Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-11 / 123. szám

2 oH*l

KoBoAroan Lapé«'

UMÍ4, »któber 11.

BURLESZ SLÁGER! n

írválffftá 1* a ^ \t Ä fw n a i

i | NEVETÉS, KACAGÁS! 1

A két világhírű dán komikusnak, PATT és PATACHONNAK

ismét egy újabb nagy filmje:

IZilSSillíöl RÖZíCll

PATT és PATACHON

l! Folyó hó 11-én én 12-én a Városi Moziban.

ideig tartó kihallgatásén fogadta és Dávidovicsnak rövid határidőt adott arra, hogy a kormányt a Rtdics-párt bevonásával rekonstruálja, azzal a feltétellel, hogy Ridics az alkotmáuyszerü állapotok iránt való magatartását illetően meg fogja adni a kívánt garanciákat. A király magatartása következtében azonbsn a helyzet annyira kiéleződött, hogy a Dávidovics kormány lemondásával számolnak.

II i yiinpkM iskola botránya.

Megírtuk a múlt héten, hogy a bálványszakállasi rom. kath. magyar iskolát a földmű veiési minisztériumnak és a földhivatalunk kiküldöttei egyszerűen beszüntették s az állami tanfelügyelő élőszóval tndomásnl vette, hogy a növendékeitől megfosztott igazgató-tanitó a jelen iskolai év elején nem kezdheti meg a tanítást. Most a tanító pótlásként és némikép helyreigazitáskép közli, hogy akkor, amikor szeptember elején mégis megjelentek a távolabbi pusztán lakó növendékei, ismét jelentést tett az állami tanfelügyelői hivatalnak és hivatalos levelezőlapon ezt a választ kapta: »A tanítás megkezdését illetőleg tett jelentését jóváhagyólag tudomásai vettem. Martin Jezó sk. insp.« így tehát szeptember hónapban a a tanulóknak ezzel a megmaradt részével zavartalanul folyt a munka.

De mi történt azután ?

Szeptember 30-án délstán megjelent az iskolában Kleibl Károly, bálványszakáilasi bérlő és kijelentette, hogy a tanítást az iskolában tovább nem engedi. írást is adott, melynek alábbi magyar fordítása jutott kezünkbe:

»Tek. Római katholikus iskola Igazgatójának ! Bálványszakállason. Az átvétel alapján Kaszegfalu—Gútai nagybirtok mellett át lett véve Bálványszakállas is, földművelési miniszteriem által jalius 1 én a bálványszakáilasi iskola el lett törölve. Az iskolás gyermekek Bál vány szakállas és Homok pusztáról be fognak járni a keszegfaínsi iskolába, a királynéréti és feketehátiak gyermekei az uj rendezett királynéréti iskolába. Ha a szövetkezet októbeJ 1 éré azt el.ogadja Királynéréten és ha a helységeket megadja, ahol az nj iskola el lesz rendezve, úgy

Üres marad a galambdac.

Irta : Zábráczky József.

A hepehupás vidékér, fekvő, sártengerben j úszó falura ráboruit az este. Ilyen sártenger és j ilyen szuroksötét este csak a cserehátságon ; van és lesz talán mindig. A sarat valamikor vendég marasztaló sárnak nevezték. De mióta i a vendégség, e vendég kiment a divatból — j megvetéssel csak undok sárnak mondják. Nem is csoda, hogy a nem nagyon ékes nevet vette j löl. hiszen mennyire más volt a sár, amikor még a vendégek kocsiját bivallyal, ökörrel . huzatták be a faluba, hogy ott a Görgényi- j kúrián kipihenjék az ut fáradalmait. Jó kolláció, pipaszó, no meg egy kis preferánc mellett ki a ntennykő gondolt arra, hogy ebből a sárból j majd valamikor ki is kell mennie. Ami pedig a sötétséget illeti, hát azzal is jól megvoltak a régiek, hiszen rendes, jóravaló ember este úgy tent jár A tilosba járó legények meg a sötét- j ken is odatalálnak, ahová akarnak, vagy talán < még jobban. Az ördögnek meg egészen mindegy. O be van rendezkedve újabban még villanyfényre is. Csak az a különbség nála, hogy ; mig a Görgényi nagyságos ur szobaleányának nincsenek igényei, addig a villanyfényben pom- ' pázó asszonynépektől elvárja, hogy legalább is < selyemharisnyába bujtassák formás vagy for- ; asátlan lábikráikat.

Egy ilyen vaksötét februári estén az öreg Görgényi-kuriában az ebédlő melletti régi, fekete bőrrel behúzott butorzatu dohányzóban együtt preferáncozott a házigazda a plébánossal, meg a vendég utbiztossal, Bláthy Józseffel, helyesebben Jóskával. Mert hiába kérdezőskötJött volna valaki a széles környéken Bláthy József után, igy meg nem találja, de ha a legmegkivánom magától, hogy október 1-éu az iskolai tanítást szüntesse be Bálváoyszaká lasoD. Azok a helységek, ahol most az iskola van, nekem vannak adva a földmivelósiigyi minisztérium ál tál október 1 étöl rendelkezésemre, melyre a gaz dasági álláspontra nagyon nagy szükségem van. Kiismerem magának teljes tisztelettel K. Kleibl.»

Eddig a fordítás. Igen ám, de Királynéréten nincs iskola és annak felálitása ügyiben még nem is történt semmi. Következőleg nem csak az egyház jogain, es a törvényen esett nagy sérelem, hanem a királynéréti és feketeháti gyermekek iskola nélkül maradtak. Ezért az igazgató tanitó értesítette a királynéréti iutézőséget, hogy növendékeit azonnal küldjék iskolába. Azok október 4-én ismét meg is jelentek teijes számban. Ekkor azonban megjelent az iskolában Weida FereDc, Kleibl Károly, bérlő apósa Ó3 bottal kizavarta a ’ gyermekeket az iskolábóíl Kérte a tanítótól az iskola tu'ciait is és kijelentette neki, hogy csak az iskola folyosója áll rendelkezésére. A tanító a kulcsokat átadta Kleib. bérlő feleségének, aki az iskolát személyesen bezárta és a kulcsokat elvitte.

Mielőtt módunkban lesz jogorvoslást keresni, most csak azt kérdezzük, müveit nyugaton vagyunk e, vagy a sötét Afrik ában ?

(Csicsó) Dr. Se.

II Ad a líüadóalaplia Múlani?

Az 1995. évi házbérvallomások kiállításánál fontos tudnivalók.

Komárom, 1924. okt. 10.

Többször irtunk a Komáromi Hás- és Telektulajdonosok Egyesületének a házbéradó kivetésnél illetéktelenül felszámított adótöbbletek elleni küzdelméről. A házbér&lapba eddig beszámították a viz és csatorna díj at és más járulékokat is és a házínlejdonosokat ez után újból megadóztatták, mintha a viz díj és a csatornadíj is éppen olyan rendes jövedelmük volna, mint a házbér.

A pénzügyminisztérium 57,033/24 III/6a sz. rendelete végre közmegnyugvásra szabályozza a kérdést.

utolsó korhely utkaparótói tudakolta Bláthy Jóska nagyságos urat, az azonnal tudta, hogy kiről van szó s meg is adta a kellő útbaigazítást. Mert tréfa ide, tréfa oda, hiába volt Bláthy csak utbiztos, mégis nagyságos urnák ismerte őt mindenki. Sőt állítólag egyszer, mikor Karlsbadban volt, — mert kísérőként magával vitte a vidéken lakó Pernsdorf gróf — hát ott méltóságos bárónak titulálták a pincérek 0 ezt is állta, mint mindent a világon. Kemény fából volt faragva. Elkopott a predikátum, de annyi azért maradt belőle, hogy tudott szerezni két lovat, kocsit, szerszámot. Akadt kocsisnak is egy fél cigány — fél magyar legény, aki beállt hozzá s ez a társaság, már mint a ceigli, a kocsis, meg a gazda, csöndesen, de jól megélt a vendégmarasztó sáros, de vendégszerető vidéken. Nem volt másra gondjuk, mint a szennyes mosására. Más minden megkerült az állandó vendégségben. Szerették, szívesen látták a Jóskát mindenütt, mert vidám, alkalmatos cimbora volt. De meg, mert mindig jött, ment, tudta a híreket, a nélkül, hogy különösképpen hordta volna a pletykát. A mellett meg mindig megadta a holtnak, elevennek a tisztességet. Nem volt olyan valamire való névnap, keresztelő, lakzi, temetés vagy búcsú, hogy ő onnan hiányozzék.

Most is már ötödnapja preferáncozott Jóska az öreg Görgényinél, a cigányképü kocsis meg jól élt a konyhán Kártyázás közben a háziúr szokása szerint hol a pappal, hol az utbiztossal évődött:

— Hányszor kértem már magát atyuskám, — szólt a plébánoshoz, — hogy beszéljen már egyszer komolyan a Jóska fejével, lépne már be a tisztességes emberek sorába, házasodjék meg. Itt az ideje, hiszen már hold-A Ház- é i Telektulajdonosok Egyesületéhez intézett miniszteri leirat a következőket tartalmazza:

A péatügymmiiztériura 1924 május 6 áa kelt 57033/24 III/6 a sz. reedelatéval a birtok védelméről szóló 1924 április 25-én kelt 85 számú törvéuy 12. §. 3. szakaszára való tekintettel az 1925 adó évre a következőket rendelte el:

Ama összegeket, amelyeket a háztulajdonos a b&zbéradó vallomás benyújtása idejében sz 1924 évben a lakóktól az idézett törvény 12 §. 2. szakaszáunk 1—4 postjábsu *) felsorolt kiadások fedezésére a lakóktól beszed, a lakbérad« kivetési alapba felszámítani nem szabad, hogy ha a háztulajdonos az 1925. adóévre szóló lakbéradó vallomásában az említett * 1 2 * 4

*) Jegyzet. Az 1924. évi 85 sz. törvény

12. §. 2 pontja:

»A bér emelésének annyival van helye, »menynyivel a bérbeadó kiadásai szaporodtak :

1. a ház vagy a bér után fizetett közterhek emelésével vagy uj közterheknek rendszeresítésével, kivéve a vagyon- és vagyonszaporulati dézsttát;

2. a rendes évi kiadások emelkedésével;

a) folyosók és lépesőházak elegendő megvilágítását.

b) a viz, gáz, és villamos árammérő diját,

c) házi csatorna tisztítását,

d) pöcegödör tisztítását,

e) a kéményseprő dijakat és

f) a hamu és szemétnek a háztól való kifnvarozását illetőleg;

S. a házon 1914. augusztus 1 óta. telekkönyviig bekebelezett követelések kamatlábának és járulékos illetékeinek vagy egyébb dijainak emelésével, amennyiben ezt az emelést a jelzálogos kamatláb általános emelkedése indokolja,

amennyiben az 1—3 pontokban megjelölt emelkedés 1914. augusztus 1-e után vagy a későbbi első bérbeadás után állott be. Amennyiben a 2. és 3. pontokban felsorolt kiadásokat nyilvános díjszabás szabályozza, a bér csak az ezen díjszabás szerint kiszámított összeggel emelhető, kivéve, ha a kiadások ezt az összeget el nem érték; :*

4. az 1920 évi május 3-a után a házon végzett időszakonkinti vagy rendkívüli sürgős javítások és sjjáalakitások folytán fölmerült kiadások; ezen indokból az emelésnek csak azon időre van helye, amely elegendő ahhoz, hogy a kiadás azon határidő alatt törlesztődjék, amelynek eltelte után valószínűleg újra hasorló javításokra és újításokra lesz szükség. A bérbeadó a javítások és újítások, foganatosítása előtt rendkívüli eljárásban kérheti, hogy a bíróság azok szükségességét megállapítsa.«

világ van a fejebubján, deresedík, mini az öreg • fekete kandúr.

— Jóskával okosan beszélni — falra bor-Isót hányni — jegyezte meg nevetve a teltképü pap.

— Nehéz dolog, Gábor bátyán, magam- J fajta embernek a házasságra még gondolni is. Aki hozzámvaló lenne, az nem jönne, aki meg talán jönne — az nem hozzám való. Meg aztán miért adjam fel a függetlenségemet ? Minek j adjam az erdőt egy fáért ? — szólt Bláthy tré| fásán is, nem is.

— Jó, jó, édes öcsém — évődött tovább az öreg ur, — de aztán úgy ne járj, mint az egyszeri favágó, aki addig vágta a fát a fejszéjével, mig a nyeléről elröpült a fejsze úgy, hogy sohasem találta meg többé.

— Tálalva van bácsikám, jelentette az ajtóban egy női hang, a háziúr unokahuga, s özvegysége óta házvezetőnője: Görgényi Jolán. A leány már túl volt az első virágzáson. Mint a legtöbb 28 —30 éves lánynak, az alakja aszszonyos volt, de nem kövér. Arca halvány, jóságos tekintettel. Fényes fekete haja egyszerűen simára fésülve. Az egész megjelenése megnyerő, távol minden nagyvilági póztól. Bal arcán azonban feltűnt egy hatalmas vágás forradásának vörös sávja. Ezt a sebet még kislány korában kapta, éppen Görgényi Gábornál s az ő vigyázatlansága folytán. A kis Jolán, mint korán árvaságra jutott, teljesen vagyontalan gyermek került Görgényiékhez. Az. eleven kis lány folyton bácsija után járt a gazdaságban s ezt szerette is Görgényi, mert legalább eltréfázott, elbeszélgetett vele. Egy alkalommal lóháton akart kimenni a tagba Görgényi. Jolánka szomorúan nézte, hogy ő most nem mehet a bácsival.