Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-10-11 / 123. szám
1324. október 11 «Komaromi Lapok** 6. oldal, ■SftrtS* I MODERN MOZI KOMÁROM ’Jt7 ít 'Ii9 Iraker I tiszti pa villon [Előadások kezdete vasár- és ünnepnap UMS firaksi. Szombat és vasárnap, október 11-én és 12-én I. rész. Hétfőn és kedden október 13-án és 14-én II. rész. Páratlan szenzációi A filmművészet és mozitechnika csodája. Páratlan szenzációi ÁSS ÚJ TARZÁM. A dzsungel fiai. A világ leghatalmasabb kalandordrámája. Főszerepben Elmo Lincoln. Izgalmas harcok az őserdőben az ősember rendületlen erejére!, vadállatok és az emberi gonoszság ellen. Tarzán legyőzve a dzsungel minden lakóját, iszonyú küzdelmekből menti ki a lányt, akit szeret és a civilizált világba viszi. Az új Tarzán felülmúl minden eddigi Tarzán filmet I amelyeket Széchenyi, Deák, Andrássy, Tisza Kálmán és általában minden józangondolkodásu, a magáéból igen, de az országéból nem kockáztató magyar látott s amit a demagógia nem akart látni. I * Kimondhatatlan emberszeretet volt benne. Nem tudott az emberi megvetés úgynevezett magasságára emelkedni és nem volt hálátlan sem. Jelleme a hűség és a jóság az ő szemében a tehetség hiányát is pótolta. * A lényeget kereste mindenben. Se Tragikus feszültség. Mindig az egészet kereste. Végletekig lojális. * A köznapi emberek aránylag könnyen megértetik magukat, mások által is könnyen megérthetők, mert az ő sekélyes lelki világukban a kutató ólom hamar feneket ér. A lángész önmaga előtt is örök titok marad, minél mélyebb, annál nagyobb titok. Hogyne maradna titok előttünk, kik csak kívülről és csak egyes megnyilatkozásukban szemléljük. * Luciditása a politikai célok kitűzésében. Egyéniségének bűvölő hatása volt az erőforrás, mely nélkül nem lett volna képes meghódítani azt a sikert, mely sohasem önként, hanem mindig erős ellenfelekkel küzdött harc után hullott ölébe. * Tisza nem gyűlölt. Megvetett, lenézett, haragudott, de nem gyűlölködött. Ellenségeire legtöbbször szánakozó mosollyal, vagy mély keserűséggel és fájdalommal tekintett. Legkevésbbé az fájt neki, hogy őt bántják. Fájt neki az ügy üldözése. Ha alacsony indokokat látott, kétszeresen szomorú volt. A bornirtság elbágyasztotta. Pártját sokszor visszatartotta az erősebb kitörésektől és a világ sohasem tudta hányszor talált mentő, vagy legalább csendesítő szavakat legádázabb ellenségeivel szemben. * Mindig meggyőződéses volt, amelyre törekedett. Sohasem kívánt úgynevezett szines beszédeket mondani. A frazeológiát lenézte- Ha beszédeiből kifakadt a forró hang, a legtöbbször a rögtönzés a felhevült, az aggódó, a kétségbeesett, a büszke magyarnak, a forró fajszeretetnek, az önfeláldozásra törő mártirléleknek volt a kifakadása. Közvetlen, szinte magából folyóan azért volt olyan szinigaz, oly forró és olyan hatásos. * Sohasem hajszolta a népszerűséget, tudta, hogy annak az ára igen sokszor milyen silány, milyen drága. De ha úgy szemben állott a hallgatók táborával, akik lesték ajkáról a szót, ha belekapcsolódott azok leikébe, ha érezte, hogy azok szeretettel nyitják meg szivüket, ha felhangzott az elragadott, lelkes taps s ha barátai kezét szorították, megtelt a szive örömmel. Akik igazán ismerték, tudják, hogy lelkének minden büszkesége, erejének teljes ismerete mellett mennyire tudott őrülni a más sikereinek, boldog volt a pártjában, ha bárkinek Is sikere volt, soha más sikerére irigy nem volt, 6 maga pedig kimondhatatlan, de őszinte szerénységgel hárította el magától az önhittség Bünden bacillusát I Az a stilus, amellyel a néphez szólott, j egyéni volt. (Igazmondó.) Megbecsülte a népet és nagyrabecsülte intellektusát. Magyar lelke visszadöbbent volna attól a tenyeret csapkodó, demagóg, ordító hazafiságtól, maszlagolástól és hazudozástól, mellyel a hordótól politizálok szólották a néphez. Tartalomban, formában nemes és eme kedett volt mindig és ha teljes irodalmi készültséggel, de mindig olyan tiszta, átlátszó egyszerűséggel fordult a néphez, ami az általa fejtegetett úgynevezett nehéz kérdéseket is meg tudta érteni. Az ő demokráciája nem tűrte volna, hogy bolondokat beszéljen a parasztnak. * Tisza minden jó qualitást megbecsült, de j mintha többre tartotta volna, vagy legalább ! mintha jobban vonzotta volna, a tisztes karak! tér nemes kisugárzása. Az igazságszeretet és l igazmondás, a hűség, a munkásság, a baráti ! ragaszkodás. A barátság az ő lelkében más, mint a legtöbb mai emberében. Ö maga mint barát soha hűtlen nem volt. A hazugságot, a ; nagyképűséget, a tolakodást, a bornirtságot ] és az annak nyomán fakadó unalmat alig bírta ; elviselni. Ha csak idegei bírták, nagy kereszj tényi alázatossággal és türelemmel hallgatta az ; üres emberek beszédjét is, de valósággal szen- i vedett, hacsak a lelke mélyén ott sugárzó hu! mór belülről fel nem derítette. Egy-egy szóval | nagyszerűen tudta jellemezni az embereket. Nem igaz, mintha nem lett volna ember- j látó. Jobbnak tartotta, ugyan az embereket, mint ; amilyenek, de látta hibáikat. S ha ezek nem j voltak karakterhibák, elnéző volt irántuk. Az 1 élet előtte komor nehéz és gondtelt volt. Tudta, hogy az emberek mennyit szenvednek és hogy sokra ez az élet igazán a siralom völgye. Véghetetelen szánalom tudott benne felfakadni j a gyengék és az elesettek iránt. Aki vele ! együtt dolgozott (a hadirokkant, az árvák, az j elesettek ügyében), az tudja, hogy a jóság kikimeríthetetlen forrása buzgott ki a szivéből. (A népet büszke fajszeretettel szerette). Az úgynevezett mezítlábas paraszttól féltette a fórumot, a demagógia kész prédáját látta benne. Féltette tőle nemcsak a parlamentet, a vármegyét, de a falut is, féltette tőle a rendet és a fegyelmet. Adakozzunk a Jókai centennárium költségeire. A világirodalmi nagyságok között foglal helyet Komárom nagynevű szülöttje Jókai Mór, akinek születésének századik évfordulóját a jövö évben ünnepli nemcsak a magyar nemzet, hanem a világ minden kaltúrnemzete. Ebból az ünnepélyből méltóképpen ki kell vennie részét Jóaai szülővárosának Komáromnak is. Ennek az ünnepé ynek ki kell magasl&ni a \ többi ünnepélyekből, mert hiszen az egész j müveit világ szeme ide, a szülővárosra fog tekinteni. A hétköznapi szürkeségből a Jókai centennárinm ki fogja emelni városunkat. Ennek az ünn-pnek, a szülőváros ünnepének fényesnek kell lenai. Ebhez azonban pénz kell. Kérő szóval fordulunk tehát minden megértő szívhez, aki szereti Jókai Írásait (és van-e, aki nem szereti), hogy adakozzék a komáromi Jókai eentpnnárinm költségeire. Lapnak, a Komáromi Lapok gyűjtést indít e célra. A szives adományokat kérjük hozzánk eljuttatni, amelyeket ml nyilvánosan nyugtázni fognak és a begyült összeg hoyaforditásáról is nyilvánosan elszámolunk. 4 Akik szeretik Jókai örökbecsű alkotásait, bizonyára azt is szeretnék, hogy szülővárosának ünnepe minél fényesebb legyen és ezek bizonyára sietnek adományaikkal az ünnepély fényét emelni. Adakozzunk a Jókai centenáriumra I Őszi dal. Az őszi napnak haldoklik sugára, Midőn a lomb hull s hervad a virág, Az őszi napnak elhaló sngára Orcámra búsan végső csókot &d. A kertben járok sárga falevélen, Halk őszi alkony — megható, csodás, Egy méla kürtszó lágyan zeng a légben S a könnyem hull, — óh fáj az elmúlás 1 Midőn nyílott az orgona virága, Lángolt a nap s dalolt a zöld határ. Megszűnt a nap és szivem lángolása Ma tar mező s reményem sírja vár. Oh jaj, hogy múló minden a világon 1 Szerelem, szépség, hűiég, hit, remény Támad csnpán, hogy páraköddá váljon, Mint hulló könny szemünknek tükörén. Érzem, hogy egykor őszi alkonyórán Létem a néma Nirvánába fa1, Szemem lezárva örökéj borul rám. S fájó szivem feledni megtanul. Érzem — mily jó lesz, el kell majd feledeni, Hogy voltam egyszer érző léuy is ón, Hogy tudtam hinni, küzdeni, szeretni S csalódra élni e bus földtekén. Komáromi Koboz. ttpM üi mii) Weil Miklós dr. testegyenószeti szakorvos a bécsi ortopéd klinika (Lorenz tanar) volt ortopédoperatőrje Bratislava. Kliip-it 51. sí. alatt nyitotta ortopédiai do gyégytorna-íntézetét. Rendelég: lábelgSrbülések, O- ég X lábak, velegzületett csipőfícamodás, befelé csavart u. n. dongalábak, bénulások utáni elferdülések, láb- és kézfájdalmak, csont- és izületi, megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések,, lúdtalp atb. eseteiben. Gyógytorna rosoz teltart uu. valamint egészséges gyermekek számára is, individualizálva (egyenkénti és csoportkezelés). Ortopéd apparátusok, gipszkötések és bandázsok készítése, műtéti kezelés, villamos kezelés, diatermia, kvarcfény (mesterséges magaslati napfény), hőlég ésarsoaval kezelés. 563
