Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-07-05 / 81. szám

6. oldal, »Komáromi JLapnk« Julius 5-én Kominek tánciskolájában Julius 5-én &BBT a Vigadóban “ nagyszabású táncbemutató előadással egybekötött TÄNCVIZSGA lesz este 8-tól reggelig. Éjfélkor nagy zenés társasvacsora, JAVA, BLUES, TANGÓ, SAMBA, FRANCIA VALCER, SHIMMY lóit, hogy a közgyűlési ne látogassák. Steiner követeli, hogy Boldogby sértéseit vegyék jegy­zőkönyvbe, m&rt ők a bíróságnál kérnek elég« tételt. * Ezek után a tárgysorozat a hangulathoz képest elég nyugodtan intéződött el. A járási bizottság megsemmisit^tta a képviselőtestület­nek a szociális ügyosztály felállítására vonat­kozó határozatát, amit a képviselőtestület megfelebbez. Alapy Gyula dr. (kér. szoc.) és teainak jayasl&ta, mely az elnöki utón tett utalványo­zásoknak a tanács elS terjesztését indítvá­nyozza, nagyobb vitát eredményezett. Ivánfy Géza (kér. szoc.) abból az elvből indult ki, hogy a községesités alapja a nép önkormány­zatán nyugszik és ézért szükséges, hogy a nép ebben a kormányzatban minden tekintetben részt is vegyen. Egyes elnöki utalványozások nem lettek a tanácsnak bejelentve, pedig a tanács tagjai is felelősek a városi gazdálkodá sáérfc. Tudomása vau egy nagyobb szabása építkezésről, amely ca 12000 koronába kerül és erről a városbiró még egyáltalában nem tett jelentéit a tanácsnak. Szükségesnek tartja, hogy a városbiró elnöki utalványozásáról a tanácsban jelentés történjék, kéri, hogy mondja ki a közgyűlés ezt azzal, hogy 1924. jan. 1-től tegyen a városbiró jelentést a tett kiutaivá nyozásokról. Csizmazia György városbiró j -lenti, hogy mikor azt a javaslatot a tanácsban megtették, a hetiszámlák bejelentéséről azonnal gondos­kodott. Biztosítja a város képviselőtestületét, hogy mindenkor a város érdekeit tekinti leg­főbb feladatának p mert fuetett tisztviselője a városnak, kemény kötelességének tartja, hogy a várost annál lelkiismeretesebben szolgálja. Talán lehet, hogy a polgári pártok ezért bi zalmatlanok iránta, mert mnnkás (élénk ellent­mondások a polgári pártoknál: Nem bizalmatlan­ság !) de ő azért azon a helyen, amelyre állítot­ták, a legjobb igyekezettel és kötelességtudással iparkodik a város érdekében munkálkodni. Ha a közgyűlés elrendeli, hajlandó úgy cselekedni, amint a javaslat kiváDja, de eddig erre nézve közgyűlési határozat még nem volt. A városbiró szavait a bizalmatlanságra nézve eloszlatandó, Kamrás József dr. kije­lentette, hogy félreérti a városbiró a javaslat intencióját, itt nincs bizalmatlanságról szó, csak arról, hogy a tanács elé utólagosan je­lentés tétessék a kiadásokról, hogy kelifi tájé­kozást nyerhessenek a tanács tagjai. Hasonló érteledben szólaltak fel Fülöp, Alapy dr. és Neuwirth, msiy után a közgyűlés az uló’af03 bejelentést kimondta. Az illetőség kérdéséről, kapcsolatban Lenhardt Mihálynak idevonatkozó ügyével, Álapy Gyula dr. és társai indítványt terjesz­tettek a közgyűlés elé. Alapy dr. indokolta meg a javaslatot az illetőségi ügy és állam­polgárság kérdésének törvényes megvilágítását visszatükrözieíö alapos beszédben és szüksé gesnek tartotta, hogy azon ezer és tízezer polgár ügyében, kinek illetősége az ismeretes legfelsőbb közigazgatási bírósági döntvény foly­tán vitássá tétetett, e meghatározott módon állást foglaljon a képviselőtestület. Rámutatott arra, hogy az illetőség kérdése a község szn­­verénjoga volt, de mosta községi jegyzők vétó­joga felsőbb utasításra a legtöbb esetben meg­semmisíti a községek határozatát. Hivatkozik Ungvár város példájára és javaslatát kiegészíti azzal, hogy írjon föl a közgyűlés a kormány­hoz és nemzetgyűléshez, a községi jegyzők illetőségi ügyre vonatkozó vétójogának megszüntetése érdekében, Alapy indítványát a közgyűlés egyhangúan magáévá tfc tto és egyben kimondta, hogy a kommunista párt által & nemzetgyűléshez bsfcerjesztett ille­tőségügyi törvényjavaslatot is támogatja. A járási hivatalnak a városbirik illetmé­nyének tárgyában hozott határozatát a köz­gyűlés tudomásul vette. Mikola Ferenc dr, tiszti főügyész felfcbbezésének helyt nem adott, hanem részére a végkielégítést kiutalta és el­határozta a közgyűlés, hogy f. évi szeptember 1-ére, miv&l az ügyészi teendők továbbra is ellátásra szorulnak, pályázatot hirdet szerző­déses ügyészi állásra. A községi polgári fiúiskolánál a szegény gyermekek részére úgy a b aratási, mint a tandíjat törölte a közgyűlés, mely a szent András templom tetőjavítási munkálatait és a dunai révház javítását Brcczky és Nagy épi tőiparosokra, a munkáslakásoknál építendő fásksmrák építését p-dig Boldogby Gyula építőmesterre, mint legkedvezőbb ajánlatot tevőkre bízta. Ezután még 33 drb illetőségi és községi kötelékbe való felvétel iránti kérvényt iutézeít el a közgyűlés, m iyst 8 óra után a \ városbiró berekesztett. A gyermekkonyha működése. Az iskolai évvel bezárult a gyermekkonyba is, mely áldásos működést fejtett ki a város elemi iskolák mdiett, azok szegénysora tanu­lóinak élelmezése körül. A gyermekkonyha s nevember 15 én kezdte meg működését és 167 \ napon át volt nyitva, mely idő alatt 30862 \ adag ebédet osztott ki. Látogatója volt november hóban 2200 Y! n december Y) 3466 n n január 4799 t» Y) február n 5003 n 9 március tj 4860 f) V április » 3331 » » május V 4251 » junius n 2961 Összesen; 30862 Felhasznált a konyha ezen idő alatt élelmi­cikkekből a következő mennyiségeket: kenyér 3001 kg., liszt 414 kg., burgonya 980 kg., bab 408 kg., cukor 265 kg., rizs 124 kg., zsir 98 kg., köleskása 56 kg., só 78 kg., pótkávé 51 kg., borsó 37 kg., paprika 24 kg., kakaó 30 kg., dara 6 kg., tej 2140 liter. A fentartási költség összesen 20264 K 45 fillér összeget tesz ki, a szeretetadományokon kívül. A gyermekkonyha vezetése özv. Liszicay Jenönének, a Protestáns Nőegylet elnökének kipróbált kezeibe volt letéve, akioek állandó felügyelete alatt működött. Megvizsgálták a konyhát több Ízben is a hatósági orvosok, akik az ott főzött ételeket mindenkor Ízletesnek és kifogástalannak találták. Nagy és érdemes munkát végzett a konyha körül Jgo Endre, a Népjóléti Központ előadója is, aki a gyűjtések munkáját végezte. Sajnos, ez a közönség anyagi kimerültsége következté­ben messze elmaradt a múlt évek eredményei mögött. A gyermekkonyha jóltevői közé tartozott a Protestáns Jótékony Nőegylet.,mely éviöOO K szub • venciót szárazott meg a konyha támogatására. Tüzelő szükségletéről a helybeli fakereskedők gondoskodtak, úgy hogy ezen a címen lényeges kiadás nem merült fel. A számok beszéljenek az eredményről, melyről bírálatot az iskola mondhat, mert mű­ködése az iskolát és az iskolázást támogatta legjobban. If24. július 5 A lányka sorsa. Beh szép e kedves gyermekarc, Szülőknek öröme, gondja 1 Mivé feslik e kis virág, Ha szirmait kibontja ? Lesz tán csábos szép hajadon, Tündérbájakkal ékes, — Avagy orvostanhallgató, Kinél a báj mellékes ? Lesz tán hűséges feleség, S csörög akár a szarka,— Avagy egy Csacska, hiú nő S több férfit csókol ajka ? Oh jó az Ég — áldó kezét Szűz homlokára fonja, S kifeslik, mint egy rózsafa Viruló, szende lombja. Komáromi Koboz. Az absurdumok igyekeznek egy­mást felülmúlni. A képtelenségek ször­nyei szaporák. Jókai Mór. — Személyi hír. Gidró Bonifác főgimn. igazgató a mai napon megkezdte e hó végéig tartó szabadságát, melyet Csikmadarason fog tölteni. — Haranflszentalés Dunamocson. A dunamocsi református híveknek már régi óhajuk volt, hogy a háborúban elvitt harangjaikat minél előbb újakkal pótoltathassák. Igazán mesébe illő áldozatkészséggel hatalmas össze­get gyűjtöttek össze két uj harangra. Az adakozásban igazán felekezeti külömbség nél­kül résztvett mindenki, nemcsak a keresztények, de a zsidóság is. A két uj harangot Egry Ferenc hires harangöntődéjében megrendelték és azok a múlt héten meg is érkeztek. Az egyik harang G. hangú és 625 kiló, a másik B. hangú és 359 kiló. Mind a kettőnek meg­lepően szép hangja van és a már meglevő haranggal együtt D. Moll hangot adnak. A két uj harangot már előzőleg Dunaradványig elszálíittatták a lelkes hívek. Az ünnepélyes felavatás Péter Pál napján történt meg. Már a korai órákban talpon volt az egész falu ünnepi hangulatban és ruhában. A szomszédos közsé­gekből már kora reggel százával érkeztek az érdeklődők. Komáromból külön hajó hozta a vendégeket, akiket se presbitérium fogadott meleg szeretettel. Az uj harangok diszfelvo­­nuiással mentek Dunaradványra. Előlment a dunamocsi sportegylet kerékpáros csapata dresszben és feldíszített kerékpárokon, majd a iovasbandérium csikós ruhába öltözött délceg­lovasai száguldottak mint a szélvész, utánuk szebbnél szebben feldíszített kocsik sora követ­kezett, tele fehér és magyar ruhás lányokkal. A gyönyörűen földiszitett harangokat hozó menet lebilincselő látványt nyújtott. A templom előtt elhelyezett harangok felavatására került most a sor. A magas röpíü beszédet Soós Károly bucsi lelkész mondotta, mélységes ha­tást érvén el. Majd fürge ügyességgel fölvon­ták a harangokat a toronyba és ott fölszerel­ték. Az ihlet szállta meg a lelkeket, amikor a gyönyörű hangú harangok megszólaltak. A szemekből kicsordultak a könnyek és az uj harangok megható szavára mindenki sietett az Isten házába, ahol Csekes Béla dunaradványi ref. lelkész mondott maradandó hatású be­szédet. Majd az ottani lelkész, Csiba Imre, ismertette megható szavakkal azt a gyönyörű áldozatkészséget, amely a harang beszerzése körül tapasztalható volt A lélekemelő ünne­pély alatt a dunamocsi dalárda, Fekecs László kántorta nitó betanításával és precizitásával alkalmi énekeket adott elő és ezzel nagyban emelte a? ünnepség szépségét. A telkekbe még sokáig visszatérő emlékű felavatási ünne­pély után juniális volt a templom melletti akácosban, amely világos reggelig tartott a legjobb hangulatban.

Next

/
Thumbnails
Contents