Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-09-20 / 114. szám

9. old** I. «RümáUoKsi Lapok* i9£4. szeptember 20 lefegyverzési konferencia összehívását. Ami az első klauzálét illeti, itt a versailiesi szerződés­nek ide vonatkozó homályos intézkedéseinek pótlásáról van szó. A második klauzálé a há­rom elfogadott határozat közül a legbizonyta­lanabb. A szankcióknak csak elméleti elisme­rését veti fel, de nyitva hagyja a katonai szankciók problémáját. A harmadik klauzáiéhoz hozzátartozik, hogy az egyes államok csak részleges lefegyverzésre gondolnak. (Ezt az álláspontot osztja Daca külügyminiszter is, aki elnöke a harmadik bizottságnak, amely tudva levöleg a Népszövetség megbízásából a lesze­relési kérdést tanulmányozza és készíti elő.) Pozitív eredményei még a konferenciának: 4. Németország felvétele a Népszövetségbe. Végül leghatásosabb eredménye a konferenciának, hogy a Népszövátság prestizsőt ismét vissza­állították. Elvben elfogadták minden nemzet­nek egyenrangú felvételét a szövetségbe, a szövetségi gondolathoz közel hozták az Észak- Amerikai Egyesült Államokat is. Amerika le­szerelési tervezete sok tekintetben megegyezik a Mac Donald által hangoztatott állásponttal. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy Earópa pár lépést tett a világháború utáni gazdasági és morális krizis leküzdéséhez. De Herriotnak Parisba történt visszautazása al­kalmával tett szón nyilatkozata, hogy sikerült a világbékét szilárd alapokra helyezni, e pilla­natban még további beigazolódásra vár. A Vígbalparti ínentesifőTársiilitkizgyaiése. — Saját tudósítónktól. — A Vágbalparti Ármentesitó Társulat szer­dán tartotta Érsekújvárt rendes őszi közgyű­lését igen nagy érdeklődés mellett. A közgyű­lésen AJtics-Horváth Dezső társulati elnök töl­tötte be az elnöki tisztet nagy tapintattal és körültekintéssel. Elnöki megnyitójában vissza­pillantást vetett a társulat szép munkájára és eredményes működésének nem kicsinyelhetö gazdasági eredményeire. Majd Reviczky István, a társulat kiváló munkásságu igazgatója adta elő tartalmas és a társulat életének minden mozzanatára kiter­jedő jelentését. Ezt követte a közgyűlés leg­fontosabb tárgya, az 1925. évi költségvetés tárgyalása. A közgyűlés a következő kiadásokat irá­nyozza elő: Vágyakozás. Irta: Szabolcsba Mihály. Nyájas, szelíd falusi élet: Te vagy, te az én szivem álma. Kis házikók, hallgatag utcák, Lelkem hozzátok viszi vágya. Kiszállok a város zajából, Jó emberek, oda, közétek, Ha van boldogság a világon: Tiétek az csak, a tiétek! Bár én is el tudnám feledni Egyszerre mind, amit tanultam. S a jó Isten most mondaná, hogy Kezdjem élűiről életutam: Maradnék a mi kis falunknak Hű, jámbor egyszerű lakója . . . Zsoltáromnál és bibliámnál Soha, egyéb könyvem se volna! Vagy volna mégis egy, az ős föld! Daios, virágos rónaságunk, A füzestermő Tiszapartja, Mely sehol oly szép, mint minálunk! Óh, mennyi bölcs fűszál tanitna, S őrzené lelkem tisztaságát . . . — Apró bajok, nagy örömök közt Az.életet így ringanám át! 1924 1925 I. Igazgatás és kezdés 354556 70 373581 20 II. öűtaicíatornafíntart. 968640 — 1078900 — III. Kölcsöoök törlesztése 440639 — 440639.— IV. Beruházások 93148'— 110000 — Öáízesen 1856083 70 2003120‘20 Ezzel szemben a fedezet 1993382 53 2064665 84 Az érdekeltségi közgyűlés elfogadta az igazgató-választmány javaslatait és a társulati alkalmazottak fizetéorend»zéséc keresztülvitte a költségvetés kereteiben, de emellett a költ­ségvetés fedezetét nemcsak hogy nem kellett emelni, hanem az ártéri járulékok kivetési kulcsa is előnyösen változott meg, mert a a felső szakaszon kataszteri holdanként 6 80 K halyett 6 K, az alsó szakaszon 9’68 K helyett 8 K-ban hozatott javaslatba. A közgyűlés a javaslatokat elfogadta. A választmánytavaslatához képest a tár­sulati alelnöki állásra Csepy Dániel ügyvéd és földbirtokos, városunk társadalmának e min­denkitől tisztelt tagját választotta meg a köz­gyűlés. A közgyűlés vita nélkül foglalta el a fő­mérnök 1925. évi mnnkeprogramját, a pénztá­ros jelentését és a gát- és csatornafelügyelő beszámolóját a a nyilvántartó jelentéseit. Általában az egész közgyűlés simán és zökkenők nélkül folyt le, ellentétben a műit szenvedélyes é; izzó hangulata közgyűléseivel, ami az elnök érdeme. A közgyűlés végül kö­szönetét szavazott az elnök, a társniati igaz­gató és a tisztikar odaadó és eredményes mun­kájáért, melynek az ólért szép eredmények köszönhetők és az elnök éltetése közt oszlott széjjel. az erőszak békéje ellen és a szörnyű európai katasztrófáért egyenesen Poinearét személyé­ben teszi felelőssé. Az már igazán ennek a szerencsétlen kontinensnek a tragédiája, hogy mikor Nyugateurópábau ojrs a demokrácia jn­­tott szóhoz, akkor Itáliában Mussolini és nem Nitti kormányoz és Ném itor-zágb?.n TrrpiUnek és Ludendorffuak vau iránjitó szava. Annak ellenére, hogy Nitti jelenleg nem aktiv államférfi, tekintettel az 8 éleslátására és kiváló képességeire, mindig érdekes és figye­lemre méltó, amit; mond. A londoni konferencia és a népszövetségi közgyűlés újból megszólal­tatták a n*gy európai kérdésekről és szavait, mint legulóbbi könyvét is újból főleg Amerika közvéleményének tájékoztatására, irányítja. Ér­dekes nyilatkozati nak lényegét a kővetkezők­ben foglaljuk össze: — A londoni konferencia gazdasági tekin­tetben nagy dolog, de csak némi enyhülése a helyzetnek. Meghozta a Poincaréizmus végét Franciaországban. Nem beszélnek többé az erőszak nyelvén, ezt a megértést próbáltam proponálni London­ban és San Remóban ezelőtt négy éve. Azóta nagyon sok idő veszett el és a viszonyok rend­kívül sulyosodtak. — A londoni konferencián elfogadták a Dówes-javaslatokat, do a lecke már olyan nagy volt, hogy & frank esése után Poincaré is hajlandónak mutatkozott azt elfogadni. Jóvátételt követelni egy legyőiőtt ország­tól, mikor a győztesek is kijelentik, hogy nem tudják adósságaikat megfizetni, ostobaság! Né­metország mindenét elveszítette, 46 milliárd aranymárkát már fizetett és még annyit fizes­sen, mint a három szövetségessel égj ütvéve I Nitti újra megszólal. („Ilyen Kezekben van a mi sorsunk! ..." Az Európai Egyesült Államok terve.) Isoiofgit}-, hogy Ni..a volt Olasz­ország miniszterelnöke, mikor az ántánthatal­­mak megalkották a versailiesi szerződést. Nitti ismerte a győztes béke alkotásának minden titkát és igy természetesen megállapította azt, hogy ebből a szerződésből nem fog kisarjadni az igazi béke. A szerződést mégis alá kellett Írnia, mint felelősséggel tartozó miniszterelnök­nek, mikor azonban a felelősség alól felszaba­dult, annál nagyobb hévvel fordult a francia imperializmus politikája elten, mely egyenesen Earópa széttagolását készítette volna elő. A múlt év végén megjelent „Európa tragédiája és Amerika?“ cimü könyve szenzációs vádirat A londoni konferencián kezdtek beszélni a jóindulat nyelvén. Nem hozott megoldást, de megjelöli az első nagy lépést: a népsk meg 1 gel­­ték a politikusok ostobaságát. Az európai poli­tikusok különösen nehezen értik meg a gazda­sági kérdéseket. A legtöbben követik a töme­gek szenvedélyeit, ahelyett, hogy uralkodná­nak rajtok. Én nem zsákmányból, de adókból akartam Itália pénzügyeit rendbehozni, ez népszerűtlenné tett, de csak ez az egy meg­oldás van. MacDonald és Harriot Londonban kény­telenek voltak tekintettel lenni a helyzetre, melynek még nem urai. A reakció még mindig erős Franciaországban, azért Herriotnak óva­tosan kell bánni a v&sfpartól megmérgezett közvéleménnyel. Ez az ipar felelős a rossz békéért, a re­— Nagy boldogan igy éldegélnék. Vágyam se volna: mire vágyni, Holtig csodálnám a papunkat; Hogy tud oly szépen prédikálni. A dalt, bár nem tudnám megírni, De elgondolnám gyönyörűen . . . Boüntgató akácfalombok Vernék ki a ritmust körültem! — Nyájas, szelíd falusi élet: Te vagy, te az én szivem álma. Kis házikók, hallgatag utcák, Lelkem hozzátok viszi vágya! Kiszállok a város zajából, Jó emberek, oda, közétek . . . Ha van boldogság a világon: Tiétek az csak, a tiétek!! Mátyás úr fürdőzése. Irta: Vértessy Gyula. Tar Mátyás ur ügyvéd lett volna ugyan, de miután ügyetlen ügyvéd volt, vagyis egy ügye se akadt, a melyet védhetett volna, hát inkább csak abból az elég szép kis summa havipénzecskéből élt, a mit az öreg Tar bádsi a kiskunhegyesi „Vörös ökör“ multimilliomos korcsmárosa küldözgetett föl szerelmetes cse­metéjének, büszkeségének „nagyságos dr. Tar Mátyás köz- és váltóügyvéd urnák, apai tisz­telettel . . Oh igen, az utalvány szélére, vagy a pénzesíevélre mindig odaírta : apai tiszteiéit el. Azonban bármennyire tisztelte is az öreg becses fiaurát, annyira már nein tisztelte meg a bizalmával, hogy egész évre kiadta volna a nekiszánt összeget, csak úgy hónaponkint kül­dözgette el a havipénzét: tudván azt, jól is­mervén Mátyás ur hajlamait, hogy nem jó rábízni egyszerre nagyobb summát, mert ha­mar a végére jár. Leveleiben azt is minduntalan ismételgette az öreg Tar, hogy ez az utolsó pénzküldemény, tessék az iíiurnak már szerezni valamit a drága diplomájával; hanem a fenye­getés csak fenyegetés maradt és a havipénzek továbbra is pontosan érkeztek és Mátyás ur által az utolsó fillérig pontosan elköltettek. Matyi barátom jellegzetes alak volt. Meg­testesülése a lusta, élhetetlen, becses gyomrán kivül egyébbel se törődő embernek. Könyvet sohase olvasott, lapot is ritkán. Modern és olcsó TELEFON SZÁM 168. VajdaXNiftra PÁROVSK A Viszontelárusitók és magánosok legol­csóbb bevásárló helye. Kívánatra ár­jegyzéket w küldök.

Next

/
Thumbnails
Contents