Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-02-02 / 15. szám

I»lfvcnltlllk évfofifMfc

IB. SliB.

áss

Szsnbat» IBS4. február S9

KQimniC LAPOK

OLITIKAI LAP.

SiSí!z»f**J ár egclrastevik Mékhsmt Keiy&m ét *Hékrt pasit! uátklidésMl:

S§id* évre 88 t, félévre 40 1* aegyeáévre 2S 1„

ifiirsidst iso i&

Ejfy®a nám árm % S9 fülé».

Poincaré alkonya.

Komárom, —fék 1.

A gyűlölet politikának európai nagymestere, Poincaré, úgy látszik, elvesztette a játszmát. Odahaza még nem, ott még kever és oszt, de Angliában a partié elveszett; Belgiumban is tanácskozik a két premier és a tanácskozások tárgya a körűt forog, hogyan lehetne a Ruhr megszállást úgy likvidálni, hogy a kudarc látszatát elkerüljék és a szeparatista mozgalmat miként lehetne szép szerével úgy elejteni, hogy a francia presztízs nagy csorbát ne szenvedjen.

Potncaréval ma egész Európa szemben áll Belgiumot és Csehszlovákiát kivéve, amelyek a német kérdésben oldalán állanak. Az európai közvéleménnyel szemben felvenni a harcot igen nehéz, még Poincarénak is. Az angol nép nem akar bizonytalanságban maradni a jövő felől, amelyre vonatkozólag balsejtelmei vannak.

Hogy Franciaország fegyverkezik, hadseregét egyedül nem szerelte le, hogy szerződéseket köt, amelyek mögött katonai konvenciók rejlenek, hogy szövetségeseit kölcsönnel látja el, amelyből azok hadseregeiket fejlesztik és felszerelik, ez eem Anglia, sem Európa előtt nem titok, de ez ellen Anglia épp oly határozottan tiltakozik, mint egész Európa, amely több háborút nem akar.

Poincaré rezignáltan jelenti ki a kamarában, hogy a békeszerződések nem tökéletes alkotások Lám, már ennyire eljutott & békeszerződések megváltoztathatlanságát hirdető antant ortodoxia. A békeszerződések tehát nem olyan tökéletes mesterművek, mint azt Párisban hitték és hirdették. A békeszerződések tehát revízióra is szorulhatnak és a revízió nem is fog sokáig késni.

A jóvátétel kérdésében Franciaországnak kapitulálnia kell Anglia előtt. És a jóvátétel kérdésében van a helyzet kulcsa. Ha Németországgal szemben a jóvátétel rendeződik, megszűnik a békének igen sok akadálya. Poincaré tehát most talán még nem, de később vissza fog szépen vonulni nemcsak a Ruhr vidékről, hanem máshonnét is.

Poincaré politikája megbukott, a gyűlölet izzó kohója kezd kihűlni és a kérlelhetetlenség helyét talán elfoglalja a belátás és az engedékenység. Ez a mai helyzet, amelyből egy kétségtelen, hogy Poincarénak engednie kell. Még mindig jobb, ha erre önként hajlandó, mint ha erre rákényszerítik.

Több évi gyakorlattal biri hivatalnoknö állást koros. — Óim a kiadóban.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

IŐSMrk«sjstő; GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARAMYAY JÓZSEF dr.

— A küíügyminiezter expozéja. Matt számunkban jelentettük, hogy a kepviselőház elnöksége aképen határozott, hogy mindkét külügyi bizottságot összehívják még márciusi 4-ike elölt és az Üléseken Bw* külügyminiszter tájékoztatni fogja a bizottság tagjait a külpolitikai esemény Minő). A szenátus t ü ügyi bizottságát február 6 árak délután 3 órájára hívják egybe, hogy a külügyminiszter megtarthassa íxpozéját.

— elnökválasztás a szenátusba». A

Pr&ac-hek )«m<jnd4*4v*l m*§üres-d->tt szenátusi elnöki széket még az ősei ü Asszak újra kezdés® előtt be fogják »ölteni Az elnök választás február 34 S» lesz, amikorra a szenátus tagjait ülésre hívják 3-sie.

= Az elesz jugoszláv egyezmény ellem

Tadvalelő, hogy 0 sszország és Jugoszlávia még a belgrádi kisantant tanácskozás alatt pikáns meglepetéssel szolgált az egész világnak. Amíg B«d8s a kií»3ntant másik két tag ját is arra igyekezett fc*p-citálni, hogy azok a csehszlovák frateia szerződéshez hasonló egyengéget kösssnek, addig Jugoszlávia befejezett dolog elé állította nemcsak a kisantantot, ds A nagyantantot is. M-gfeöíöite Olaszországgal a szerződést, melyben Fiúmét átengedte O ászországnak és ezzel a két. állam között fennálló feszültségnek véget vetett. Fades a szerződést azzal a magyarázattal jelentette be p&rtjáDak, ho?y most már a bolgár-olasz és olasz albán szövetség lehetőségének egyszersmindenkorra vég^t, de szabad kezet nyert a jugoszláv kormány belsé politikai kérdésekben is. A politikai körök Pagics kijelentését agy értelmezik, hogy a kormány most már nem fél attól, hogy a horvátok és szlovének olasz segítségre számíthatnának. A kormány rögtön meg is kezdte a horvátországi és szlovéniai tartományi kormány setnak végleges felszámolását. Jugoszlávia teljeä centralizáeiója a »apókban befejezést nyert. A borrát biok természetesen a legélesebben elítéli nemcsak a szerződést, de & kormánynak abból folyó reakciós eljárását is és Radies pártja legutóbbi ülésében megbélyegezte Tiums átadását, kijelentvén, hogy a horvát népet a kisantant semmiféle határozata nőm kötelezi. Ezzel azonban nem elégszik meg a horvát biok. Arra törekszik, hogy a kormány ellenzékét, nsvesetesen a szlovénokat és a muzulmánokat egy közös ellenzéki biokba tömörítse s igy olyan hatalmas ellenzéket teremtsen, amely képes arra, hogy Pasics kormányát rövidesen megbuktassa. Ha az akció sikerül, a Pados kormánynak mennie kell és a kővetkező kormány visszavonja Fiume átadását, a szerződés pedig teljes egészében revideálás alá kerülne. A jugoszláviai ellenzéki biok megalakulása tehát nemcsak a belső politikában, de külpolitikai téren is óriási változást idézne elő.

— Csehszlovákia és Lengyelország. Benes dr. külügyminiszter, mieiötlt Londonból elutazott, még egyszer fogadta a Daily Telegraph szerkesztőjét, aki előtt újra kijelentette, hogy a francia csehszlovák szerződés defenzív jellegű és ezt a szerződést hamarosan kifogja egészíteni egy hasonló szerződéssel, melyet Lengyelországgal fog kötni, Azon reményének adott kifejezést, hogy Csehszlovákia és Magyarország a jövőben ömh&ngban fognak együttműködni.

= Békára vágyik Románia. Dúca román külügyminiszter Románia külpolitikájára nézve érdekes nyilatkozatot tett. A külügyminiszter szerint Románia politikáját minden tekintetben a békevágy irányítja, külpolitikájának az a

itewken tőség ét kiadóhivatal: Nádtr-a. 29., hová agy a lap nelleini rétiét illető kfalemény*, a hirdetések, előfizetési ét hirdetési dijak itb. kfllds^ffc Kéziratokat nem adónk viuza.

HfgjsM IniHkiil támasz«: uttktikii is sort*

eélj*, hogy a szomszéd államokkal a jó viszonyt rendezze. Oroszországgal B-sziuáhia ügyében, valamint a Moszkvába vitt román aranykészlet visesahozatata tárgyában félbeszakított tárgyalásokat újra megkezdik. A Dana medéias és a Balkán békéjéért a Csehszlováké, Jugoszlávia és Románia alkotta kisantant kezeskedik. A három útiamnak egymáshoz való viszonya & legbarátságosabb és Rnnáuia örömmel vette tudorukul a francia—csehszlovák szerződés megkötését. Ezt a szerződést sokan félrsiaagyarázzák és végcélját illetően tévedésben vennak. Ez a szövetség főleg a német probléma ellen irányul, ami érthető Románia, sn->ly a békekötés óta azon fáradozik, hogy Magyarországgal jó szomszédi viszonyba kerüljön, nem vonakodik, hogy Magyarország gazdasági helyreállításában részt vegyen, eaak effektiv g&ranoiákat kíván arra néíve, hogy Magyarország a neki nyújtandó kölcsönt nem fogja Románia ellen felhasználni.

— A magyar kő!e<sőn A magyar kölcsön ügyót a londoni konferencián elintézték, a döntés jogát pedig főntartották a népszövetség jóvátétel! bizottságának, amely a jövő héten dönt véglegesen ebben a kérdésben. A kölesönt Magyarország fensz évre kapj», amelyet amortizációra vesz fői éa biztosíték fejében egy törlesztési alapot létesítenek. Magyarország azonban tartozik évi 10 millió arany korona jóvátételt is fizetni, amivel az a kérdés, hogy a területének kétharmadával megcsonkított-, a román megszállás alatt tetemes károkat szenvedett ország jóvátételt is fieesen, Magyarország hátrányára dőlt el. A magyar kormány a rettenetes viszonyok hatása alatt kénytelen volt ezt a föltételt is elfogadni. Bethlen miniszterelnök a hit elején fogadta a budapesti lapok szerkesztóit, akiket a kölesön minden fázisáról behatóan tájékoztatott. Maga a miniszterelnök ia beismerte, hegy a húsz éven át való tíz millió arany korona fizetésével nagy teker háral Magyarországra, de ezzel a jóvátétel D&mokles kardja az országról elhárult éa reméli, hogy Magyarország pénzügyi politikája képes lesz arra, hogy ezt a terhet fizesse.__________

Vezérlőbizottsági ülés.

A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös és Vezérlő Bizottsága 1924. év február 8-án, pénteken Ótátrafüreden a Grand Hotelben rendes ülést tart. A Közös Bizottság ülése délelőtt 11 órakor kezdődik.

A bét bizottság ülésének napirendje a következőkép nyert megállapitást:

1. elnöki megnyitó, tartja dr. Körmendy- Ékes Lajos nemzetgy. képviseld, politikai elnök;

2. jelentés a Központi Iroda működéséről, előadó Forgách Géza a Központi Iroda titkára;

3. jelentés a közéleti eseményekről, előadó dr. Petrogalli Oszkár a Központi Iroda igazgatója;

4. jelentés a múlt esztendőben megtartott közigazgatást választásokról, előadó dr. Petrogalli Oszkár;

6. ruszinszkói állapotok és sérelmek, előadó dr. Korláth Endre a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezető elnöke;

6. előterjesztés az iskolák ügyéről, előadó dr. Sziklay Ferenc a Központi Iroda kulturraferense;

7. előterjesztés a kulturális ügyekről, különösen a színészetről, a népkönyvtárakról és az ismeretterjesztő népies felolvasásokról, előadó dr. Sziklay Ferenc;