Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-10-07 / 121. szám
121. ssái CSSS Kedd$ 1924. oktéber 7. —»w . ' ii uu. íSiB«ftísc ár aaalMritovAk értékbe*: ftdfybm 6* víáékr» pect« kétkedéssel: flgíís érre 80 1, félérre «0 K, Begyedéire 80 Ko Külföldöm ICO Kő. Egyeti a%ám árm t 80 ft!I6r. Magyar egyetemi katedra távlata. Komárom, október 6. A cseh demokraták lapja, amely nem kényeztetett el eddig bennünket abban az irányban, hogy a magyar kisebbségi kérdéssel és az annak sarkpontját alkotó magyar kultúrával még csak objektivitással is foglalkozzék, élénk meglepetésünkre a magyar kisebbség ügyével foglalkozik és megállapilja, hogy a köztársaság keretében nagyobb számmal élünk s célszerű, ha a csehek a magyar nyelvet elsajátítják, mert a magyar népnek számottevő kultúrája van. Megállapitásait tovább fűzi ez az irányunkban minden, csak nem barátságos újság és azt a kijelentést teszi, hogy a magyar nyelvet a cseh egyetemeken is kellene tanítani, amelyre eddig nem is gondoltak sem Prágában, sem Brünnben. Naiv magyarországi lapok mohón közölték ezt a kis hirt, mint az évek óta sajnosán nélkülözött objektiv szemléletnek első fecskéjét s mint az itteni helyzettel tájékozatlanok, abban a naiv hitben ringatják magukat, hogy a Narodny Listy részéről felvetett kívánságok kisebbségi kultúránk megértőbb kezdését iniciálják. A vérmes reményekről bennünket leszoktatott a köztársaság kormánya és mi semmi, éppen semmi következtetést se fűzünk ehhez az újságcikkhez. Az, hogy a cseh közvéleménybe utat tör az a felfogás: hogy ajánlatos megtanulni a magyar nyelvet a csehek részére, tisztán a tények praktikus szemléletének egy kivetítése. A csehek foglalják el közhivatalaink, posta, vasút túlnyomó részét, de az összes vezető állásokat is a minisztériumokban szinte kivétel nélkül, tehát ezeknek a saját és nem a mi érdekünkben szükséges a magyar nyelvet tudni, ha dolgukat jól akarják elintézni, európai szellemben, minden balkáni izű módszer kiküszöbölésével. Az egyetemi katedra tehát a prágai vagy brünni cseh egyetemeken csak erre volna való. De a csehek más érdeke is kívánja a magyar nyelv elsajátítását: az ipari és kereskedelmi érdeke. A cseh iparnak piacra van szüksége és ez a piac legköze- i ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. F&zttkMztő; QAÁL GYULA 4r. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF ár. Sieü-fceiatőaég és kiadóhivatal: Nádar-i, 20., hová agy a lap »lellemi részét illető közleméeysk. nj*< a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kfiktecÜtk Kéziratokat nem adónk vissza. IkeidMÉ htíBkiBt bánon«: kefó>i csOtirtököo is suíkfti | lebb fekszik hozzá Magyarországon, mely 1 kereskedelmi szerződés hiányában ma \ Ausztria és Németország felé orientálódik. ; A magyar cégek még a belföldön is szívesebben keresik fel a csehországi német cégeket és gyárakat, amelyekkel a német világnyelven érintkezni képesek. A magyar nyelv megtanulása tehát azt is célozza, ! hogy ezek a cseh gyárak és bankok, j amelyek a demokrata párttal lelki közösj séget alkotnak, a magyarokkal kötendő | üzleti összeköttetéseket magyar levelezésí sei és utazókkal biztosítsák. így kell a Národny Listy cikkét olj vasni és érteni. Bókjait a magyar bultura | fejlettségéről köszönjük. Hogy a csehek ; csak hat év múlva fedezik ezt fel, ami Európában köztudomású, azt csak nemzeti elzárkózottságubkal és sovinizmusukkal tudjuk magyarázni. A mi fejlett kul! túránkat a cseh kormánykörök siettek ; leépíteni. Elvették a magyar egyetemünket, magyar jogakadémiánkat, magyar I gazdasági, erdészeti és bányászati főisbo- I Iáinkat, melyeknek hírét Európában sokkal szélesebb körökben ismerték, mint a csehek pribrami szakiskolájáét, — elvették magyar szakiskoláinkat, tanítóképzőinket, hírmondónak hagytak meg egy-egy középl iskolát, elemi iskoláink jelentékeny része í pedig küzd az elnemzetietlenitéssel. Tan| könyveikben azt tanítják rólunk, hogy \ félmilliónyi magyar él Szlovenszkón, ahol az első cseh népszámlálás egymilliónál több magyar jelenlétét állapította meg. Mi tudjuk, hányán és hányadán vagyunk. De vájjon a statisztikusaik tudják-e, hogy hova tűnt el a hiányzó félmillió magyar? Az európai kulturközösség, melybe mi is tartozunk, objektiv választ kaphat erre mitőlünk, egész pontos számadatokkal. = Az állami költségvetés. Az őszi ülésszak legfontosabb és legáltalánosabb érdekű tárgya lesz az állatni költségvetés, amely előreláthatóan hosszabb ideig fogja igénybe venni a nemzetgyűlést. A jövö évi költségvetés — amint a Narodni Politika Írja — kevesebb lesz, mint ez idén volt és összesen 16 milliárdra rag. Parlamenti körök nézete szerint a kormány főleg azzal akar megtakarításokat elérni, hogy egyszerűsíti az állami közigazgatást. E végett külön bizottságot alakítanak, amely dönt az egyszerűsítés legalkalmasabb formájáról. A nemzeti szocialistáknak idevonatkozó indítványa _____________________________#__________ képezi e kérdésnél a kiinduló pontot. A költségvetés megtakarításai 2 miiliárdot tesznek ki, de még így is több mint 8 milliárd a személyi kiadások összege, ami az egész költségvetésnek 55 százaléka. A ksresztülviendó törléseket & tárgyi kiadásoknál fogják foganatosítani. = Nem kielégítők a bizottsági garanciák. A csehszlovák köztársaság párisi követe, Osueky a genfi bizottsági garanciákat nem tartja kielégítőknek. A követnek az a felfogása, hogy a támadó fogalmát pontosabban és élesebben kellene körvonalazni. A genfi tervezet azt tekinti támadónak, aki az egyezségokmányban foglalt megállapodások ellenére háborút folytat. A Nemzetek Szövetségében azonban a vélemények eltérhetnek abban a tekintetben, hogy konkrét esetben az egyezségokmányt megsértették e vagy sem. Osueky szerint ilyen esetben a hágai nemzetközi bíróságnak kellene dönteni. De abban a tekintetben is uralkodhatnak különböző vélemények, hogy a népszövetségi tanács közbelépését a felek egyike visszautasitotta-e vagy nem. Ebben az esetben is a hágai döntőbíróságnak kellene dönteni. A fegyverszünet megszegésére vonatkozó határozatot Osacky szerint kétharmad többségnek kellene meghozni, mert egyhangú határozat már csak azért sem érhető el, mivel a szavazásban az érdekelt állam is résztvesz. Érdekes, hogy mint az Information közli, ezekben a kérdésekben Benes dr. külügyminiszter Osuckyval teljesen azonos felfogást tanúsított. — Fölmentett miniszter. A köztársaság elnöke B chyne iskolai miniszternek lemondását elfogadta és öt állásából fölmentette elismerése és köszöneté kifejezése mellett. Az elnök Markovié unifikációs minisztert bízta meg az iskolaügyi minisztérium vezetésével. A villanyvilágítás. Komárom, 1924. okt. 6. Már régen figyelem az újságok cikkeit, az emberek beszédét, amelyek a város villamosítása körül pro és különösen contra folynak. Egy ideig úgy gondoltam, hogy nem szólok bele a vitába, lévén a tárgyaló feleknek — a városnak és a villamos társaságnak is — egymással szemben némi igazuk. De mivel azt vettem észre, hogy míg a villamos részvénytársaság a vidéken erősen szervezkedik és a községek hozzájárulása már a tarsolyában van, addig Komárom városa tradíciójához híven — úgy látszik — ellenállást fejt ki — tehát úgy gondolom közhasznú munkát végzek, ha a közvéleményt — melyet talán egyoldalúan informáltak — teljes objektivitással felvilágosítom, hogy miről is van szó. Nem kell külön fejtegetnem, hogy a mai század a villamosság jegyében él. Külföldön már a vasutak elektrizálása is erősen folyik, mint pld Svájcban, Németországban stb, úgy hogy gözmoz Modern és ölesé TELEFON SZÁM 160. Teljes polgári berendezések. Hálószobák, ebédlők, uriszobák. Szalonok, konyhák, iroda és kerti, szálloda bútorok.r salát ffiihilyek.
