Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)
1924-09-20 / 114. szám
9. old** I. «RümáUoKsi Lapok* i9£4. szeptember 20 lefegyverzési konferencia összehívását. Ami az első klauzálét illeti, itt a versailiesi szerződésnek ide vonatkozó homályos intézkedéseinek pótlásáról van szó. A második klauzálé a három elfogadott határozat közül a legbizonytalanabb. A szankcióknak csak elméleti elismerését veti fel, de nyitva hagyja a katonai szankciók problémáját. A harmadik klauzáiéhoz hozzátartozik, hogy az egyes államok csak részleges lefegyverzésre gondolnak. (Ezt az álláspontot osztja Daca külügyminiszter is, aki elnöke a harmadik bizottságnak, amely tudva levöleg a Népszövetség megbízásából a leszerelési kérdést tanulmányozza és készíti elő.) Pozitív eredményei még a konferenciának: 4. Németország felvétele a Népszövetségbe. Végül leghatásosabb eredménye a konferenciának, hogy a Népszövátság prestizsőt ismét visszaállították. Elvben elfogadták minden nemzetnek egyenrangú felvételét a szövetségbe, a szövetségi gondolathoz közel hozták az Észak- Amerikai Egyesült Államokat is. Amerika leszerelési tervezete sok tekintetben megegyezik a Mac Donald által hangoztatott állásponttal. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy Earópa pár lépést tett a világháború utáni gazdasági és morális krizis leküzdéséhez. De Herriotnak Parisba történt visszautazása alkalmával tett szón nyilatkozata, hogy sikerült a világbékét szilárd alapokra helyezni, e pillanatban még további beigazolódásra vár. A Vígbalparti ínentesifőTársiilitkizgyaiése. — Saját tudósítónktól. — A Vágbalparti Ármentesitó Társulat szerdán tartotta Érsekújvárt rendes őszi közgyűlését igen nagy érdeklődés mellett. A közgyűlésen AJtics-Horváth Dezső társulati elnök töltötte be az elnöki tisztet nagy tapintattal és körültekintéssel. Elnöki megnyitójában visszapillantást vetett a társulat szép munkájára és eredményes működésének nem kicsinyelhetö gazdasági eredményeire. Majd Reviczky István, a társulat kiváló munkásságu igazgatója adta elő tartalmas és a társulat életének minden mozzanatára kiterjedő jelentését. Ezt követte a közgyűlés legfontosabb tárgya, az 1925. évi költségvetés tárgyalása. A közgyűlés a következő kiadásokat irányozza elő: Vágyakozás. Irta: Szabolcsba Mihály. Nyájas, szelíd falusi élet: Te vagy, te az én szivem álma. Kis házikók, hallgatag utcák, Lelkem hozzátok viszi vágya. Kiszállok a város zajából, Jó emberek, oda, közétek, Ha van boldogság a világon: Tiétek az csak, a tiétek! Bár én is el tudnám feledni Egyszerre mind, amit tanultam. S a jó Isten most mondaná, hogy Kezdjem élűiről életutam: Maradnék a mi kis falunknak Hű, jámbor egyszerű lakója . . . Zsoltáromnál és bibliámnál Soha, egyéb könyvem se volna! Vagy volna mégis egy, az ős föld! Daios, virágos rónaságunk, A füzestermő Tiszapartja, Mely sehol oly szép, mint minálunk! Óh, mennyi bölcs fűszál tanitna, S őrzené lelkem tisztaságát . . . — Apró bajok, nagy örömök közt Az.életet így ringanám át! 1924 1925 I. Igazgatás és kezdés 354556 70 373581 20 II. öűtaicíatornafíntart. 968640 — 1078900 — III. Kölcsöoök törlesztése 440639 — 440639.— IV. Beruházások 93148'— 110000 — Öáízesen 1856083 70 2003120‘20 Ezzel szemben a fedezet 1993382 53 2064665 84 Az érdekeltségi közgyűlés elfogadta az igazgató-választmány javaslatait és a társulati alkalmazottak fizetéorend»zéséc keresztülvitte a költségvetés kereteiben, de emellett a költségvetés fedezetét nemcsak hogy nem kellett emelni, hanem az ártéri járulékok kivetési kulcsa is előnyösen változott meg, mert a a felső szakaszon kataszteri holdanként 6 80 K halyett 6 K, az alsó szakaszon 9’68 K helyett 8 K-ban hozatott javaslatba. A közgyűlés a javaslatokat elfogadta. A választmánytavaslatához képest a társulati alelnöki állásra Csepy Dániel ügyvéd és földbirtokos, városunk társadalmának e mindenkitől tisztelt tagját választotta meg a közgyűlés. A közgyűlés vita nélkül foglalta el a főmérnök 1925. évi mnnkeprogramját, a pénztáros jelentését és a gát- és csatornafelügyelő beszámolóját a a nyilvántartó jelentéseit. Általában az egész közgyűlés simán és zökkenők nélkül folyt le, ellentétben a műit szenvedélyes é; izzó hangulata közgyűléseivel, ami az elnök érdeme. A közgyűlés végül köszönetét szavazott az elnök, a társniati igazgató és a tisztikar odaadó és eredményes munkájáért, melynek az ólért szép eredmények köszönhetők és az elnök éltetése közt oszlott széjjel. az erőszak békéje ellen és a szörnyű európai katasztrófáért egyenesen Poinearét személyében teszi felelőssé. Az már igazán ennek a szerencsétlen kontinensnek a tragédiája, hogy mikor Nyugateurópábau ojrs a demokrácia jntott szóhoz, akkor Itáliában Mussolini és nem Nitti kormányoz és Ném itor-zágb?.n TrrpiUnek és Ludendorffuak vau iránjitó szava. Annak ellenére, hogy Nitti jelenleg nem aktiv államférfi, tekintettel az 8 éleslátására és kiváló képességeire, mindig érdekes és figyelemre méltó, amit; mond. A londoni konferencia és a népszövetségi közgyűlés újból megszólaltatták a n*gy európai kérdésekről és szavait, mint legulóbbi könyvét is újból főleg Amerika közvéleményének tájékoztatására, irányítja. Érdekes nyilatkozati nak lényegét a kővetkezőkben foglaljuk össze: — A londoni konferencia gazdasági tekintetben nagy dolog, de csak némi enyhülése a helyzetnek. Meghozta a Poincaréizmus végét Franciaországban. Nem beszélnek többé az erőszak nyelvén, ezt a megértést próbáltam proponálni Londonban és San Remóban ezelőtt négy éve. Azóta nagyon sok idő veszett el és a viszonyok rendkívül sulyosodtak. — A londoni konferencián elfogadták a Dówes-javaslatokat, do a lecke már olyan nagy volt, hogy & frank esése után Poincaré is hajlandónak mutatkozott azt elfogadni. Jóvátételt követelni egy legyőiőtt országtól, mikor a győztesek is kijelentik, hogy nem tudják adósságaikat megfizetni, ostobaság! Németország mindenét elveszítette, 46 milliárd aranymárkát már fizetett és még annyit fizessen, mint a három szövetségessel égj ütvéve I Nitti újra megszólal. („Ilyen Kezekben van a mi sorsunk! ..." Az Európai Egyesült Államok terve.) Isoiofgit}-, hogy Ni..a volt Olaszország miniszterelnöke, mikor az ántánthatalmak megalkották a versailiesi szerződést. Nitti ismerte a győztes béke alkotásának minden titkát és igy természetesen megállapította azt, hogy ebből a szerződésből nem fog kisarjadni az igazi béke. A szerződést mégis alá kellett Írnia, mint felelősséggel tartozó miniszterelnöknek, mikor azonban a felelősség alól felszabadult, annál nagyobb hévvel fordult a francia imperializmus politikája elten, mely egyenesen Earópa széttagolását készítette volna elő. A múlt év végén megjelent „Európa tragédiája és Amerika?“ cimü könyve szenzációs vádirat A londoni konferencián kezdtek beszélni a jóindulat nyelvén. Nem hozott megoldást, de megjelöli az első nagy lépést: a népsk meg 1 gelték a politikusok ostobaságát. Az európai politikusok különösen nehezen értik meg a gazdasági kérdéseket. A legtöbben követik a tömegek szenvedélyeit, ahelyett, hogy uralkodnának rajtok. Én nem zsákmányból, de adókból akartam Itália pénzügyeit rendbehozni, ez népszerűtlenné tett, de csak ez az egy megoldás van. MacDonald és Harriot Londonban kénytelenek voltak tekintettel lenni a helyzetre, melynek még nem urai. A reakció még mindig erős Franciaországban, azért Herriotnak óvatosan kell bánni a v&sfpartól megmérgezett közvéleménnyel. Ez az ipar felelős a rossz békéért, a re— Nagy boldogan igy éldegélnék. Vágyam se volna: mire vágyni, Holtig csodálnám a papunkat; Hogy tud oly szépen prédikálni. A dalt, bár nem tudnám megírni, De elgondolnám gyönyörűen . . . Boüntgató akácfalombok Vernék ki a ritmust körültem! — Nyájas, szelíd falusi élet: Te vagy, te az én szivem álma. Kis házikók, hallgatag utcák, Lelkem hozzátok viszi vágya! Kiszállok a város zajából, Jó emberek, oda, közétek . . . Ha van boldogság a világon: Tiétek az csak, a tiétek!! Mátyás úr fürdőzése. Irta: Vértessy Gyula. Tar Mátyás ur ügyvéd lett volna ugyan, de miután ügyetlen ügyvéd volt, vagyis egy ügye se akadt, a melyet védhetett volna, hát inkább csak abból az elég szép kis summa havipénzecskéből élt, a mit az öreg Tar bádsi a kiskunhegyesi „Vörös ökör“ multimilliomos korcsmárosa küldözgetett föl szerelmetes csemetéjének, büszkeségének „nagyságos dr. Tar Mátyás köz- és váltóügyvéd urnák, apai tisztelettel . . Oh igen, az utalvány szélére, vagy a pénzesíevélre mindig odaírta : apai tiszteiéit el. Azonban bármennyire tisztelte is az öreg becses fiaurát, annyira már nein tisztelte meg a bizalmával, hogy egész évre kiadta volna a nekiszánt összeget, csak úgy hónaponkint küldözgette el a havipénzét: tudván azt, jól ismervén Mátyás ur hajlamait, hogy nem jó rábízni egyszerre nagyobb summát, mert hamar a végére jár. Leveleiben azt is minduntalan ismételgette az öreg Tar, hogy ez az utolsó pénzküldemény, tessék az iíiurnak már szerezni valamit a drága diplomájával; hanem a fenyegetés csak fenyegetés maradt és a havipénzek továbbra is pontosan érkeztek és Mátyás ur által az utolsó fillérig pontosan elköltettek. Matyi barátom jellegzetes alak volt. Megtestesülése a lusta, élhetetlen, becses gyomrán kivül egyébbel se törődő embernek. Könyvet sohase olvasott, lapot is ritkán. Modern és olcsó TELEFON SZÁM 168. VajdaXNiftra PÁROVSK A Viszontelárusitók és magánosok legolcsóbb bevásárló helye. Kívánatra árjegyzéket w küldök.
