Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-11 / 123. szám

„Komáromi Lapok" lj)24. október ti. ■*. ofcfeL-----­Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrák­ban, matracokban és gyermek­agyakban a legolcsóbb arakban. — Református templomnak szemben. Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Kérem kirakatomat megtekinteni Vidékre díjtalan csomagolás!! nem történt, az iskolaszéki jegyzőkönyvben azonban nincs róla említés. Bizonyára szabá­lyos eljárás az egy erkölcsi testületnél, hogy egy ilyen fontos dolgot a jegyzőkönyvbe tel nem veszi! ? Határozottan állítom azonban, hogy a 7. osztály bevezetése az iskolaszék tu domásáyal történt, msrt nem történhetett más­képp; a gutái tantestület van olyan, hogy tudja & kötelességét és iskolai hatóságainak, legyen az iskolaszék, vagy valamely más fó­­rum, rendelkezései ellen nem cselekszik I Ha azonban az iskolaszék tudomásával történt a 7. évfolyam bevezetése, akkor az szabálysze­rűen történt. Már most összegezzünk egy kicsit. Van egy iskolai törvény, amely kimondja az elemi népoktatás nyolc iskolai évre való kiterjesz­tését, egyben megbízza az iBkolaügyi minisz­tériumot, hogy az fokozatosan (hol és mikor elbírálásával) hajtsa végre; a minisztérium en­nek alapján.,elrendeli a fokozatos kibővítést, lehetőséget adva szükség esetén az elhalasz­tásra, a tanfelflgyelőség értesíti az iskolaszé­keket a szükséges tudni valókról, felhívja őket kifogásaik megtételére, az iskolaszékek pedig határoznak és bevezetik a 7. évfolyamot, amint azt & gutái rk. iskolaszék is piegtette; törvé­nyes-e most már az intézkedés vagy nem?! A prakszis szerint érvényes, mert ha egy sze­mély vagy testület az öt érintő intézkedés ellen a törvényes határidőn belül nem tesz kifogást, azt meg nem apellálja, abba bele nyugodott és azt magára nézve kőtelezőnek ismeri el. Most azonban, amikor a 7 évfolyam sza­bályszerűen lett berendezve, azt az illető tan­köteleseknek látogitniok kell! Reájok nézve a törvény összes, rendelkezései kötelezők. Eze­ket is, ha mulasztottak, ki kellett mutatni és miután mulasztottak, meg ii kellett büntetni. Á .járási.,hivatal eljárása tehát törvényes volt. Nem képzelhető el tehát, hogy ez a hivatal nék őt elvenni, elfogadna-e ő is engem ? Már pedig az én naturám megkövesedett ahhoz, hogy most kezdjek valakinek szépet tenni, udvarolni. — Ugyan öcsém, már minek is az az udvarlás, majd udvarolsz neki ha feleséged lesz. Te se vagy a mostani világ képére te­remtve, mint jó magam. Én se udvaroltam a feleségemnek — Isten nyugtassa — össze­­kommendáltak, összekerültünk, összetörődtünk, megszerettük, megbecsültük egymást. Jól él­tünk. Így lehetne az veletek is. Most pedig ne beszéljünk erről többet. Tegyük el magun­kat holnapra, aludjunk rá egyet. Te is gondol­kozol, én is gondolkodom, majd csak kisül valami. Bláthy sokáig járt fel-alá szobájában s töprengett. — Nem, nem, ez nem leheti Ő nem akar, nem tud megházasodni. Nem neki való az! Nem tudna ő más, de még a saját­maga rabja sem lenni. Beleélte magát, meg­szokta a kóborgó életet, mint a vadlud, nem tudna már erről lemondani. Miért is hozta elő ezt a tervét az öreg Görgényil? Mit tegyen? Hogyan utasítsa vissza a meleg, tisztességes, baráti ajánlatot ? Hiszen ez sértő lesz az öreg urra is, de a leányra is. Így gyötrődve jött­­ment a szobában, majd lefeküdt s próbált el­aludni Sehogysem jött álom a szemére Hányta­­vetette magát az ágyban, úgy hogy már pity­­mallott s ő még mindig ébren volt. Hirtelen felöltözött, összeszedte holmiját s mint egy tolvaj osont ki a kúriából, egyenesen az istálló­hoz. Fogatott. A vendégmarasztaló sárban las­san, bucsuzás nélkül ment el. Görgényi Jolán pedig várta-várta a ga­lambokat. most, egy iskolai év lezajlása után, törölje el a büntetéseket, vagy pláne a már befizetett büntetés pénzeket adja vissza. Az arra való hivstkotás, hogy a f. évfo­lyam látogatása csak 1927/28 tanév elején lesz csak kötelező, nem állja mag a h-lyét. Abbau az időben a nyolc éves iskolalátogatás Szlovén­­síkéban az egész ifjúságra kötelező. Szóval ki­vétel nélkül mindenhol és mindenkire nézve. A nyolc év s iskolalátogatást pedig megelőzi a hétéves iskolalátogatás és — ne feledjük el — a minisztérium fel van hatalmazva arra, hogy a törvényes mérvű iskolalátogatást foko­zatosan hajtsa végre, minden esetre ú?y, hogy az az 1927 évi sz'pt. 1 én nz egész Szloven­­szkó területén befejezett dolog legyen. Az 1868. évi XXXVIII. t. c. való hivat­kozás pedig tárgytaiao, mert eunek ide való rendelkezéseit az 1922. évi 228, törvény 19. §-a hatá'yon kívül helyezte. Még csak egy pár kérdést kell megvilá­gítani ! Elöuyps-e, vagy hátrányos a 8 évi is­kolalátogatás. A történelmi országokban már 25 év előtt be volt vezetve és jól vált be l az erdélyi — most romániai — szászoknál pedig már emberemlékezet óta be volt vezetve, az ág. h. evangélikus egyház inieiativ elhatáro­zása folytán volt 9 éves mindennapi iskolalá­togatás a fiuk és 8 éves a leányok részére, és bevált; Németországban Svájcban ez már 30 év óta törvényes és azt hiszem mindenki látja, aki látni akarja, hogy ez a hossza isko­láztatás a népnek csak javára szolgált. Kérdés maradhat-e Csehszlovák köztársaság ezen or­szágok mögött? Éz kérdem mit szólna a ma. gyár nép akkor, ha Szlovenszkón szlovákok részére bevezet jük a kötelező 7 éves iskola­­látogatást, magyaroknál ptdig nem?! Lehet, sőt ezek után valószínű, hogy sok ember lel­kének tetszsne ez, azonban az értelmes nép zöme ezzel nem volna megelégedve. Vagy mit szóljunk ahhoz, hogy sok iskolaszék lelkese désstl fogadta a tankötelezettség kiterjesztésé­nek az eszméjét; vájjon azok nem akartak jót a népnek? Igaz, ezek az iskolaszékek re­formátusok és községiek voltak 111 Soraimat azzal zárom, hogy nem tesz jó szolgálatot a népnek az, aki n«m támogatja annak magasabb kultúráját. Ugyan azzal a fáradtsággal, amibe került a megkeresés meg­szövegezése, fel lehetett volna világosítani a népet, hogy 7, illetve a 8 éves iskola neki nevelés és tanítás szempontjából csak üdvös, becsülje m g, járassa ebbe a gyermekeit és akkor nem lett volna annyi büntetés és nem kel­lett volna a sok igazolványt, megkeresést és nyílt levelet Írni. Aki pedig még azután is mn’asztott volna, annak a büntetését nyugod­tan lehetett volna tudomásai venni, mert az rászolgált. Indokolt esetekben ugyanis a bün­tetések ti voltak engedve. Köszönve a tisztelt szerkesztőség jóindu­latát vagyok telj-s tisztelettel Komárno, 1924. okt 7. Jezo Márton állami tanfelügyelő. Feljegyzések Tisza Istvánról Ezeket a jegyzeteket egy immár szintén holt ember Író­asztaláról közvetítjük a magyar közönség elé. Töredékek, egyes vonások, melyekből Vadász Lipót Tisza István monumen­tális életképét akarta megal­kotni. Olvassák el s kegyelet szállj» meg lelkűket aziránt is, akikről szólnak, aziránt is, aki szól belőlük. Nagy erők sugároztak őbelőle, a benne égő nagy tüzek melegsége áradt. A hozzá való tisztelet igen magasra emelte őt. Szeretetünk lehozta őt magunkhoz. * Magányos sziget az ő nagy lelke. Nézi a múltai, keresi a jövőt A jelenben a jövőért, eszményekért vergődő nagy lelke. A nagyvo­nalú, férfias erények fenkent hőse, szemérmes áldozója. A nagy magános, aki kereste a jó emberek szivével való közösséget. Aki kereste a nemzettel való forró közösséget. A heroikus szivek érccsengésü hangzatain heviilő. Az ön­maga iránt [szigorú. Őt a legnagyobb mértékkel mérték, önr maguknak örökös bünbocsánatot és ezzel kap­csolatban nyomban kicsirázó csaihatatlanságot hirdettek. Tőle önként értetődőnként követelték s meg is kapták az abszolút önfeláldozást, az Önzetlenséget, a gavallériát, a következetessé­get. Ok magukat felmentve érezték mindezektől. Volt valami taély jelentőségű bevallása a saját gyengeségüknek, hogy ám tűrje el a hajszát, de ő maga legyen kíméletes. Kihűlt oltárok pontifexe volt és mély áhí­tattal áldozott. (Ellenségei még csak nem is ájtatos arccal nevettek befelé és konspiráltak.) * Soha nem intrikált, utálta, lovagiatlannak, ostobának tartotta az ármányt. * Hitt az erkölcsi erőkben, mert ilyen volt és mert tudta, rontani az erkölcsi erők nélkül is lehet, alkotni csak azokkal. Irányítói: Széchenyi, Andrássy, Deák. írók, költők, a komolyak, a régiek, az összefoglalók megérezték benne a gigászit, a aagy vonalak közt ea artisztikumot. * Szerette Aranyt borongásával és igazmon­dásával. A muzsikában Beethovent, a képző­művészetben Michel Angelót csodálta. Ezeknek a nagy igazságokat kereső, a magasságokba szárnyaló, a szív mélységeibe alámerülő, kere­teket feszítő titáni erejét és bámulva nézte, hogy feszíti a nagyság s hogy fékezi őket a a művész jellemének mindenható nagy lelki disciplina. A titánok törekvése s a művészi lelkiismeret disciplinája. * Aki máskép alakult, mint mindannyian, annak egyedül is kell küzdenie mindnyájunk ellen, mert a világ a tömegember és a csőcse­lék számára lett teremtve. Jön! Carmellinijani Zoller & Co. „Adó szakíró da“ Oly világban élt, melyben a siker eszkö­zét az elvtelenségbe látták, a következetlensé­get politikai vétségnek tették meg, a követke­zetességet pédig nevetni való szamárságnak. * Tisza látta az államot, az egészet, ö látta a nagy összefüggéseket a nemzetiségi kérdés­ben is, kereste az egyezséget De a Belvedere közbelépése gáncsot vetett törekvéseinek. * Bratislava, Kórház-U. 3. - Látta a nagy külpolitikai összefüggéseket,

Next

/
Thumbnails
Contents