Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-10-07 / 121. szám
9. oldal .Komáromi Lapok 1#?4. október 7 donyok&t alig látni, az ipar és világítás pedig kizárólag villanyra van berendezkedve. Hogy ne menjünk messzire, Salovenszkon is csak két város van Komárom és Érsekújvár, ahol még nines villany. Sőt a kettő közül Érsekújvár már határozott a villanyvilágítás mellett. Mag kell tehát értenia a város vezetőségének, hogy a kor szelleme a gázt, mint világító eszközt, lassan — de biztosan a múzeumba rendeli. Fölöslegesnek tartom részletekbe bocsájtkozni, csak röviden említem meg, hogy a gjátvilági tás költséges, nehézkes, egészségre ártalmas, mérgező és robbanó voltánál fogva veszedelmes is. Ezzel szemben a villany olcsó, vezetése könnyed, fénye áliandó és nem veszélyes, sőt megfelelő készülékekbe (röntgen, quarz) vezetve egyenesen gyógyító hatású. Ezek mind ismert dolgok és hogy a város vezetősége mégis olyan nehézkes és nem áil a villannyal szemben helyzste magaslatán, annak bizonyára okai vannak és ez az ok a gázgyár, mely még nincs kifizetve és amely bizonyos jövedelmet hoz. Lágyunk igazságosak, nézzünk az igazság szemébe I Attól félek, hogy ezek az okok megint nem eihárithat&ti&nok, hanem kislátókörü emberek politikája az oka a nehézségeknek. Éa a városi ügyekben nem ismerek politikát, csuk azt, hogy szülővárosom fejlődjék, előbbre jusson. Ez tehát kizárj», hogy én a városnak, amelynek polgára vagyok — rosszat akarjak. Nézzük csak az okokat közelebbről. „A gázgyár nines kifizetve“* Kérem megnyugtathatom a város vezetőségét, hogy egyelőre és Isten tudja meddig, nem is lesz. A város ki akarta fizetni — I. 500 000 cK, amit olyan szerencsétlenül vittek át — de a magyar állam nem fogadta el. Tehát ez az ügy addig elintézhetetleD, mig Magyarország és & Csehszlovák állam között nem lesz meg a kiegyezés. Ebből tehát állami ügy lett, amelyben az államnak erkölcsi kötelessége Komáromot kellően támogatni és érdekeit megvédeni. Emiatt azután igazán nem érdemes várni, mert ez az ügy évtizedekig is elhuzódhatik. A másik ok & gázgyár jövedelme. Elismerem, kényes pont. A tény azonban az, hogy ha nincs jövedelme belőle, akkor a kérdés tárgytalan, ha pedig van, akkor ezt a jövedelmet a városi polgárság, melynek összesége alkotja a várost, mint gázadót, a saját zsebéből fizeti és ahhoz joga van, hogy azt mondja: eddig és ne tovább, A gáz drága és rossz és ha ebből a város a saját polgárain nyerészkedik, akkor nézetem szerint ez olyan erkölcsös, mintha egy családapa a fiait üzletileg megkárosítaná. Inkább fizetek pár percenttel magasabb pótadót, mint rossz és drága gázért, amely szintén nem egyéb, mint pótadóemelés, emellett árt az egészségemnek. A két rosszból válassza az ember a kisebbiket. Még pár százalék pótadóemeléssel is jobban járok, ha villany lesz, mintha a gáz marad. Mert a fogyasztott gáz ára és a villany ára közötti differencia sokkal nagyobb, mint amelyet a pótadó emelése képvisel. Tessék csak elképzelni, ha a villany ára kilowattonként 3*50 K, akkor egy 32-es fémszálas lámpa — amely egy nagy szobát teljesen megvilágít — óránkint 10 fillér ára villanyt fogyaszt. így tehát a napi fogyasztás, átlag » órát véve, ötven fillérbe kerül. A napi gázfegjasztás, 3—4 órát véve naponta, 2 koronába kerül minimálisan és emellett rossz, Az ipari villany még olcsóbb, kerül kilowattonként 80 fillérbe. Ezek után valaki ne hogy azt gondolja, hogy a pótadóemelésbe szívesen belemegyek, de inkább célszerűnek látom, mint a gáz mellett kitartani, mert előre is megjósolhatom, hogy ha ezt az alkalmat a város vezetősége nem használja ki és nem igyekszik a társasággal kiegyezni, akkor egy későbbi időpontban sokkal drágábban fogjak megfizetni a villamosítást, amelyet szintén a polgárságnak kell majd megfizetni s nem a városi főszámvevői hivatalnak. A társaság állami támogatással meg fogja szervezni az erőtelepet nélkülünk is és a Komáromra felvett árammenynyiséget értékesíteni fogja más vidéken és mikor később Komarom mégis rá fog térui a villanyra — nézetem szerint ez előbb vagy utóbb be kell, hogy következzék — akkor majd fizethetünk mi erőtelep berendezést és igy drágább villanyt, nagyobb pótadót etc. Mert a gáz felett — higyjék el — mint világitó eszköz felett, már magkondult a lélekharang, ezen mi változtatni nem tudnak. Sokkal hatalmasabb tényezők játszanak itt közbe, mint a mi kisvárosi vaskalapjaink. Nem politizálni kell a városi képviselőtestületi tagoknak, hanem azon lenni, hogy sikeresen egyezzék meg a város vezetősége, elsősorban a tanács a villamos társasággal, vegye igénybe a felajánlott milliós kölcsönt, ha kedvező feltételek mellett ajánlják fel; redukálja a tisztviselői kart — sajnos és kellemetlen, de község lettünk; — az államnak dolgozó tisztviselőit (adóbbcsüsök, katonai nyilvántartó, kézbesítők; fizettesse az állammal, a gázgyárat fektesse uj alapokra, mint például Pozsony, ahol gázforralók és gázkályhák: kaphatók használati dij fejében a akkor meglesz a gázfogyasztás is és a villany is. Kevesebbet politizálni és több jót akarni és cselekedni! Dr. Polony Béla. Arany János ismeretlen levele betegségéről és családjáról. „Fiam ide s tova jogvégzett — semmid Arany János életéről markáns és jellegzetes fázisokat örökítenek m?g — a levelei. Ha egy szorgalmas és szerencsés kéz nekilátna Arany tevéiéinek falkutatásához, sok minden olyan érdekesség kerülne napfényre, amit eddig nem tudtak az életrajzírók napfényre hozni. Arany János levelezése teljes egészében sehol sincs összegyűjtve és ma már a levelek nagyrésze minden bizonnyal elkallódott. Az alábbiakban nyilvánosságra hozzuk Arany János egy eddig ismeretlen levelet, — amelyet egy miskolci hagyaték közt a közelmúltban találtak meg éa amely részben a fenti okokra, részben tartalma miatt méltán tarthat igen nagy érdeklődésre számot. Horváth Lajos miskolci ügyvéd volt, a Mindszent-utca 11. sz. házban lakott. Szemere Bertalannak, a szabadságharc belügyminiszterének bizalmasa a hires prókátor, akit Miskolc szabadelvű polgársága a képviselőházba küldött, majd pedig főrendiházi tag lett s 1911-ben halt meg. Arany Jánost Horváth Lajossal szívélyes barátság fűzte össze. Miskolcról a jómódú ügyvéd, aki a pesti irodalmi világban nagy népszerűségnek örvendett, nem egyszer küldött jé tokai bort Aranynak, amiről levelünkben is szó esik. Hogy kerültek egymással ismeretségbe? Arany János már ismert költö volt, amikor még Nagy-Szalontán nótáriuskodott. A szabadsághare alatt a belügyminisztérium fogalmazója lett. 1851-ben a nagykőrösi gimnázium tanárjául választják. Kemény Zsigmond éa Eötvös bíztatására 1860 ban Budapestre költözött és a Kisfaludy Társaság i<azgatója lett. Néhány évvel utóbb a „Figyelő“ c. lapot adta ki. Majd támogatással a saját kiadásában jelentette meg a „Koszorút“. Ekkor Lévay József révén, aki miskolci vármegyei főjegyző volt, Horváth Lajossal is megismerkedett, aki a költőnek egyszer-másszor tokaji bort küldött és az irodalmi vállalkozásainál segédkezett neki. Az öreg ar feleségével» Eresey Júliával, aki gyakran betegeskedett éa igy éldegélt Pesten, bizony, jól jött a tokaji bor, ami a leveléből is kitűnik. Arany János ismeretlen levelét, amely 1865-ben máreins 17-én kelt, teljes egészében itt közöljük: Kedves Lajosom! Éu nem tudom már, hányadik személyben szoktunk volt mi társalogni egymással; de úgy találom, hogy e megszólítás a legjobban megfelel érzéseimnek, mert legbizaimasbb, legszemélyesebb és grammatika szerint is leghelyesebb. Ámbár tadom, ha meglátnál, „megköszönnéd a barátságomat“, hogy ilyeu öszbessavarodott „urambátyám“, mint már jómagam, téged viruló fiatalságot per, te bátorkodik szólítani. De na félj, társaságban, ha valamikor leszünk, vigyázni fogok, hogy kivált serdülő leánykák előtt ki ne szalasszam e bizalmas megszólítást ajkamon. így levélben csak megjárja, igy-e? Ami pedig a mostani levelem irás&t indokolja, elmondom röviden. Régen nyomja ielkemet a hálátlanság ólomsnlya, de mindig lustább voltam Yadnay Rudinál — igaz, hogy néha egy kis dolgom is akadt, mint a szerkesztés, hozzá most ez a titoknokság — elég ahhoz, mindig akartam Írni, de nem tudtam a jóakaratnál tovább menni, psdig hidd el, jól esett nekem gyakori megemlékezésed, jól esett részvéted azon irodalmi vállalatok pártolása által, melyek élére engem dobott a véletlen, jól esett — szó ami szó — a tokaji borküldemény is, még pedig, hogy az utóbbi, miért vált előttem kétszeresen becsessé, mindjárt meghallod. Nőm az egész múlt év folyamán gyengélkedett, annak november és dumber hónapjait pedig tífuszban fsküdte végig. Mikor azután az év első napjaiban felkelt, a lábbadozó egy kis finom bort óhajtott és volt még egy üveggel régi küldeményedből. Elővettük persze és ő fogyasztgatta el apránkint. Szépen is kezdett üdülni ulána. Mostani küldeményed amannak fogytán érkezett: természetes, hogy éppen jókor. Nem is volt oly nap, hogy meg ne kérdezte volna szegény: „Írtál már Ä. Lajosnak? Megköszönted-e már az én nevemben is ?“ Mire persze én csak fülemet konyitám és hallgattam napról-napra. És most rám gyűlt a lelkifurdalások nagy halmaza 1 s ezennel fogadd édes L»josom legforróbb kö3Zönetünket. Élt ez bennem mindenkor, csak az erélyesség hiányzott, hogy papírra és postára tegyem. Különben megvolnánk, tűrhető állapotban, de nőm folyvást gyengélkedik. Azaz most még inkább, mint Józsi (Lévay József költő) ittlétekor. Leányomat férjével ma várjuk látogatóba. Fiam ide s tova jogvégzett — semmi. Ölelem Lévayt (tőle ma kaptam levelet) s köszöntök minden ösmerőst. Te pedig fogadd legszívesebb kőzszoritásomat 1 Pest, március 17. — 1865. Hived: Arany János “ A fia, akiről azt Írja „jogvégzett semmi“, Arany László volt. Tizenhat évvel később, hetvenöt éves korában halt meg Arany János. A Miskolcon talált levél előreláthatóan rövidesen a Nemzeti Múzeumba kerül Arany János ereklyéi közé. A drága levél, amelyen Arany János gyöngybetüs, hires szép kézírása vonni végig, addig is & jelenlegi birtokosa tulajdonában marad. «Carmellini» Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrák ban, matracokban és gyermek ágyakban a legolcsóbb árakban. - urfomAtM templomnak »»«»beu. -Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Kérem kirakatomat megtekinteni Vidékre díjtalan csomagolás!! ... - ___ . , . ___ ért-HMiilUtlliiiaM
