Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-09-18 / 113. szám

l@gfirois8tBálfe Avtalfmm. 113. sxtn. OsBtSrtfikf ÜI4. szeptember 18. ■a* KOMÁROMI POLITIKAI JL. J^L 3E*. Qmitfei éf ee*Jwró»wik érték??«» í WsíjJmw és iiűákrc $nln\ stíilkSiáéíseS .* $&<&#* érr» SS X, JfélÓTre «0 K', negyedévre 28 X, KültmSn 160 Ki. SjryiM ayÄBffl dér* i 8© fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. ?&M»rkM«tŐ: GAÁL GYULA ás. Szerkesztő: 8ÄRÄKYÄY JÓZSEF ár. J léi tlleurtlíu. Komárom, —szept. 17. Felelőtlen politikusok szokták a népet aszal izgatni, hogy ne fizessen adót és lépjen a passziv rezisztencia álláspontjára. Ezt a gondolatot mi eddig mindig eluta­sítottuk, sőt mindig azon voltunk, hogy a nép igenis fizesse meg adóját, ameddig erre képes. Mi tudjuk azt, hogy nem fi­zetni a legkönnyebb, de az adóvégrehajtás a legkeserübb dolgok egyike. Mi tehát soha azt nem tanácsoltuk, hogy a nép ne fizessen adót. A néppel érintkezve sajnosán vagyunk kénytelenek megállapítani azt, hogy né­pünk elérkezett ahhoz, hogy nem képes fizetni; nem képes megfizetni a rettenete­sen magas adókat, képtelen megfizetni a vagyondézsmát, a kiszabott forgalmi adót és a hellyel-közzel a magasságos égig emelkedő községi pótadókat Nem képes megfizetni, mert nincsen miből megfizetnie. Nem termett és pénz nincs. Rettenetes dolog, hogy ezt a szót a finánc, a közigazgatás nem érti meg. A nincset pedig meg kellene érteni. A ma­gyar nyelvkincsnek erre is gyönyörű példabeszéde van: ahol nincs, ott ne ke­ress. Kár, hogy a mi hivatalnokaink, akik adóinkat és más ügyeinket intézik, még ily keveset se tudnak magyarul, hogy ezt megérthessék, mert akkor tudnák azt, mit jelent az, hogy: az idén nem termett. Üres az ország élé3kamarája. Igazán elszomorító az a cinizmus, amellyel ebben a katasztrófális időben az adózást kezelik, emelik az adókat min­den vonalon, emelik a jövedelmi adót, akkor, amikor a gazdának nincs termése, hitelre kénytelen életét berendezni, bank­kölcsönre szorul, mert a kenyere hiány­zik. Miért nincsen belátás ilyenkor a pénzügyi hatóságokban, mikor az adóki­­méletet kellene tanúsítani, az adókivetés­sé! módjával élni, a végrehajtásokat fel­függeszteni, mert nincsen miből adózni. Szörnyű ez a szó: nincsen. A köz­­igazgatás szótárából is hiányzik, pedig a jó közigazgatás a nép ütőerén tartja a kezét. A közigazgatásnak is tudomásul kellene vennie azt, hogy az. idén a nép­nek nincsen termése, sem búzája. A köz­­igazgatást csak az illetőség rubrikái foglal­ják el, azt az élet nem érdekli. A közigaz­gatás uj rendjéről azt állítják a kuruzsló centralisták, hogy ott a nép képviselete intézkedik. Hát ezek a képviselők kísérel­jék meg, — ha ugyan ezt is nem magya­rázzák politikának — megértetni a járási főnökökkel és a zsupánokkal, hogy az idén rossz a termés és ilyenkor a köz­­igazgatásnak azelőtt az volt a kötelessége, hogy ezzel állandóan foglalkozott, ezt napirenden tartotta, felirt a miniszterek­hez adókimélésért, vetőmagért, kamat­mentes államsegélyért. Sokkal szebb fel­adata volna ez a közigazgatásnak az il­letőségi jogfosztásnál. Járási és megyei képviselőink erre tegyenek indítványokat. Politikai párt­jaink pedig oktassák ki a népet, hogy az elkeseredett lemondás helyett lépjen a jogorvoslat útjára, minden sérelmes adó­kivetést felebbezzen meg és vegye igénybe a pártok jogsegélyét. De a pártok tárják fel a helyzetet a parlamentben is és az érdekképviseletek teljesítsék kötelességeiket érdektársaikkal szemben. = Kiírják a választásokat? A petka ked­den délelőtt ülést tartott, amelyen a nemzet­­gyűlés munkarendjét állapították m?g és ezzel kapcsolatban foglalkoztak a képviselőház műn' kaképességével, amelyről megállapították, hogy a mostani politikai viszonyok között komoly és termékenyítő munkát nem lehet végezni a parlamenttel. Eunek hatása alatt a koalíciós pártok tanácsa elhatározta, hogy az őszi ülés­szak alatt csak a pénzügyi javaslatokat fog­ják elintézni, azután más dolgot erre a parla­mentre nem biznak, hanem 1925 januárban feloszlatják a képviselöházat és az uj válasz­tásokat a tavaszra kiírják. így határozott a petka, most már csak a kormányon áll, hogy tényleg kitűzzék az nj választásokat. Ebben azonban egyelőre még nem igen lehat bízni, mart a miniszter arak görcsösen ragaszkodnak a hatalomhoz. — A népszövetség kisebbségi ügyosztálya. A genfi népszövetségi tanácskozások során a negyedik főbizottság költségvetésének tárgyalá­sánál pikáns kis ügy került nyilvánosságra. Tánczos Gábor tábornok, magyar kiküldött fel­világosítást kért a főtitkártól, hogy mire való a Colbank vezetés* alatt álló kisebbségi ügyosz­tályban alkalmazott nagyszámú hivatalnok, hiszen a taqáos mindeddig csupán a lengyelor­szági német kisebbségek panaszával foglalko-8*erfce»*t5*óg én kiadóhivatal: Nidor-e. I0.r hová agy a lap izellemi részét illető kő >tő közleménytk, mb' dijak itb. MMenjfU a hirdetések, előflaetési és hirdetési Kéziratokat nem adunk rissza. äeplesis totiBkiit hátomszor: tudta csütirtdbőB i: snnbHii zott. Az ügyosztály — amint a jelentés is meg­állapítja, — a kisebbségi kérdésről semmiféle tanulmányt nem folytatott. Ooibank a felszóla­lás után hosszasan iparkodott megmagyarázni a dolgot és védeni próbálta az ügyosztályt. Ez a kia leleplezés világosságot vet arra, hogy az államok nagy áldozatkészséggel föntartott kisebb­ségi ügyosztálya nem igen áll feladata magas­latán. = Benes és Bethlen gróf tanácskozása. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök tudvalévőén Genf ben tartózkodik és az ott képviselt különböző államok delegáltjaival és kormáuyelaököivcl tanácskozásokat folytat. E tanácskozások során találkozott Banes dr. kül­ügyminiszterrel is, akivel Darnváry magyar külügyminiszter társaságában fontos tárgyalást folytatott külöabözö gazdasági ügyekben. = Javaslat az állampolgárságról. Direr Iván dr. képviselő, mint a szociáldemokrata párt lapjai Írják, javaslatot dolgozott ki at állampolgárságról szóló törvény módosításáról. A javaslatot benyújtotta az noifikációs minisz­terhez, aki a javaslatot kiosztotta minisztériuma illetékes osztályának, abból a célból, hogy en­nek alapján egy kormányjavaslatot készítse­nek. N in kutatjuk az okát, hogy ebben a fonios ügyben a javaslat miért került a mi­nisztérium elé, holott azt a képviselő nr beter­jeszthette volna a parlament elé is, ahol ha­marabb rákerülhetett volna a eor. Dórernek az állampolgárság és illetőség ügyében elfoglalt álláspontja eléggé ismeretes a közönség előtt és c.-ak csodálkozni lehet azon, hogy dacára ismert liberális felfogásának, a bürokratiz­musra bizta javaslatát, amely ott biztosan mag fog frnekleui. — Hallgatni arany. Apponyi nagyobb sza­bású genfi beszéde után a kisantant delegátusai eszmecserét folytattak abban az ügyben, hogy nem kellene-e nyilvánosan válaszolni Apponyi fejtegetésére. Végre abban állapodtak meg, hogy nem válaszolnak szavaira. Daca külügyminiszter pedig azt mondotta a Temps tudósítójának, hogy a kisantant nem válaszolt Apponyi beszédére, amint Franciaország sem válaszolna, ha Beth­­mann-Holweg volt német kancellár tenné szóvá a szerződéseket. Hát az kétségtelen, hogy a leg­kényelmesebb a nem válaszolás. Különösen ha kétszeresen áll a mondás: hallgatni arany, ügy látszik azonban, ha hinni lehet a nyugaton meg­indult uj felfogásnak, hogy nemsoká tart már az arkádiai állapot, amikor súlyos nemzetközi jogsérelmeket fölényes hallgatással, vagy pedig a nyugati lapokban drága pénzen elhelyezett szemfényvesztésekkel lehet elintézni. — Európa béketérkópe. Sófiában a napok­ban tartotta Vandervelde első előadását a Bal­kánon a nemzetközi helyzetről: — A hábora — mondta — amint azt Janrés megjósolta, min­den országban forradalmat vont maga után. Nemcsak a legyőzött államok kerültek nyomorba, hanem a győztesek is. A legnagyobb szerencsét-Modern és olcsó TELEFON SZÁM 160. 22PÁROVSKA Állandó kiállítás kül- és belföldi bútorok­ban : Legmodernebb stylus ::: Díjtalan megtekinthet? i T

Next

/
Thumbnails
Contents