Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-29 / 13. szám

&*8#ws»nfft3;£ík éwMjpm» 13. lián. Kedd« 1924« Január 29,

IP O JL. Jl rr tKÁl J^Jk. 3?.

SStótási áf értékbe»«

áís'íybm ís víáékra gsstsí uitMttttsmi:

5§§ss érre SO &, félévre 40 tt, aegfedévre 20 K* Külföldön 160KŐ.

Egy®» ssám ám* 80 fillér.-------------Ip léM Iliiéi

lépten-nyomon szomorúan kell tapasztalnunk a hivatalos eljárás különböző területein, törvény által biztosított jogainkat e tekiutethen sem respektálják és a sérelmek egész özöne származott abból, hogy egye3 hivatalok és hivatalvezetők a legönkényesebb módon járnak el a magyarsággal szemben, A köztársaság a nyelvtörvényt már négy évvel ezelőtt életbeléptelte és eszerint nemcsak azon a helyeken, ho! a magyarság nagy többségbe« él együtt, de oly területeken is, ahol a lakosságnak legalább 20 százalékát alkotja, a hivatalos kiadmányok magyar nyelven is elkészítendők és kikézbesitendők az illetékeseknek.

A nyeiviörvény ugyan megjelent, de annak végrehajtásáról a kormány mindezideig nem gondoskodott így a hivatalok és főnökök úgy járnak el, ahogy nekik tetszik, a legtöbb helyen figyelemre sem méltatják a törvény világos rendelkezéseit. Egyes hivatalok csak az állam nyelvén állítják ki átirataikat, határozataikat, amiből igen sokszor zavar és késedelem származik, nem is számítva a felesleges kiadásokat, amelyek a fordítás költségeivel járnak. Világos, hogy mindazok, kik a törvényben megbatározott módokat nem tartják be, ellenkezésbe jutnak a törvénnyel, már pedig ki tartsa be a törvényt elsősorban, ha nem az a hatóság, amely azt végrehajtja? A magyarságnak éppen úgy, mint a többi nemzetiségnek joga van ahhoz, hogy saját anyanyelvén kiállított hivatalos iratokból tudja meg, hogy miről van szó.

A magyar nyelvű beadványokra igen sokszor csak az államnyelvén kiállított válasz, határozat érkezik, különösen olyan hivatalok részéről, melyek a legközvetlenebb kapcsolatban állanak a lakossággal. A köztársasági elnök kabinetirodájából szabatos magyarsággal megszerkesztett válaszok érkeznek vissza, egyes közigazgatási hivatalban pedig a törvény ellenére a kisebbségi nyelv jogát tendenciózusan mellőzik é3 hiába szólalnak föl ez ellen egyesek, a hivatalok és azok közegei fittyet hánynak a panaszokra. Nem kell a szomszédba menni példáért, itt a magyarság elismert kompakt területén is sokszor megtörtént, hogy a magyar ember előtt érthetetlen államnyelven kézbesítettek különböző hivatalos iratokat a magyar anyanyelvű feleknek.

Abból, hogy a hivatalos kiadmányok az állam nyelvén adassanak ki, semmiképpen sem következhetik még a nemzetiségi nyelvek használata jogának mellőzése, de magának az államnak is ér-ALAPIWTTA: TUBA JÄI80S.

TfiumlNNKtő:'GáÁL GYULA dr.

Szerkesztő: BA3ANYAY lÖüSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Náder-a. 28,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, miat a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldésiek Kéziratokat nem adunk vissza,

Megjelenik beiinkint tiáíomszor: keshn tsifotiikön íi «aafati

; deke, hogy népei megértsék rendeletéit és | végzéseit, mert egyenesen a konszolidáció j rovására megy, ha a törvények rendelke- I zéseinek banemtartása következtében I zavarok és nehézségek állanak elő. Kéj nyelmi szempontok, vagy politikai tendencia ebben a kérdésben nem jöhetnek számításba, a nacionalista túlbuzgóság vagy nemzetiségi gyűlölet, nem érvényesülhetnek itt s ha ezek volnának a rugók, melyek egyes hivatalfőnököket eljárásukj bán irányítanak, akkor az ilyen vezetők- I tő! meg kell tisztítani a hivatalokat, mert | azok nem a megértést szolgálják, hanem I az állam érdekei ellen dolgoznak.

De hibás itt a kormány is, amely av i nyeiviörvény végrehajtását évek óta húzza 1 í és halasztja és ezzel szabad teret enged I l a törvény önkényes alkalmazására. Tes- f l sék a végrehajtásról sürgősen gondosj kodni s akkor nem fognak előfordulni ; olyan esetek, mint pld. a zselizi járási j főnöké, aki egyáltalában nem respektálja í a magyar kisebbség törvényes jogait s ; akinek eljárása ellen ismételten emeltek l panaszt. A magyarság törvényadía jogá] hoz ragaszkodik és amit az 1920. évi f 122. sz. nyelvtörvény részére biztosit, azt ! teljes mértékben érvényesíteni kívánja.

| Akaratát e kérdésben meg nem változ\ tatja semmi áron és követelésével kész a \ j legmagasabb fórumig is elmenni. A kor- ! j mánynak az állam jól felfogott érdeke ! \ parancsolja, hogy a nyelvtörvény végre- | \ hajtását mielőbb elintézze. | * 1

járási főnök a nagyobbrészt magyar anyanyelvi lakossággal bíró járásban nem tartja be a nyelvtörvény rendelkezéseit és a rendeleteket, az utasításokat túlnyomó részben csak szlovák nyelven adja ki és egyáltalán miudsn hivatalos érintkezésben csak a szlovák nyelvet használja. Jabloniczky János dr., nemz.- gy.képviselő ez ügyben a belügyminiszterhez és Szlovenszkó teljhatalma miniszteréhez interpellációt intézett, melyben a járási főnök ellen kéri a bűnvádi és fegyelmi eljárásnak haladéktalanul való megindítását és sürgős intézkedés magtételét az irányban, hogy a nyelvtörvény értelmében a magyar községek a hatóságok átiratát magyar nyelven is megkapják és hogy a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének sürgős kibocsátása iránt a kormány a lépéseket tegye meg.

= A iapelkobzások uj rendje. Dalánsky,

igazságügymiuiszter — a Rudé Právo közlése szerint — mostanában körlevelet intézett valamennyi minisztériumhoz, a földbirtokhivatalhoz, a statisztikai áilamhivatalhoz, a legfelsőbb számvevőszékhez és a köztársasági elnöki irodához. A körlevél szerint ezek a hatóságok a nekik nem tetsző vagy általak ártalmasnak talált cikkek megjelenésének korlátozására vonatkozóan indítványt tehetnek a miniszterelnökségnek, illetve sürgős esetekben az igazs&gügyminisztériumnak. Ezek a hatóságok azután intézkedni fognak az elkobzás iránt. A rendelet lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok telefonon adhassanak erre vonatkozó utasításokat. A sajtóügyi referensek megállapítják, hogy az inkriminált cikket a törvény értelmében el lehet e koboztatni s ha igen, akkor elkobzás esetén azonnal értesítik a vidéki hatóságokat. Szlovénkóo a sziovenszkói minisztériumot, a pozsonyi, kassai rendőrigazgatóságot és ruszinszkói kormányzóságot is.

Mn Málta Imiim.

— Összeül a kópviseiőház. Mint prágai | lapok Írják, a képviselőház február 5 én ül | össze először. A képviselóház elnöksége január ■ 29 én tartja első ülését, melyen a nemzetgyü? léi első ülésének terminusára nézve döntenek.

1 Az nap tűzik ki a szenátus első ülésének haj tárnapját is. Nám lehetetlen, hogy a szenátus : még a nemzetgyűlést megelőzően összeül, hogy

a Práschek lemondásával megüresedett szenátusi elnöki tisztet választás utján betöltsék. Cseh lapok szerint a koalíciós pártok az elnökválasztásnál Hor&csk dr. tanár, az agrárpárt szenátora mellett foglalnak állást.

— Nagy Gyula mandátumának megsemmisítése. A komáromi kommunista pártszervezet vasárnap délelőtt & Munkásotthonban nyilvános népgyülést tartott, melyen a szervezet tagjai igen nagy számban vettek részt. A néps gyűlés napirendjét a kommunista pártnak Nagy Gyula volt nemzetgy. képviselő mandátumának megsemmisítésével szemben való állásfoglalása képezte, amelyre nézve határozati javaslatot fogadott el a népgyülés. A napirendhez Fried Dezső, a pozsonyi kommunista szervezet tagja szólott, ki hosszabb beszédben foglalkozott a kérdéssel s fejtegetéseit nagy figyelemmel hallgatták. Majd a népgyülés határozati javaslatot fogadott el, melyben tiltakozását fejezte ki a megsemmisítés ellen és határozottan követelte, hogy Nagy Gyula helyére csakis kommunista jelöltet hívjanak be a nemzetgyűlésbe. A népgyülés rendben folyt le.

— A magyar nyelv védelmére. A zselizi járási főnöknek a magyar nyelvet mellőző eljárása már sok panaszra adott okot. Nevezett

— 1924. január 26. —

Farkas Márta nagy művészi egyéniségét sokszor méltatták e lapok hasábjain avatottak, zeneértók és zenekedvelők egyaránt, akik mind egybehangzóan konstatálták, hogy egyénisége kivételes jelenség zenei életünkben. Hubay hangversenyén a nagy mesterrel játszott hegedűversenyét leszámítva, már másfél év óta nem hallottuk Farkas Mártát játszani, közben súlyos betegségen esett át és úgy hallottuk, hogy hangszerét hónapokig nem vette a kezébe.

Ezért érthető volt a várakozás, amely Farkas Márta hangversenyét megelőzte. A szombati hangversenyén fényes közönség jelent meg, amelynek részére ez az este négy művészi élményt jelentett.

A művésznő Händel G moll szonátáját játszotta, ezt a klasszikus szépségű művet, mely mély átérzést kíván attól, aki eljátszására vállalkozik. Farkas Márta a feladatot a nagy művészek könnyedségével oldotta meg. A részletek legsprólékosabb kidolgozásával a mű minden szépségét érvényre juttatta és abból nem veszett el semmi sem. Mozart-Kreisler Rondója zengő kantilénáiban a kikristályosult játéktudás jutott érvényre, éppen úgy, mint a másik két Kreisler átiratban, Paganini XX. etude jában és Tartini Yariátioiban, amelyek kadeneiáit virtouzitással emelte ki.

Ragyogó szépségeket tárt fel Chopin— Sarasaié Nocturno-jában (op. 9.) és Chopin— Huberman Vals (op. 64.) cimü darabjában, amelyben a daloló poézis örökérvényű szépsége nyert formát hatalmasan zengő Várady-haagszerén. Ezek a számok az njság ingerével