Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-09-27 / 117. szám
8, oldal .Komáromi l*i>olr* 19^4 szeptember 27. aeplő, vagy előforduló SE'inAlyekr«, vagy eseményekre vonatkozó arcképek, képek, fest* Kények, szobrok, vagy egyéb ábrázolások, regényalíVjainsk (AraDyember, Löesei fehérasszony, TengernsBŰ hö'gy stb.), emléktárgyai, ruházati cikk, éra. ékezer, sétabot, stb.; lakásaik, vagy házaiknak kép*», vagy abból a korból való való hasonló jellegzetes tárgyak ée iratok és más e félék. A. Jókai Egyesület a beküldött tárgyakért és vis^zaszolgáitaiásubért felelősségit vállal. Tisztelettel, a Jókai Egyesület elnöksége. Olvassa el figyelemmel „TED LBERX “ dívatárnliáza őszi idény olcsó órait Nüdor-utoa 1G. líoronabankkal Hzombon. Fehér férfi ing Színes férfi Ing 2 gallérral Köpper alsónadrág Leányka kötött kabát Női ing jó minőség Fiú gyapja avetter Férfi gyapjú svetter Férfi gyapjú mellény Kezes-lábas gy. trikó Lábszárvédi gyapjú Kötött őszi sokni Női kötött kabát Szőrme, boa (óriási raktár) Női és leányka fekete alsónadrág Patent harisnya Flor női harisnya Dús raktár gyermekkocsi, utazó kosár és Vulkán fiber Bőrönd, ritikül, esőernyő, Jumper pamut, mosó és glace bőrkeztyü, Női gyapjú mellény, bella flór és Tiama selyem női harisnya stb. — ÜGYEMEN A PONTOS CIMHE I — wwwwwuwwwvw 27 Kő-tói 30 > 17 > 50 > 18 > 22 > ±5 »» 70 > 10 >. 15 > 25« > 60 > 95 > 12 > 4 > 10 » KÖZGAZDASÁG, fi Duna- és Üba-menti kikötők. Irta: Nemes Izidor. I. Ha a közel múltban Komárom a volt monarchiának talán Jeperöselb vára volt. úgy a jelen időben, midőn a tökéletesített npü'őgép?k erősen csökkentik a vérek jehnlősépét, e város főleg ezáltal tüuik ki, hogy ez uj államalakulat legdélibb pontján fekvő községe lett. Főleg ennek kö*2önh; tjük, hogy Komárom a junius bó lén életbeléptetett déli fxpress vonatnak, — mely Berlint Buráddal köti összs — állomása lett. Az említett voDat, mrly Komáromnál fut ki az országból, északon a csehországi Elba menti Tesschrn város mellett me^y át a határon. De a mi éideblődésünket Tesscben nem csak ezért érdemli meg, hanem főleg azért is, mert ez Elbaparti határvárosnak hasonló sze repe vnn a Németországgal való hajóforgalom ban, mint Komáromnak a magyarországival. Az utóbbi időben Németországból T Sfchenbe érkezvén, a véletlen úgy hozta msgával, hogy innen Aussig jg kocsin tehettem meg az utat, ami lehetővé tette, hogy ennek nemeik turisztikai tekintetben eirsgsdóan szép látképében gyönyörködjem, hanem azt is, hogy több viznienti város kikötóberendezését és sz ezen kikötőkben lefolyó átrakodási munkálatokat szemügyre vegyem. Tesschen és az Elba túloldali partján elterülő Bod-nbsch virágzó, ha nem is épen nagy varosok képét mutatják.. Mindkét városunk határozottan kikötő jellege van, »menynyiben az Elba mindkét partján szállító cég«k, hajózási társaságok és egyéb hivatalok befogadására szolgáló terjedelmes épületek, közéé magánraktárak, igen sok, a vasúti forgalom lebonyolításához szükséges sin, kisebb, nagyobb, gőz- és villamosét őre berendezett álló és mozgó daruk láthatók. A folysm tetsekeni o'dalának, melynek meredek partja kőburkolattal bir, rakpart jellege van, a boJenbschi oldalon pedig főleg szálfatalpakat állítanak össze vagy bontanak fel, vagy az ottan látható dereglyékbe vagy uszálybajókba szenet, gyümölcsöt ath. raknak be kézi talieskák alkalmazása mellett. A Tetschen város tulajdonát képező, Laube külváros partján több kilométer távolságra elhúzódó rakpart, amelyen majdnem kizárólag & vasutakon érkező fát rakják át, az utolsó években erősen növekedő forgalmat mutat fel. ami által a város szép jövedelemhez jut. Dt nemcsak a nevezett két városnak vannak figyel mreméltó kikö öi, hanem az ionén 23 kilométer távolságban fekvő Aussigi? elszórtan fekvő egyébb helyiségeknek is bőven kijut a részük a forgalomból. A hires Aussig gyárváros kikötői forgalma p*dig sok tekintetben még a bstá^városokét is f-lülmu!ja. Egészen m*pá ol értetődik, hogy a prágai kormány ezen kikötők sorrá erősen szivén viseli és olvasván a kereskedelmi miniszternek néháuy nap előtt Szlovéniáké vahmely városában tett azon nyilatkozatát, hogy a kormánynak az eredetileg megáll pitott vasúti díjtételekből engedélyezett eddigi engedményei legkevesebb egy milliard koronát tesznek ki, egy cseppet sem kételkedem abban, hogy ezen összeg egy jelentékeny részét a kérdéses kikötők forgalmának emelésére fordították. É-dem- s még f-»lemliteni azt is, hogy ax E háuak Aussig és Bodenbaeh közti kies völgyében, hol a magadba nju’ó hegyek a várromokkal koronázott vadívgéuyes saiklstöm-gek és nsgykiterjedéhü erdők egy panoráma változatos képét mulatják, igen sok tu ista fordul meg, kik legtöbbször a sűrűn közlekedő személyszállító sörösökön utazoak. E h-‘gyi vidék lakói tú nyomóau németek, ktkn-k Csehországban elfogla t lakhelyeiről általánosságban mondhatni, hogy a határszéli hlyekben helyezkedtek el. (Sudóták). A dombos vidékeken a csehekkel elegyes u, az ország közép és déli hpályos részeiben pádig cssk elszórtan telepedtek le. Ezen két uépfaj tudósai még a jelen időben is sokat vitatkoznak afelett, hogy m ly:k telepedett le előbb közülök. Több ném4 tudós amellett kardoskodik, bogy egy néniét törzs, & bsjuvárok (Bajorok) a Bzlávoknsk már a népvándorlás alatt történt bejöverilí előtt ott lakott, mely azonban, egy jobb haza f-Italálása reméayében elhagyta az országot és midőu később oda visszatért, az általuk előbb birt földeken már szlávokat talált. A gyáralapi1 ások a múlt század közepéig nyú’nak vissza. Gazdag széateleP'k vannak itt és a hajózható Elba közelsége számos yá’laikozót bírt arra, hogy itt alapítsák meg üzemeiket. amit nem ritkán a határos Németország gyárosainak segítsége is mcgköanyitett. Az akkori gyárslapitások közül a vegyi és fémtermelö r. t. külön említést érd-mel, mely 1856 ban jött létre s mely foly-onos f jlő dése által Aussig legfontosabb tizemévé vált. Ezen társaság által a város a v gyi ipar székhelyévé féj’ődött ki; amennyiben ezen nagy vállalkozás számos közép- és kisebb üz m alapítását vonta maga után. Az Aussig melletti Ferdinánd magaslatról nézve, az ottani gyáripar igen hatásos képe terül el a néző lábainál. A számtalan kémény, a kiterjedt vasúti berendezések, a személy- és epyébb gőzhajókkal, valamiat teherbárkékkal tarkított Elba sejtetik azt a négy munkát, melyet a gyárak teljesítenek és lehetővé teszi felbecsülni azon árnk tömkelegét, melyek, mint az auisigi gyáripar szorgalmának termékei, vasúton vagy & hajókon a távolba mennek. Da nemcsak vfgyi termékeket, mint szóda, szappan stb -it gyártanak Aussigban, ottan kiváló szövöttáru , vas-, üveg-, hajó , faáru gyárak, nagy cuborfinottitók, cukor feldolgozó ipartelepek, i sörfőzdék, szesz-, likőr-, tör- és cementüzem-k I és nem ntolsó sorban élelmisikkgyárak is vannak. Alig létezik olyan iparág, mely az ottani vidéken képviselve ne lenne, főleg ha azon gyárakat is tekintetbe vesszük, melyek az Elba mentén, a közeli Lobotitz és Tdtschen között láthatók. E nagyszerű ipari tevékenység főrugóinak a német szorgalmat és német alaposságot tekinthetjük, melyek a föld kincseit, felszínre hozták és az emberiség javára értékesítették. Technikai intelligenciájuknak és a munkásság kiváló képzettségének köszönhető, hogy ily nagy számú üzem létesült, melyekben éjjel nappal gépek és kerekek mozognak, ni által több, mint 60,000 ember jut keresethez. Azonban nem mellőzhetem hallgatással azt sem, hogy ezm vidék ipari tevékenysége a jelen időben erős visszaesést mutat fel. A szénkivitel erősen megcssppaut és mái cikkek kivitele is több mint egyh&rmadd&l ment vissza. < A régi nagyobb és folyton növekedő forgalom csak akkor fog ismét helyreállni, ha a háború óta az egymásra utali államok között felállított kínai fa'ak eltűnnek és azu’áu ismét olyat gazdasági viszonyok alakulnak ki, melyek által a jelenleg fojtó légkörben sínylődő nép ^ jobb levegőhöz fognak juthatni. A jelenlegi védővám rendszer sem sokat használ az E hamenti gyáriparnak, a kormány azon törekvéseit p dig, hovy megköariyitse a kivitelt, a kft]-, födi gyárak önvédelmi hiúsítja meg. Azanssigiak nagyon fein k attól, hogy gyáripar a németországi gazdasági viszonyoknak már a közel jövőb n várható javulása után, még tovább is gyengülni fog, ds azért erősen meg vannak győződve arról, hogy elvégre még meg fogják találni azt az utat, amelyen lehetséges lesz megnyerni termékeiknek a szomszéd államokat. A brémai hajózási társaság palotája felett mint jelmondat „uavigare n^casse“ olvasható. Ha van város Ci-hsz'ovákiábaB, me'y megérdemli azt, hogy {^használja ezen szavakat címerében, az Aussig, az állam leeuavyoFb foly&mkikötője, mely az E bának köszöoh«ti, hogy csatlakozást nyert a forgalom vilWterméke* nyitö erezetéhez. E folyam nélkül olyan gyárak, mint pl. a V-gyi r. t., vagy a Schichtfóle üzem, melyek nyerstermékeiket az E bán kapják, vagy pedig olyan ker-»sk«d 'lem, mely a vidék barnaszenét a szomszédos Németországba szállítja, nem állhatbának fenn; ugyanígy a földművelés termékei, főleg a cukor, mely az ottani nagy finomitókaan süvegekké és kristályokká lesz feldolgozva, az E bán, Hímbnrgon át veszik ntjokat Anrolorszávba él onnan az egész világba. Az E;b% ütő «re ezen országnak és Aussig, mely a háború e’Rtt Közép urópa legforgalmasabb kikötője volt és iámét azzá fog lenni, ha sikerül megszüntetni a. háború káros következményeit és az értelem ismét felülkerekedik a gyti’öleten, m >ly meg* hasoulást okozott az állmok és níp'k között. Az Elbának a szállítás torén va’ó fontosságát a következő számok ii fényesen benyitják: Az 1912 ifc évben 19838 német folyam- és csatoroahijó közül (< Ríjnát nem «zámitva ide) 10511 (63%) az E'bán és mellék vfziutalu u zot». 3 191.903 tonna (1000 kg) raksúlyból 1,353 850 tonna az Elbára esett. Hogy az Elbái u nak milyen szerep jutott a tömegszálllfásra nézve, az ki .ülik abból, hogy vannak bárkák, melyek 80 vagont kép sek Meló vinni, ami két tehsrvonat tartalmának fele- ra«g. Könnyű hajókat a folyam partjain Ausnrtól egészen az országhatárig sok helyen gyártanak erre berendezett müiel«ekben, melyek főleg a gyűmö c-forgalom lebonyolítására szolgáinak s melyeket már első u juk után szoktak eiadai rendeltetésük helyén. Az országnak, főleg a Cieh-erdő hegységn k fabösége talpakká kötve, kiváltképen az E bán aszik lefelé. Az átr&kodó helyeken is szorgalmasa» folyik a munka, bár a jelenlegi forgalom viszszaesést matat a háború előtti évek viszonyaihoz képest. Szenet és gyümö’ceőt még most is emberi kezek hordanak talyigák- ét kosiakban a bárkákbt, súlyosabb darabáruk azonban gözdaruk segélyével kerüln-k oda, honnan ugyanígy Afrikában vagy Amerikában érett árakat emelnek ki a partra. A legnagyobb átrakodó h lyek Aussig és B )d*nb*ch- Tetscheub n vannak. Az összes ki- és beviteli forgalom 1911-ben 2 300 000 tonnát tett ki. A behozatalnál főleg a következő czikkakuek volt része: gabona, trágyafélék, olajmagok, é-cek, só, nyerspamut, kőo'aj, olajok, nyers és feldolgozott bőrök, gép&lkafréizdk, gyöngyház és egyéb cikkek. I KOI A Komáromi KnroHabank holnap tartja XVI. rendes közgyűlését. A pénzintézet egyre növekedő forgalmát mérlege élénken bizonyítja. Betétállománya emelkedett — az emelkedés 2 b. millió — és a múlt év végén átlépte a 10 milliót a folyószámlákkal együtt. A betétkamatláb emelkedésével nem tartott lépést a kölcsönkerestet és igy a tőkék sokszor felhalmozódva hevertek. De befolyásolta az intézet nyeremény hozamát az a körülmény is, hogy a lebélyegzel* 2 5% kamatozási betéteket jobbára vagyont dezsmájuk törlesztésére használták fel a betevők Ax intézet emelkedő forgalmára való tekin
