Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-07-05 / 81. szám

ÍS24. julius 5.

,Komáromi Lapek

5. öMAL

Az ütést még két úb6u kellett felfüggeüzteni a kommurmták viharos lármája miatt, hamadizben akkor, amidőn a polgári pártok Steiner Gábor egyik indítványát, tekintettel a város koldus állapotára, leszavazták. Az indítványozó azt kívánta, hogy 50 szegény tűdöbajos munkásgyermeket helyezzen el a város falukra üdülésre és erre szavazzon meg 50000 koronát. A polgári pártok ebbs nem mentek bele, mert a költségvetősbrn erre fedezetet nem lehet találni, ez azonban nem tetszett a kilenc kommunistának és kvalifikálhatatlan kifejezésekkel illették érte a polgári pártiakat.

A forró légkör csak lassan hült le s a tárgysorozat több pontjait, általában véve alig nyugodtan intézték el, az illetőség ügyében a közgyűlés hozzájárnlt a kommunista pártnak e tárgyban a nemzetgyűléshez beterjesztett javaslatához és felirt a községi jagyzök vétójoga ellen.

A közgyűlésről részletes jelentésünk a kővetkező:

Gsizmazia György városbiró megnyitván az ülést, bejelentette, hogy Molnár Lajos kommunista párti képviselőtestületi tag eb hunyt. Indítványára a közgyűlés az elhunyt tag emlékét néma fölállással tisztelte meg. Az elhunyt helyébe Mező István póttagot bírta be a városbiró, aki bejelentette, hogy a távollétüket törvényes időben bejelentett ifj. Eoczor Gyula képvt. tag helyett Komáromy Lajost, Schwarcz Jenó helyett dr. Ghyczy JánoBÍ és Hacker Richard helyett Novoszád Lászlót hivta be. A helyettesítő tagok azonban nem jelentek meg a közgyűlésen, ami nem valami nagy buzgóságról tanúskodik.

A pénzügyi bizottság május 16 áu pénztárvizsgálatot tartott, melyen Zeehmeister Sándor biz. tag javaslatára a városnak a Komáromi Első Hitelintézetnél levő betétkönyveit a múlt évi állag szerint redukálták. A városi helybeli pénzintézeteknél levő tartozásait, tekintettel arra, hogy a hitelezők a kölcsönök visszafizetését kívánják, konvertálni óhajtja. A Zsmská Bankától a konvertálásra nézve levél érkezett, amely szerint nevezett intézet hajlandó fölvenni ez ügyben a tárgyalásokat. A városbiró kérte a közgyűlést, hogy a tájékoztató fölviiágitások megadása, valamint a konvertálásra vonatkozó információk megszerzése céljából egy küldöttséget küldjön ki a közgyűlés Prágába. A közgyűlés a városbiró jelentését tudomásul vette és a konvertálási ügyben Csizmazia városbirót, Jávor főjegyzőt és Sándor föszámvevőt kiküldötte.

A városbiró javaslatára a közgyűlés megválasztotta az építészeti bizottságot 12 taggal.

Előadások kezdete hétköznap este

7 és 5 fiiakét.

MODERN MOZI KOMÁROM |

TISZTI PAVILLON

Előadások kezdete vasár- és ünnepnap

5,7 fis S fiiakét

«0

Szombat és vasárnap, július 5. és 6-án

Dráma HONORÉ DE BALSAC ismert novellája nyomán, a francia forradalom idejéből.

Főszerepben: GRITT HAID.

Rátérve a tárgysorozatra, mindenekelőtt Majer Imrédr. apátplebánosnak átiratát tűzték napirendre, amelyben a Horváth Istvánná eltemetéséből kifolyólag Szabó Gyula (kommunista) által tett interpellációra adta meg a közgyűlés megkeresése folytán a választ, ismertetve a Komáromi Lapokban annakidején közölt valódi tényállást. Az apátplebános levelében értesítette a képviselőtestületet arról, hogy & kórházban elhalt szegényeket az egyház mindenkor ingyen temeti el, a múlt évben a plébánia hivatal -42 i yen temetést végzett.

Szabó Gyűlt nem vette tudomásul a választ és éles hangon lekicsinylő és gúnyos tónusban, sértő kifejezésekkel aposztrofálta a katb. egyház temetési szertartását és azt vitatta, hogy mórt kell különbséget tenni az egyháznak szegény és gazdag halott között s mig az egyiket a psp „valami vízzel bespriecelte“, a másikat nagy „cécó“-val temették el. A képviselőtestületi tagok a botránykoztató szavakat némán tűrték és nem reagáltak a durva kiszólásokra.

Boldoghy Gyula (kisgazda és kisiparos) mint a kaih. temető gondnoka nyilatkozott az ügyben, akinek a sirásó Horváthnó temetéséről a következőket jelentette. A halottat beszállították a ravatalozó házba, de a sírásót senki sem utasította, hogy hol és mikor ássa meg a sirt. A maga felelősségére ásta meg a sirt a halottnak és amikor az az asszony, ki a temetést bejelentette, megjelent a temetőben a halottat Király József s. lelkész beszerelése és imája után a sírba elhelyezte és föl delni kezdte. Ekkor megjelentek a halott tulajdonképeui hozzátartozói és a munkásdalárda

tagjai a simái és a hozzátartozók azt kíván- s ták tőle, hogy hagyja ott a sirt, majd ők eltemetik. A jelenlevő munbásda! ár da vezetősége látva & helyzetet, tiltakoztak az ellen, hogy őket politikai propagandára fölhasználják. így' történt az eset és szóló megállapítja, hogy Szabó Gyulát félrevezették ebben az ügyben, mert nem a való tényállásról informálták.

Szabó Gyula újra fölszólalt és ismét durva hangon aposztrofálja a lelkész eljárását és sértegeti a szertartást. A hallgatóság soraiban ülő munkások hangos helyesléssel kísérték a kommunista felfogást, sőt ők is sértő megjegyzést tettek a vallásra és egyházra. A közvetlen közelükben ülő Boldoghy Gyula képviselőtestületi tag a hallgatóság megjegyzésére azzal válaszolt, hogy „minden tisztességes embernek van vallásaamit a komtnunig a képviselőtestületi tagok szintén maghallottak. Erre a kommunisták fölugráltak kelyeikröl, az asztalt verték és mindenféle szitkozódó kifejezést zúdítottak nagy lárma közepette Boldoghyra.

A polgári pártok tagjai csendesíteni igyekeztek a zajongókat, a városbiró rendreutasitó hangját és az elnöki csengő szavát tulharsogták a zugó kiabálások, a légkör az amúgy is meleg teremben forróvá vált és a városbiró kénytelen volt a közgyűlést fölfüggeszteni.

A teremben tovább zajongtak a kommunisták, majd kivonultak a folyosóra és ott tárgyalták az ügyet.

Szünet után Csizmazia városbiró fölhívta a képviselőtestület tagjait, hogy tartják meg higgadtságukat, a hallgatóságot pedig figyelmeztette, hogy tartózkodjék a közbeszólásoktól, mert kénytelen lesz kiürittetni a termet. Steiner Gábor fölpattant székéről és megállapította, hogy Boldoghy azt mondotta:

— Akinek nincs vallása, az nem tisztességes ember, az az állatok közé való. — Fölszólítja Boldogbyt, hogy ezt vonja vissza, mire Boldoghy harsány hangon kiáltja a kommunisták felé:

— Nem vonom vissza! — Erre újabb lárma között Stsiner követeli, hogy Boldoghy kijelentését vonja vissza.

Minthogy Boldoghy Gyula n?m volt hajlandó visszavonni szavait, a kommunisták újabb viharban törtek ki és egyesek közülök Boldoghyhoz mentek, hogy úgy kényszerítsék sza ■ vainak visszavonására. Az izzójlevegöben egyes polgári pártiak békítési kísérleteket tettek, miközben a városbiró másodszor is felfüggesztette a közgyűlést.

Megnyitás után a városbiró kijelentette, hogy uem engedheti, hogy a képviselőtestület tagjai egymás vallásos meggyőződését sértegessék, aki ilyent tesz, azt kénytelen rendreuiasitani. Fölhívja a közgyűlést, hogy az apátplébános átirata felett határozzon. Szavazás utján a képviselőtestület 17 szóval 14 ellenében tudomásul vette a választ.

Steiner Gábor javaslatot terjesztett a közgyűlés elé ingyenes városi népkönyvtár felállítása tárgyában olyképen, hogy a város a népkönyvtárt vegye ki az eddigi kezelésből és helyezze át a szociális ügyosztályba, szerezzen be modern és szakkönyveket és 5000 K-t fordítson a könyvtár fejlesztésére. A tanács és pénzügyi bizottság ilyen értelemben terjeszti elő maga ajánlatát is. Fülöp Zsigmond (kisg&sda és kisiparos) készséggel járul ahhoz, hogy a nyilvános könyvtárhoz a nép minél

szélesebb rétegei hozzáférhessenek és a javaslatnak a díjmentességére, uj könyvekkel való kibővítésére vonatkozó részét magáévá teszi, sőt javasolja, hogy a közgyűlés vegyen föl a könyvtár fejlesztésére évi 5000 K-t, mert csak így leint lépést tartani a kultúra haladásával.

De a könyvtár kezelését az eddigi szakavatott kezekben kívánja továbbra isimegtartani, mert a könyvtár mai elhelyezésében is (a Jókai Egyysttletnél) teljes nyilvánossággal bir és mindenki által igénybe vehető. A cél érdekében az eddigi szakszerű kezelést javasolja fentariani és ilyen irányban javaslatot tesz.

Steiner Gábor nem fogadja el Fttlöpuek a könyvtár kezelésére vonatkozó indítványát, bár többi részéhez hozzájárul. A népkönyvtárt ki keli venni a Jókai Egyesület kezéből, mert ott nem lehet hozzájutni mindenkinek, azt kívánja, hogy a város maga rendelkezzék könyvtárával. Fülöp ismételt felszólalásában rámutatott arra, hogy a városi népkönyvtár tulajdonjoga teljesen érintetlen marad azzal, hogyha továbbra is a Jókai Egyesület kezeli a könyvtárt, de a cél megkívánja, hogy szakemberek kezeljék továbbra is, ne pedig avatatlan emberek kezébe kerüljön. Fenntartja javaslatát. Steiner válaszában kijelenti, hogy ö nincs bizalommal a Jókai Egyesület iránt, azért kívánja onnan a könyvtár elvitelét. Kamrás József dr. (jogpárti) Fülöp indítványát azzal kéri kiegészíteni, hogy a képviselőtestület tagjaiból egy könyvtár ellenőrző bizottságot küldjön ki, mire a közgyűlés az igy kiegészített javaslatot szótöbbséggel elfogadta. Az eredmény után Steiner kijelentette, hogy ők (már mint a munkások) ezt a könyvtárt bojkottálni fogják.

Még egy viharos jelenet következett ezután. Steiner Gábor javasolta, hogy 50 tüdőbajos raunkásgyermeket helyezzen el a város nyári üdülésre a falvakban és erre a célra 50000 K-t szavazzon meg. A tanács ezt ily értelemben el is fogadta, fedezetül a költségvetésbe szociális és népjóléti célokra felvett 100000 K-t jelölt ki és megbízta & polgármestert, hogy a szomszédos falvakban szerezzen helyeket a gyermekeknek. Kamrás József dr. rámutatott arra, hogy a város nem rendelkezik még költségvetéssel s a kijelölt fedezet egyáltalában meg sincs még szavazva s akkor, amikor a városnak koldulni kell a pénzintézeteknél, hogy adósságait konvertálhassa s rettenetes anyagi helyzetét csak valamivel is megjavítsa, nem tartja elfogadhatónak a javaslatot.

A városbiró szavazásra tette fel az indítványt, amelyet a képviselőtestület 17 szóval, 14 ellen elvetett. Mikor a szavazásnál a polgári pártok a javaslat ellen fölálltak, a kommánisták pfuj! és egyéb csak a kommunista szótárba Illő kifejezéseket zúdítottak a polgáriak felé, akik válaszra sem érdemesítették a tisztán taktikai fogásból rendezett eme újabb épületes jelenetet. A városbiró azonban kénytelen volt az ülést újra fölfüggeszteni.

Mikor az ülést újra megnyitotta és kérte a képviselőtestület tagjait a higgadt és nyugodt viselkedésre, Dosztál Jakab (kér. szoc.) a polgári pártok nevében erélyesen visszautasította ast a durva hangot, amit a kommunisták velük szemben használnak és fölkérte az elnökió városbirót, hogy biztosítsa és tartsa fenn a tárgyalás rendes menetét, mert az a terrorisztikus föllépés, mely a túloldalon uralkodik, arra fogja kényszeríteni a polgári pártok képvise-