méreteit is megmásítják, vagy megmásíthatják. Pedig az ember a maga büszkeségében, vagy mondhatnék gőgjében éppen a méretek állandóságára számított. Abban az időben, midőn először rázta le magáról a megkötöttség béklyóit, mikor vad tobzódásban és emberi elbizakodottságban vélte a szabadság, az egyenlőség és a testvériség igéivel megalkotni az uj világot, szinte elsó dolgai közé tartozott, hogy olyan mértéket teremtsen, — mely nem egyeseké, hanem mindenkié legyen, mely nincs a múló korhoz kötve, hanem örök időkre szól, melyet újra meg újra meg lehet alkotni eredeti változatlan nagyságban, ha minden Írás és minden minta és minden mérő Iel is pusztulna a földön. Hitalm-.s gondolat volt ez, valóban csak a forrongó, a sistergő, a sziporkázó és mindent elemésztö korban születetett. — Meg akarták teremteni azt a mértéket, azt a hosszúság, terület, ür, sulymértéket, amely uem önkényesen választott egységet használ, hanem a fö dünbröl, erről az örök állandónak képzelt világunkról veszi az eredetét. Bizonnyal az a gondolat vezérelte őket, — hogy ilyen, a földdel kapcsolatos mérték voltaképen már van is: az idómértébünk. Az az idő, amennyi alatt a főid a tengelye körül megfordul é* ennek a napnak nevez tt időnek a részei, a 86400 ad része: a másodperc, fis arra gondoltak, hogy hosszaság mértékéül olyan inga hosszúságát válasszák, am ly éppen egy másodperc alatt végzi a lengését. D - ezt az eszmét hamarosan elejtették. Ez nem le t volna univerzális, az egész emberiségnek alkalmas közös mérték, mert az inga a föld kü önbözfi helyein, kü'öabözö magasságokban nem leng ' ugyanannyi idő alatt. Egyik helyen lassabban leng, mint a másikon, tehát egyik helyen hosszabb volna a másodpsrcinga, mint a másikon. No meg Laplace, akinek a tanácsát kikértek. nagyon jól tadta nemcsak ezt, de alt is, hogy a föld forgási ideje sem állandó és örök mértékre ez az idő nem alkalmas. Ezért határozták el, hogy újra, az eddiginél pontosabban, vagy mint vélték, hibátlaunl megmérik a föld egy délkörét és annak egy bizonyos részét, a 40 milliomod részét választják hosszuságmértékül, méter gyanánt. 1792-ben Delambre és Mechaia földmérőket bíztak meg, hogy immár harmadszor mérjék meg a délkör egy meghatározott részét. A perui és a francia mérések alapján, tekintet nélkül minden előző mérésre, állapították meg a métert. Da bizony ez a mérés sem volt -egészen pontos, aminthogy ember teljesen pontos mérésre képtelen. Eszközeink pontosságának és megbízhatóságának f ejlődésével, az elméleti tudás gyarapodásával minden mérés fokról fokra válik pontosabbá Delambre mérése aránytalanul pontosabb volt, mint azé a szellemes francia orvosé, -aki az újabb korban először méste meg a tizenhatodik század közepén a délkör egy meghatározott részét egyszerűen agy, hogy egy ügyes számolókészülékkel leolvasta & kocsija kerekének a forgatásait; sokkal pontosabb volt, mint a legelső francia fokmérőnek,.a geodéziai tudomány tulajdoukepeni megteremtőjének, Picardnak hires mérése, pontosabb, mint Gissidnek nsgy apparátussal végzett mérései: de az ajabb mérések mégis kimutatták, hogy Delambre mérése sem pontos, minek folytán a méter majdnem 1/i miliméterrel rövidebb, mint kellene lennie. Az a szép álom, hogy mértékünk a föld délkörének 40 milliomodrésze legyeD, nem valósait meg teljesen és nem mondhatjuk, amit oly büszkén hirdettek, hogy a méter a délkör ezen része, hanem kénytelenek vagyunk beérni azzal, hogy a méter annak a platina-irridium rúdnak a hosszúsága és p9dig zéras fokú hőmérsékletnél, amelyet a francia nemzeti levéltárban őriznek. Da még ha sokkal, de sokkal pontosabban mérték volna meg a délkört, ha — ideális viszonyokat feltételezve — egészen pontosan mérték volna meg, még akkor sem valósult volna meg a francia nemzetgyűlés álma. Mert a föld méretei változnak. A föld is valamikor olyan tűzgolyó volt, mint most a nap, csakhogy sokkal kisebb, fis ez a tűzgolyó lassan, lassan kihűlt, amíg megjelent a felületen az első szilárd kéreg. Megszilárdált a tüzes folyadék, Onnan kezdve még lassabban történt a kihűlés. A kéreg nem volt oly rugalmas, mint az alatta levő folyékony tömeg és mikor ez belül a hülés folytán zsugorodott, a merev kéreg ráncosodott és töredezett. így keletkeztek a hegyek és a völgyek. Ds amilyen nagy dolog nekünk a hegység és a mélyedés, oly jelentéktelen az a földnek. A Kárpátok büszke bércei, sőt a Himalája legmagasabb ormai is elenyésző ciekélyek a mi földünk méreteihez képest. Számítsunk csak egy keveset. Földgolyónk sugara kb. 6500 kilométer, a legmagasabb hegyorom a Mount Everes 8840 méter, mondjuk 9000 m; az eddig észlelt legmélyebb tengerfenék szintén kb. 9000 méter és igy a földterület egyenetlensége kb. 18 kilométer, vagyis a földradiusnak 3 ezredrésznél kisebb. Egy narancs rádiusza kb. 5 centiméter, a narancs dudorodása több l1/* milliméternél, de ha csak ennyit is mondaok, akkor is e dudorodás a rádiusnak 3 századrésze, tehát a naraues kb. 10 szerte göröngyösebb, mint a föld. Bizony, bizony, akárhogy lihegjünk is, midőa a hegyen fölfelé törekszünk és akárminö emberfölötti munkát végezne, aki a Mouní-Evcrest tetejére hágna, csak sima parkettenjárás ez a föld dimenzióihoz képest! Eít a kis ráncotodást a föld belsejében levő folyós tömeg zsugorodása okozza. Ez a zsugorodás, az izzó gömb kihűlése, csökkenti a fő dgolyó méretét. Egy francia geológus kiszámította, hogy ez a kisebbedés mindössze 55 kilométerre tehető a geológiai korszakok egész ideje alatt. Di a természet valami kis kárpótlást is nyújt. Hsuptmann belga csillagász vetette fel njabban azt a kérdést, bogy a világűrből mi és mennyi anyag jnt a földünkre a hossza pályafutása alatt. A világűrben ugyanis a fényes
