Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-09-20 / 114. szám

N4. ssi#m aarsasii^Msriimggg^ Szombat; 1924. szeptember 20. POLITIKAI L. A. JE». ^taagg^ayiaMaauigiia ■aujig.'iLULigsgigigg- u-llíjjlüj £Säfe4$sS ár «seh-siriovAlk értőkbe» g Aotyhes ja viéékrs pseisl tiétitSlőÍMe! : Sfáfs évre SS % félévre 43 K, segyeáévre SS K« Sültől«» 180 se. E*y«» vxám ára t Sfl fSMgr. FÉSŰ 9 |3llÉ!? Komárom, szept, 19. Hihetetlenül hangzik ez a hir a mi saját szerű demokratikus alkotmányossá­gunk mellett, hogy a parlament csikorgó gépeeete, sürü és nagy kihagyásokkal mű­ködő üzeme csakugyan kicserélésre szorul. A parlamenti gépezet kerekei más demo­­krásiáju országokban azonnal szétszedetnek az első üzemzavarnál. Nálunk kísérletez­nek vele ötödik esztendeje és hasztalan követelte az ellenzéki közvélemény, mely a többséget képviseli, a feloszlatást, min­den maradt a régiben. A parlament összetákolt többsége egy hétig sem tud akadálytalanul együtt mű­ködni. A kiirt javaslatok felét sem tűzik napirendre, mert a kormány nálunk csak mellékes politikai társaság másodrendű szerepét tölti be és a fővezetés úgy a kormányzatban, mint a parlamentben a petyka kezében van. Egységes lisztőrlés, szociális biztosítás | mind robbanó aknákat jelentenek a több­ség parlamenti életében, melyet csak a hatalom közös birtoklásának kapcsa főz | össze igen laza kötelékkel, a szolidaritás nagy politikai jelentősége nélkül és a \ közös cél erkölcsi kötelessége hiján. De S ki csodálkoznék ezen, aho a lűz és víz j alkotnak koalíciót: a kapitalizmus a szoci- ] alizmussal, felekezeti néppárt a radikaliz- j mussal. Egymásnak nyujlott kisebb-na- S gyobb előnyök árán egyeztük ki hónapról- j hónapra kormányterv, célok és program feláldozásával és félretételével. Talán csak egyben volt meg az egyetértés köztük: a nemzeti kisebbségi kérdésben. A német, magyar, sőt a szlo­vák kérdésekben is az elzárkózás merev politikáját követték, süketek maradtak a gyakorlati élet követelései iránt és homokba [ dugták a fejüket, mint a strucc, a nem- g zetí kisebbségi kérdések elől azt gondolva \ botorul, ha ők nem látják homokbadugott j fejükkel, akkor ez a kérdés már nincs is. | Pedig van és pedig napról-napra hatvá- * nyozottabban jelentkezik. A kielégítetlen nemzeti vágyak expanzív ereje növekvő­ben van és az uj választás ennek jegyé­ben zajlik le. A központi hatalom mesterséges meg­­növeszlése nem fog bizonyulni a válasz­tások csalhatatlan és győzhetetlen fegy­verének, mert ezzel egy sokkal nagyobb hatalom mérkőzik: a nemzeti öntudat. A ALAPÍTOTTA: TUBA JÁS*8$. Fflszerkesaiő ; ÖAÁL ÖYÜLA űi Szerkesztő: ÓARANYAT JÓZSEF dr. 8xerkeist3c6g é* kiadóhivatal: Wádor-u, 23., hová úgy a lap »zellemi részét illető közlemény«*, eía'j a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldenek Kéziratokat nem adunk vissza. Itgjatók belenkiet bánás«; kwiM esütörtSkőo is Pistol nemzeti kisebbségek meggyőzó'dhettek ar­ról, hogy ettől a kormánytól nincs mit várniok. Kisebbségi jogaik biztosítása hasz­talan van törvényekbe cikkel yezve, béke­­szerződésekbe foglalva, ez a papíron ma­radt és a kisebbségi jog ma csak keretet jelent, melyet nem tölt ki tartalom. De az uj választások, — ha csak­ugyan kiírják azokat, — bővelkedni fog­nak egyébb feszitő erőkkel a mai többség szétrobbantására, Ezek az erők gazdasá­giak, a lerongyolódott ipar és mezőgazda­ság, a megbénult kereskedelem erői és szociális erők, melyek a kövérre hízott kapitalizmus ellen törnek, a munkanél­küliség és a nyomor politikai programját kívánják fenyegetve beváltani. Mi igy látjuk a helyzetet, a petyka bizonyára rózsásabb színben. Mi a való­ságot rajzoljuk, a hatalom pedig görcsö­sen ragaszkodik a szalmaszálba is, csak­hogy azt megtarthassa. Nem is tartjuk valószínűnek a tavaszi választásokat, mert azzal tisztában vagyunk, hogy a koalíció vadházassága keserves családi jelenetekben igen bőves, de inkább tünk a mindennapi civakodásokat, mint hogy ez a frigy fel­bomoljon és a válás bekövetkezzék. Azt azonban egész bizonyosra vesszük, hogy uj választások esetén a házasság felbom­lik és a hosszú lakodalomnak böjtje fog következni. = A szociális biztosítási javaslat. A nem­setgyülés befejezte a szociális biztosítási ja­vaslat tárgyalását, melynek folyama alatt két ellenzéki felszólalás érdamelt kü öuös figyel­met. Az egyik beszéd szerdán hangzott el a javaslat ellen, amelyet Lábsy szlovák néppárti képviselő tartott, ski szerint a javaslat sérti a munkásság érdekeit, mert nj biztosítási dij fizetésére kötelezi őket, ezenfelül az adófize­tőkre uj terheket ró, ami megdrágítja a ter­melést, ami pádig végeredményben a munkás­ságra hátrányos. Pártja nevében felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot és készítsen njat, mely jobban megfelel a mun­kásság érdekeinek. — A másik igen figye­lemreméltó beszéd csütörtökön hangzott él. Korláth Endre dr. ruszinszkói magyar ellen­zéki képviselő örömmel üdvözölné a javaslatot, mert nagy érdekek fűződnek hozzá, de sajnos, nem bízik benne, mert ezt is csak ngy csinál­ták meg, mint az eddigi más javaslatokat. Attól fél, hogy a szociális biztosítás címé alatt újra elfogják árasztani Szlovenszkót és Rn?zinszkót cseh hivatalnokokkal, akik ott jó állásokhoz fognak jutni az őslakosság rovására. A szociális biztosítási javaslatot általánosságban megsza­vazták. = A gazdasági megerősödés is banne van az Orsz. Magyar Kisgazda Földmives és Kisiparos Párt programújában. Ezt a célt szolgálta az alábbi gyűlés is, amelyet a párt a dunaszerdahaiyi járásbeli községi pártel­nökei tartottak a kor. árucsarnok helyi­ségében a gazdasági szakosztályról. Bartal Iván osztályelnök és Méhes Rudolf titkár is­mertették a gazdasági szakosztály több ága­zatra kiterjedő közhaszna működését. A meg­jelent pártelnökök és a pártban vezető szerepet vivő tagok sz előadók indítványára, a köz­óhajnak eleget téve megalakították a vetőmag­termelő értékesítő és beszerző egyesületet. Az értekezlet határozatát jegyzőkönyvbe foglalva a belépési nyilatkozattal együtt megküldik Kristóf! Sándor gazd. szakreferenshez Losonc és a párt központjának Komárom. Éppen ideje, hogy a gazdaközőnség nagyobb buzgalommal érdeklődjék az ilyen egyesületek iránt és azt támogassa. A nemtörődömség pusztulást, az élénk szervezkedés megerősödést jelent. = Az állampolgárság rendezésére nézve — mint már jelentettük, — Derer Iván dr. nemzetgyűlési képviselő, egy tervezetet készí­tett, amelyet az unifikéciós minisztériumba nyújtott be, hogy abból a minisztérium tör­vényjavaslatot dolgozzon ki. Egy pozsonyi kormánylsp előtt Dérer nyilatkozott terveze­téről, melynek az a hivatása, hogy az eddigi hajmeresztő igazságtalanságokat kiküszöbölje és érvényre juttassa a békeszerződés rendel­kezéseit és intencióit, amelyeket a legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezett ismeretes döntésével. Dérer tervezete szerint csehszlovák állampolgárok mindazok, akik 1910 előtt leg­alább négy évvel megszakítás nélkül Szloven­­szkó és Ruszinszkó területén laktak, ezen idő alatt legalább egyszer adót fizettek és ellenük a község kifogást nem emel. A tervezet sze­rint törvénybe lesz iktatandó a községi illető­ség megszerzése dolgában a magyarországi joggyakorlat, amely szerint akik 1906. vagyis 13 év óta Szloveszkó és Ruszinszkó területén tartózkodnak és másutt nem szereztek községi illetőséget, csehszlovák állampolgárok lesznek; Dérer szerint csakis azoknak az állampolgár­sága maradna még vitás, akik 1910 után szereztek illetőséget, de ezen csak Magyar­­országgal való államközi megállapodással lehet segiteni. Dérer szerint a javaslatot ez év ok­tóberében tárgyalni is fogja a nemzetgyűlés és még újév előtt törvénnyé válik. = Mit végeztek? Talán nem lesz érdek­telen, ha csinálunk egy kis mérleget a nép­­szövetség legutóbbi genfi konferenciájáról. A népszövetségi konferencia elfogadta az angol­francia javaslatot a népszövetségi döntőbírás­kodás kiterjesztéséről. E rezolnció értelmében lefegyverzési konferenciát hívnak össze és két bizottság közül az egyik konferencián elhang­zott beszédek alapján terveket készít a döntő­­bíróság működésére, a másik pedig a nemzet­közi törvényszék statu»urnát az aj helyzetnek megfelelően világosabban körvonalazza és elő­készíti a leszerelést. A kommüniké, illetve rezolnció nagy általánosságban mozog, de fel­ismerhető, hogy a konferencián három igen fontos kérdésben történt döntés. 1. Elfogadták a kötelező döntőbíráskodást. 2. A támadókkal szemben a gazdasági és a pénzügyi szankciók alkalmazását. 3. A Népszövetség égisze alatt kúrák otthon. Refl9e|enK<nt ss^jss^sssss^­ivókúra bár­______________ mely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és en­nek következményei ellen u. m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredés, agyvértódulás, vérbőség stb. Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. Kapható mind a gyógyszertárban és jobb fűszer­­üzletben. ■BaB^BBM«gmB^^BBBEB*EBCTaH£acasBHaE Az Igmándi nem tévesztendő össze másfajta keserttvizekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents