Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-09-27 / 117. szám

1.924. szepíe n bér 27.

gKoaft&zomi Lapok«

7. »Idol

— Az állami és egyéb nyilvános hivatalok részéről a „Syenit“-pala jó minősége teljesen el van ismerve, minek folytán a gyár ezen hivatalok állandó szállítója.

— Nem lesz fcétfála naptár. A görögkatholikHsok áílal használt régi naptár sok zavart idéz elő úgy az időszámítás egységében, mint az ünnepnapok terén, Most mint Nagyszebanből jo’eaíík, r romániai püspökök által készített uj orthodox naptárt már átnyújtották s nagy szebani metropolitának. Ez a Kaptár 1924. októberében lép életbe. E naptár szerint az orthodox egyházi dátumok megegyeznek a G -rgelyféle naptárral és az ünnepek, husvét és pünkösd kivételével, összeesnek. Ezek egybeesését pár éren beiül sz egységes, egész világra szóló naptár reform fogja szabályozni.

— Pompás gyógyító és erősítő szar, amelyet nemcsak eS»m<irnelt és ajánlanak az orvosuk, hanem am*?!? sok ezer esel ban már be is vált, a Koiár-féle Uciferchio (ehinx vasbor lealhinnel). Ennek & gyógybornak az a tulajdonsága, hogy kiváló módos elősegíti az étvágyat, vérképző és idageröaitö. Számtalan gyégjult vérszegény, sápkőros, élőhaladott kor következtében elgysngtiit, szellemileg és testi lag ialdolgozott ember köizönő lavele bizonyítéka ezen uj prepírátum hatásos tulajdonsa gésák, Kapható minden gyógyszertárban.

— Kitiltott sajtótermék. A pőstaügyi minisztérium megvonta a szállítás jogát a köztársaság területére a lengyel Teschenben kiadott „Wiadomosci polsko siovackie“ c. röpirattól.

— Német (ap Belgrádban. Október 1-én »Belgrader Z Ölung» címmel pártonkivüii német lap jelenik meg Belgrádban, amely a Balkánállamok és Európa nyugati államai között a kapcsolatot igyekszik erősebbé tenni.

íestegyenószeíi szakorvos a bécsi ortopéd kIi n i k a (Lorenz tanár) volt ortopédoperatőrje

Iratislava. Ittip-at 51. u. alatt ignjiíolla

erísjiédial és gyógytorna-intézetét. Rendelés: lábelgdrbSIásek, U- és X lábak, veleszületett csipőficamoá&e, befelé csavart u. n. dongalábak, bénulások utáni eUerdülések, láb- és kézfájdalmak, csont- és izületi megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lndtftlp stb. eseteiben.

Gyógytorna rossz testartásu. valamint egészséges gyermekéit számára is, individualizálva (egyenké«M és csoportkezeMs).

Ortopéd apparátnsok, gipszkötések és bandázsok készítése, műtéti kezelés, villamos kezelés, diatermia, kvarcfény (mesterséges magaslati napfény), hőlég és aratavai kezelés. 563

IRODALOM

Herczeg Ferenc Adyról.

A faiülstes szemlélőnek is feltűnhetett az & furcsaság, hogy a magyarság nyílt és titkos ellenségei milyen nagy bámuló) és tiszteld Adynak. Petőfi, Arany, Vőrösmarthy, nekik mint Hekuba, pont Ady Eudre a legnagyobb magyar költő. A Bécsben és a világ más tájában élő emigránsok, akiknek magyarellenes voltuk már régen közismert, valósággal Adykultuszt cönálnak. Felolvasásokat tartanak Adyró), szavaló estéket, matinékat Ady verseiből. Az emigránsoktól szerkesztett lapok, folyóiratoknak alig van száma, amelyben ne átaáitenék Adyt, mint a legnagyobb magyar költöt és világirodalmi naieyaágot.

A levitézlatt Bécsi Magyar Újság és a még tengődő emigráns- és emigránsok által szerkesztett és a magyarság ellenségeitől kitartott lapok olvasói szintén Ady imádók, hiszen ezen olvasók és az emigránsok között a szoros lelki rokonság le nem tagadható. Seek szintén nyílt vagy titkos ellenségei a magyarságnak és a nagy lelki rokonság égéssé» érthető. Ezek természetesen szintén hű csatlósai az emigránsoknak az Ady kultusz terjesztésében és az Ady ?sték, matinék rendezésében.

No most már önként előre tódul a kérdéseik özöne: miért imádják az emigránsok és elvbarátaik Adyt s az ellenségeinktől kitartott lapok, amelyekben a magyar kultúráról Írni egyenesen nem szabad, miért imák

állandóan, szinte a kitartó gazdáik magrendelésszartt szolgaieM kötelességével, miért csináltat a magyarellenes irányzat fizetett embereivel valóságos mesterséges, eröl-tetett Adykuiiuszt.

Ds még ennél sokkal több kérdés tódnl

előre.

Hogy az Ady imádók kötö í szórványo* saa vannsk jó magyarok i?, akik még nsm tuilják, hogy Ady lényegében micsoda, ez a téay, a fan ti rikító, kiabáló kérdései élét egyáltalában nem veszi el.

Hogy a fenti előtolakodó kérdésekre mogkapjuk a választ, körőtjük az alábbiakat:

Erdélyben nemrég ünnepelték Ady Endre emléket. A románok félhivatalosan szintén részt vettek osan az äa»épségén. Ebből az alk&ioraból a Pesti Hírlapban Hetes aiáirássai rendkívül érdská« és jdernős cikk jalent meg, amelynek gulyát *z adja meg, hogy szerzője Herczeg Ferenc. A cikkbőt, amely ellen bizonyos óidéiról már megindult a támadás, okulásul közöljük & következő részieteket:

— Adyt én fényes t-haíiégtt költöaak tartom. Merész és egyéni; tagadhatatlan, hogy mély nyomokat hagyott vissza & magyar Parnasszuson. Ehhez azonban niiudjárt, de mindjárt hozzá keli tenni: Kár, hogy beteg volt 1 Csakis a betegsége magyarázhatja mag teljes tehetetlenségét és yédselenségét a saját szenvedélyeinek rohamával szemben és csakis a degeueráltsága értetheti meg azt a szörnyű, öngyilkos gyűlöletét, amelyet a maga fajtája iránt érzett.

— Volt szive leirni, hogy: „ .. .mit ér az ember, ha magyar?* E«: *Ebele hazája ma, nem az enyém“ és: „Hitszegő vagyok Álmos fajából.* Továbbá: „Sohse harcolt még harcot végig (a magyarság!) — Csak léhán és gyáván kavartaÉs: *Eát igenis, igenis, igenis ■ Csúf és borús csak az az életemben — Ami magyarA hazáját „szennyes Hunniának, rongyországnak“, a magyarságot „piszkos, gatyás, bamba, tomboló zsiványhad“-nak nevezte Száz hasonló Ady-iáézeíet találhatnánk még, de azokat engedjük el egymásnak.

— Mi ez, ha nem betegség? Jól tudom, ho?y Ady gyűlöletének vaiami keserű, önsanyargató meliékize van, de hiszen épen ez az, amit betegségnek nevezek. Hiába mondják némelyek : más költő is ostorozta a nemzetét, például Patöfi. Lóha okoskodás! Petőfi kiverte a kufárok&t a hazaszeretet templomából, de joga volt hozzá, mert a grandiózus templomot 8 maga építette föl a saját és a magyarság örök dicsőségére. Mutassatok nekünk egyetlen Ady verset, amelyre rá lehetne fogni, bogy egy hazáját szerető és nemzetét féltő költő müve! Petőfi azért korholta a nemzetet, mert neki nem volt elég magyar ; Ady éppen azt utálja és gyűlöli a magyarságban, ami magyar.

— Egy dolog egészen bizonyos ; ha lámpással keressük, akkor sem találunk a földgolyón még egy népst, amsly képes volna ünnepelni olyan költőt, aki agy irt a hazájáról és nemzetéről, mint Ady irt Magyarországról és & magyarságról. A brittek megtagadták és földönfutóvá tettek Ady Endrénél nagyobb angol költőket (Byront és Wilde-ot), akik nem is a hazájuk, csak a hazájukban divatos erkölcsi felfogás ellen támadtak. Msgam nam értem meg ezt az angol-szász prüdériát, da miért panaszkodnak & „rövidlátó magyar sovinizmus* ellen éppan azok az Ady imádók, akik nálunk örökké a müveit Nyugat példájára hivatkoznak?

— Ady tisztelőit — megengedem, némileg önkényesen — három osztályba lehet sorozni. Az elsőbe tartoznak azok, akiket tisztára csak esztétikai vonatkozások fűinek Ady költészetéhez. Ok azok, akik mélyen fájlalják, hogy ezt a kiváló tehetséget beteg idegei megakadályozták abban, hogy azzá legyen, aminek születeti: a nomzet költője. A második csoportba tartoznának azok, akik érzelmi kö zösségben élnek a költővel és éppen azt isteni - tik írásaiban, ami beteg. Ök azok, akik a saját degeneráltsaguk költői igazolását és apoteozisát találják meg Ady könyveiben. Végül a harmadik csoportba tartoznak a magyarság külső és belső ellenségei, akik szövetséges erőket köszöntének Ady öngyilkos ösztöneiben. Ezek közé tartoznak azok a magyar forradalmárok, akik soha sem olvasták Adyt, de minden áron szobrot akartak neki állítani és azok a Soga

Oktaviánok, akik most „a megjelenésükkel

emelték az erdélyi Ady-ünnep fényét.“

— Az Adyt ünneplő erdélyi magyarok dolgába nem szólok bele. Ök rendkívüli viszonyok közt élnek és bizonyára jobban tudják, mint tudjuk mi, az adott helyzetben hogyan kell vűeikedniök. Mi azonban, ha Ady Eudre n>.vét halijuk, nem ünneplő kedvet, hanem mélységis szomorúságot érzünk. És mulasztást követünk el ha a fiaink kszéba/sdva Ady könyveit, nem figyelni-zt,etjük őket, hogy azok egy beteg tehetség művei.

Eddig szól Herceg F ranc cikke, amely mind j)t megmagyaráz, amelyhez igazán vétek volna kommentárt fűzni.

Ideális kúra szeptember-októberben. A Thermia Palace is \ nyitva. Mérsékelt árak

i ________

Aki nem utazhat, használjon házikurát pöstyéni iszappal.

Felvilágosítások:

Fürdőigazgatóság, Pőstyén.

MŰVÉSZET.

Jőkai-kiállitás Komáromban.

Komárom, 1924. szept. 27.

A Jókai centennárium kimagasló eseménye lesz a komáromi Jókai Egyesületnek a Kultúrpalota emeleti termeiben rendezendő Jókai--kiállítása. A komáromi muzeum Jókai relikvia-tára, a komáromi gazdag könyvtár Jókai első kiadásai kerülnek itt bemutatóra a múzeumban őrzött Jókai-kéziratokk&l együtt. Da ezenkívül számit a Jókai Egyesület egész Szlovenszkó magyarságának, múzeumainak, könytárainak támogatására is, hogy a Jókaianyagukat elküldik Komáromba erre a nevezetes alkalomra. Igen sok Sslovenszkói e-alád őriz Jókaitól emlékeket, relikviákat, leveleket, egy-egy könyvének ritka példányát s ha ez Komáromban összegyűjtve bemutatásra kerülhet, hatalmas kiállítás követeit adja meg. Maga a komáromi muzeum Jókainak harminenál több képét őrzi és három mellszobrát.

A Jókai Egyesület a kiállítás tárgyában az alábbi felhívást adta ki:

A komáromi Jókai Egyesület a legnagyobb magyar iró, Jókai Mór születésének száz éves évfordulója alkalmával kiállítás kíván rendezni mindazon emléktárgyakból, melyek Jókai Mór személyével, vagy müveivel vonatkozásban vannak.

Felkéri tehát mindazokat, akik ilyen emléktárgyak birtokában vannak, hogy azokat — tulajdonjoguk épségben tartása mellett — a Jókai Egyesületnek a kiállilás céljára és időtartamára átengedni és a a kiállításra alkalmasnak vélt emléktárgyak megnevezését, hollétét és beküldési szándékukat mielőbb közölni szíveskedjenek. A kiállításra vonatkozó minden levelezés Szijj Ferenc dr. nyug. polgármester, a Jókai Egye ülőt ügyvezető elnöke címére (Komárom, Koron/ Bank) irányítandó. Komáromban lakók bejelentéseiket szóbeli utón is eszközölhetik az elnöknél.

A kiállítás anyagát képezhetik:

Jókai kéziratai, laveLi, melyeket ö irt, vagy hozzáintéztek;

újságcikkek, kép :k, fotográfiák, melyek Jókai személyére, müveire, vagy családjára vonatkoznak;

Jókai műveinek régi, lehetőleg első kiadásai ;

a regényeiben, vagy elbeszéléseiben sze*