Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-07 / 121. szám

9. oldal .Komáromi Lapok 1#?4. október 7 donyok&t alig látni, az ipar és világítás pedig kizárólag villanyra van berendezkedve. Hogy ne menjünk messzire, Salovenszkon is csak két város van Komárom és Érsekújvár, ahol még nines villany. Sőt a kettő közül Érsekújvár már határozott a villanyvilágítás mellett. Mag kell tehát értenia a város vezetőségének, hogy a kor szelleme a gázt, mint világító eszközt, lassan — de biztosan a múzeumba rendeli. Fölöslegesnek tartom részletekbe bocsájtkozni, csak röviden említem meg, hogy a gjátvilági tás költséges, nehézkes, egészségre ártalmas, mérgező és robbanó voltánál fogva veszedel­mes is. Ezzel szemben a villany olcsó, veze­tése könnyed, fénye áliandó és nem veszélyes, sőt megfelelő készülékekbe (röntgen, quarz) vezetve egyenesen gyógyító hatású. Ezek mind ismert dolgok és hogy a város vezetősége mégis olyan nehézkes és nem áil a villannyal szemben helyzste magaslatán, annak bizonyára okai vannak és ez az ok a gázgyár, mely még nincs kifizetve és amely bizonyos jövedelmet hoz. Lágyunk igazságosak, nézzünk az igazság szemébe I Attól félek, hogy ezek az okok megint nem eihárithat&ti&nok, hanem kislátókörü em­berek politikája az oka a nehézségeknek. Éa a városi ügyekben nem ismerek politikát, csuk azt, hogy szülővárosom fejlődjék, előbbre jusson. Ez tehát kizárj», hogy én a városnak, amely­nek polgára vagyok — rosszat akarjak. Néz­zük csak az okokat közelebbről. „A gázgyár nines kifizetve“* Kérem megnyugtathatom a város vezetőségét, hogy egyelőre és Isten tudja meddig, nem is lesz. A város ki akarta fizetni — I. 500 000 cK, amit olyan szerencsétlenül vittek át — de a magyar állam nem fogadta el. Tehát ez az ügy addig elintézhetetleD, mig Magyarország és & Csehszlovák állam között nem lesz meg a kiegyezés. Ebből tehát állami ügy lett, amelyben az államnak erkölcsi köte­lessége Komáromot kellően támogatni és ér­dekeit megvédeni. Emiatt azután igazán nem érdemes várni, mert ez az ügy évtizedekig is elhuzódhatik. A másik ok & gázgyár jövedelme. Elis­merem, kényes pont. A tény azonban az, hogy ha nincs jövedelme belőle, akkor a kérdés tárgytalan, ha pedig van, akkor ezt a jöve­delmet a városi polgárság, melynek összesége alkotja a várost, mint gázadót, a saját zsebé­ből fizeti és ahhoz joga van, hogy azt mondja: eddig és ne tovább, A gáz drága és rossz és ha ebből a város a saját polgárain nyerészke­dik, akkor nézetem szerint ez olyan erkölcsös, mintha egy családapa a fiait üzletileg meg­károsítaná. Inkább fizetek pár percenttel ma­gasabb pótadót, mint rossz és drága gázért, amely szintén nem egyéb, mint pótadóemelés, emellett árt az egészségemnek. A két rosszból válassza az ember a ki­sebbiket. Még pár százalék pótadóemeléssel is jobban járok, ha villany lesz, mintha a gáz marad. Mert a fogyasztott gáz ára és a vil­lany ára közötti differencia sokkal nagyobb, mint amelyet a pótadó emelése képvisel. Tes­sék csak elképzelni, ha a villany ára kilowat­tonként 3*50 K, akkor egy 32-es fémszálas lámpa — amely egy nagy szobát teljesen meg­világít — óránkint 10 fillér ára villanyt fo­gyaszt. így tehát a napi fogyasztás, átlag » órát véve, ötven fillérbe kerül. A napi gáz­­fegjasztás, 3—4 órát véve naponta, 2 koro­nába kerül minimálisan és emellett rossz, Az ipari villany még olcsóbb, kerül kilowattonként 80 fillérbe. Ezek után valaki ne hogy azt gondolja, hogy a pótadóemelésbe szívesen belemegyek, de inkább célszerűnek látom, mint a gáz mel­lett kitartani, mert előre is megjósolhatom, hogy ha ezt az alkalmat a város vezetősége nem használja ki és nem igyekszik a társa­sággal kiegyezni, akkor egy későbbi időpont­ban sokkal drágábban fogjak megfizetni a vil­lamosítást, amelyet szintén a polgárságnak kell majd megfizetni s nem a városi főszám­vevői hivatalnak. A társaság állami támoga­tással meg fogja szervezni az erőtelepet nél­külünk is és a Komáromra felvett árammeny­­nyiséget értékesíteni fogja más vidéken és mikor később Komarom mégis rá fog térui a villanyra — nézetem szerint ez előbb vagy utóbb be kell, hogy következzék — akkor majd fizethetünk mi erőtelep berendezést és igy drágább villanyt, nagyobb pótadót etc. Mert a gáz felett — higyjék el — mint vi­lágitó eszköz felett, már magkondult a lélek­harang, ezen mi változtatni nem tudnak. Sok­kal hatalmasabb tényezők játszanak itt közbe, mint a mi kisvárosi vaskalapjaink. Nem poli­tizálni kell a városi képviselőtestületi tagok­nak, hanem azon lenni, hogy sikeresen egyez­zék meg a város vezetősége, elsősorban a tanács a villamos társasággal, vegye igénybe a felajánlott milliós kölcsönt, ha kedvező fel­tételek mellett ajánlják fel; redukálja a tiszt­viselői kart — sajnos és kellemetlen, de köz­ség lettünk; — az államnak dolgozó tisztvi­selőit (adóbbcsüsök, katonai nyilvántartó, kéz­besítők; fizettesse az állammal, a gázgyárat fektesse uj alapokra, mint például Pozsony, ahol gázforralók és gázkályhák: kaphatók hasz­nálati dij fejében a akkor meglesz a gázfo­gyasztás is és a villany is. Kevesebbet poli­tizálni és több jót akarni és cselekedni! Dr. Polony Béla. Arany János ismeretlen levele betegségéről és családjáról. „Fiam ide s tova jogvégzett — semmid Arany János életéről markáns és jelleg­zetes fázisokat örökítenek m?g — a levelei. Ha egy szorgalmas és szerencsés kéz neki­látna Arany tevéiéinek falkutatásához, sok min­den olyan érdekesség kerülne napfényre, amit eddig nem tudtak az életrajzírók napfényre hozni. Arany János levelezése teljes egészében sehol sincs összegyűjtve és ma már a levelek nagyrésze minden bizonnyal elkallódott. Az alábbiakban nyilvánosságra hozzuk Arany János egy eddig ismeretlen levelet, — amelyet egy miskolci hagyaték közt a közelmúltban találtak meg éa amely részben a fenti okokra, részben tartalma miatt méltán tarthat igen nagy érdek­lődésre számot. Horváth Lajos miskolci ügyvéd volt, a Mindszent-utca 11. sz. házban lakott. Szemere Bertalannak, a szabadságharc belügyminiszte­rének bizalmasa a hires prókátor, akit Miskolc szabadelvű polgársága a képviselőházba küldött, majd pedig főrendiházi tag lett s 1911-ben halt meg. Arany Jánost Horváth Lajossal szívélyes barátság fűzte össze. Miskolcról a jómódú ügy­véd, aki a pesti irodalmi világban nagy nép­szerűségnek örvendett, nem egyszer küldött jé tokai bort Aranynak, amiről levelünkben is szó esik. Hogy kerültek egymással ismeret­ségbe? Arany János már ismert költö volt, amikor még Nagy-Szalontán nótáriuskodott. A szabadsághare alatt a belügyminiszté­rium fogalmazója lett. 1851-ben a nagykőrösi gimnázium tanárjául választják. Kemény Zsig­­mond éa Eötvös bíztatására 1860 ban Buda­pestre költözött és a Kisfaludy Társaság i<az­­gatója lett. Néhány évvel utóbb a „Figyelő“ c. lapot adta ki. Majd támogatással a saját kia­dásában jelentette meg a „Koszorút“. Ekkor Lévay József révén, aki miskolci vármegyei főjegyző volt, Horváth Lajossal is megismer­kedett, aki a költőnek egyszer-másszor tokaji bort küldött és az irodalmi vállalkozásainál segédkezett neki. Az öreg ar feleségével» Eresey Júliával, aki gyakran betegeskedett éa igy éldegélt Pesten, bizony, jól jött a tokaji bor, ami a leveléből is kitűnik. Arany János ismeretlen levelét, amely 1865-ben máreins 17-én kelt, teljes egészében itt közöljük: Kedves Lajosom! Éu nem tudom már, hányadik személyben szoktunk volt mi társalogni egymással; de úgy találom, hogy e megszólítás a legjobban meg­felel érzéseimnek, mert legbizaimasbb, legsze­mélyesebb és grammatika szerint is leghelye­sebb. Ámbár tadom, ha meglátnál, „megköszön­néd a barátságomat“, hogy ilyeu öszbessava­­rodott „urambátyám“, mint már jómagam, téged viruló fiatalságot per, te bátorkodik szólítani. De na félj, társaságban, ha valamikor leszünk, vigyázni fogok, hogy kivált serdülő leánykák előtt ki ne szalasszam e bizalmas megszólítást ajkamon. így levélben csak megjárja, igy-e? Ami pedig a mostani levelem irás&t in­dokolja, elmondom röviden. Régen nyomja iel­­kemet a hálátlanság ólomsnlya, de mindig lus­tább voltam Yadnay Rudinál — igaz, hogy néha egy kis dolgom is akadt, mint a szer­kesztés, hozzá most ez a titoknokság — elég ahhoz, mindig akartam Írni, de nem tudtam a jóakaratnál tovább menni, psdig hidd el, jól esett nekem gyakori megemlékezésed, jól esett részvéted azon irodalmi vállalatok pártolása által, melyek élére engem dobott a véletlen, jól esett — szó ami szó — a tokaji borkül­­demény is, még pedig, hogy az utóbbi, miért vált előttem kétszeresen becsessé, mindjárt meg­hallod. Nőm az egész múlt év folyamán gyen­gélkedett, annak november és dumber hónap­jait pedig tífuszban fsküdte végig. Mikor azu­tán az év első napjaiban felkelt, a lábbadozó egy kis finom bort óhajtott és volt még egy üveggel régi küldeményedből. Elővettük persze és ő fogyasztgatta el apránkint. Szépen is kezdett üdülni ulána. Mostani küldeményed amannak fogytán érkezett: természetes, hogy éppen jókor. Nem is volt oly nap, hogy meg ne kérdezte volna szegény: „Írtál már Ä. La­josnak? Megköszönted-e már az én nevemben is ?“ Mire persze én csak fülemet konyitám és hallgattam napról-napra. És most rám gyűlt a lelkifurdalások nagy halmaza 1 s ezennel fogadd édes L»josom legforróbb kö3Zönetünket. Élt ez bennem mindenkor, csak az erélyesség hiány­zott, hogy papírra és postára tegyem. Különben megvolnánk, tűrhető állapotban, de nőm folyvást gyengélkedik. Azaz most még inkább, mint Józsi (Lévay József költő) ittlé­tekor. Leányomat férjével ma várjuk látoga­tóba. Fiam ide s tova jogvégzett — semmi. Ölelem Lévayt (tőle ma kaptam levelet) s kö­szöntök minden ösmerőst. Te pedig fogadd leg­szívesebb kőzszoritásomat 1 Pest, március 17. — 1865. Hived: Arany János “ A fia, akiről azt Írja „jogvégzett semmi“, Arany László volt. Tizenhat évvel később, hetvenöt éves ko­rában halt meg Arany János. A Miskolcon ta­lált levél előreláthatóan rövidesen a Nemzeti Múzeumba kerül Arany János ereklyéi közé. A drága levél, amelyen Arany János gyöngy­­betüs, hires szép kézírása vonni végig, addig is & jelenlegi birtokosa tulajdonában marad. «Carmellini» Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrák ban, matracokban és gyermek ágyakban a legolcsóbb árakban. - urfomAtM templomnak »»«»beu. -Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Kérem kirakatomat megtekinteni Vidékre díjtalan csomagolás!! ... - ___ . , . ___ ért-HMiilUtlliiiaM

Next

/
Thumbnails
Contents