Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-26 / 12. szám

— Kamarazene est. Földink Papkovách Bvira zeneszerző, sz alsO m-gyar karra jst^rnő máreius hónapba fogja tartani a Kultúrpalotában kamarazenekari estiét. Mű órának külön érdekessége, hogy a^on Bach J S. Brandenburgi konzertjén (G dar), valamint fnvo'a és vonószenekarra komponált suite-jén hívül a leipzigi Steingväber V rl*g által elfő-adott saját»z-rz»ménytt kamarazenekarra Írott szimfonikus költeménye is szépei. A hangversenyre még visszatérünk.

— A harag vége. Tóth István hérogi lakos akkor látogatott el Eállay Péterékh*z Hóregen, mikor az ember n-m volt otthon és régi haragból kifolyólag alaposan »lverte Kállaynét és a kisleányát. Eállay hazaérvén 8 megtudta a dolgot, sietett visszaadni a vizitet. Erős szóváltásba keveredett Tóthtal, aki késsel szarta meg Eállayt. Erre Eállay revolverrel Uisbalőtte Tóthot, aki srbeiba belehalt. A győri törvényszék Eállayt 5 évi fegyházra Hélte.

— A hősi házasságszédelgő. Vannak emberek, akik abból élnek, hogy m-gházastdaak. Ifihdik Gyula nem ilyen emb r; 5 inkább nem házasodik, de viszont annál jobban él. Mihaíik Gyula 44 éves volt asztalosmester, az orosz fogságból visszatérve, Bős községben L Anna gisdasszonynab. megférte, hogy f leségül v^szi, aminek fjében az asszonykából ruhát, lakást, élelmezést és készpénzt kapott. Három havi boldog együttlét mán Mlialik eltávozott és sem tért vissza. Közben félrevezette N-gy Etel özvegyet, akinek azt mesélte, hogy Bő.ön mint erdész van alkalmazva. E t-knk is megígérte, bogy oltái hoz vezeti s tőle is pnzt csalt ki. Mihalikot később lefogták és kedden délelőtt állott a dada Bálán táblabiró előtt esalás bűntettével vádoltam Félig m ddig beismerő vallomást tett. A bíróság a kih-Ugató t áldozatok vallomása alapján öt havi fogházra ítélte. Birar ügyész az ítéletben megnyugodott.

— A Jó diagnózis fontosság. Az orvostudomány ha adásával egyre nagyobb súlyt helyeznek a helyes diagnózisra. A hivatásának magaslatán álló orvos mindenekelőtt a precíz di goózis tnogálLpitására törekszik, mert eredményt a gyógykezeléstől esak akkor várhat, ba a betegság lényege tisztán áll ellőtte. Sok esetben azonban csakis a beteg többoldala vizsgálata után — bakterológiai, mikroszkopikus, szövettani, Böutgen felvételi és funkcionális vizsgálat segítségével — juthat az orvos a pontos diagnózishoz, mely a helyes gyógyítás alapját t*s/i Ezt a célt szolgálja a pozsonyi Grand Szanatórium diagnosztikus osztálya, amelynek legmodernebb berend-zése és pr-ciz eszközei alkalmasak arra, hogy a pontos diagnózis a kétes esetekben is megállapítható legyen.

— Két szobás konyhás lakást keresek azonnalra. Címem a kiadóban.

Egy jókapban levő nagy vaskályha eladó. Bővebbet a kiadóhivatalban.

1*24 - jann&r 26 ________________

SELIG ARTHUR dr.

francensbadi fürdőorvos,------egyetemi assistens-----orvosi gyakorlatát szív és belső bajok részére a téli hónapokra Bratislavában (Pozsonyban) Nlasaryk-tér 5. sz. alatt megkezdette. «

Rendel 8-10 és 1-3. Telefon 900. (Lift).

„Komáromi Lapair

családi tűzhelyéhez is bejutott s valóságos őrzőangyalává lett. Ezzel kapcsolatban az újságok szemfüles tudósítói bő cikkekben számolnak be arról, hogy ez a kiapadhatatlan lángelme, ez a született demokrata milyen gyengédséggel viseltetett késő Öregkorában a cselédek iránt. Victor Hugó, ki már túl volt a hatvan éveD, tüzesen udvarolt egy szobaleányának, ki később ezen & címen kitünően ment férjhez. Akkoriban autógrammja aranyakat ért. Nem csoda, hogy a csinos szobaleány értéke is növekedett s mihelyt elbocsájtották a poéta házából, vőlegényt kapott. Egy csomó levelet hagyott hátra, melyet egy Blanche nevű cselédhez intézett, tele lángoló szerelmi vallomással, stíljének minden pompájával. A család megbízottja természetesen az ellen is tiltakozik, hogy e leveleket nyilvánosságra hozzák. A költő — óletiróinak vallomása szerint — még nyolcvan éves korában is érdeklődött a szobaleányok iránt s a cselédválság a kastélyban, mely most múzeummá változott, gyakori volt. Legidősebb leánya, ki a háztartást vezette, sokszor volt kénytelen változtatni a ház női alkalmazottjait. Később elővigyázatosságból C3ak csúnya szobaleányokat fogadott fel. De — amint a kaján történészek írják — ez az elővigyázatosság sem járt mindig eredménnyel.

— Mikor a nagyemberek szerelmesek. Egy tanár tanulmányt irt a nagyemberek szerelmes leveleiről. Megállapítja, hogy a nagyemberek szerelmes levelei nem sokban különböznek a közönséges halandók vallomásától. Napoleon kevés, de szenvedélyes szóval irt feleségének, Josephinenek:

— Ha távol vagyok tőled, nem is élek. Életem boldogsága ott Tan tenálad, az én édes Josephinemnél.

Második levele:

— Hitvány dolog megcsalni egy szegény férjet, egy gyeDgéd szerelmest. Vájjon elveszti e jogát, minthogy távol van s törődik, fárad, dolgozik. Josephinem nélkül, az ó biztos szerelme nélkül mi marad számomra a földön. Mit csinálhatok néUüle? ... Tegnap véres összecsapásunk volt, az ellenség sok embert vesztett és tejesen legyőztük. Elvettük tőle Mantova várat. Isten veled imádott Josephinem.

Napoleon bizonnyal nem várta volna, hogy második felesége, Maria Lujza, majdnem ugyanezekkel a szavakkal írjon Neipperg tábornoknak:

Siessen kedves, szeretett grófom, verje meg Murat-t és térjen vissza győzedelmesen. Szomjuhozom szerelmére, szükségem van, hogy őn vigasztaljon. Nem élhetek ön nélkül. Arcképe előtt írok, melyet imádok, mert önt ábrázolja és nem mert önhöz hasonlít.

XVI. Lsjos pedig igy irt La Valliere asszonyhoz :

— Igen kedvesem, ön ajándékokat adhat nekem és én ezeket az ajándékokat a kezéből nagyobb örömmel fogadom, mintha más kezekből, az egész világ fölött való araimat kapnám.

A nagyemberek szerelmes levelei, mint látjuk, fölöttéb hasoulitauak a mesterlegények és boltilányok szerelmes leveléhez.

Ezen a téren valóban teljes az emberi egyenlőség.

A magyar csipke.

Irta: Dr. Basilides Barndné.

— Viktor Hugo és a cselédek. A nagy iraneia küllőről már számos, egész könytárra nenő értekezést Írtak különböző címeken. »Victor Hágó és a csillagok ...« »Victor Hugó és a világ költészete...« »Victor Hugó és a tenger...« stb. stb. Az utolsó értekezés még hátra van. Egy Irodalomtörténeti búvár most megírhatja, ezen

• címen: «Victor Hugó és a cselédek ...« Franciaországot most parázs botrány foglalkoztatja. Victor Hágó testamentumának végrehajtója óvást emel az ellen, hogy sziare hozzanak egy drámát, melyben a költőnek egy színésznővel való viszonyát viszik színpadra, ki élete utolsó éveiben

Múltkori kis ismertetésemet a valódi esip; kéről azzal fejeztem be, hogy legközelebb két magyar csipkét fogok bemutatni, a melyek mél! tán megérdemlik, hogy velük foglalkozzunk s

I minden csipkékédvelőnek és eBipkegyüjtőnek ajánlom azokat, különösen a halasi tüoipkét.

Körülbelül az 1906 és 907 iki esztendő két lehetne korjelzöuek venni a halasi csipke történetében. T. i. ba csinálták is azelőtt, az első darabok a kísérletezés nívóját nem lép- i hették túl, mert a kritikus nyilvánosság elé nem'igen mertek lépni. 1907 telén láttuk először a halasi csipke igen kicsi, mindössze egy l négyzetméter vilrináját az Iparművészeti Tár• salat kiállításán. Etek a darabok már tökéletesek és csodamódon kapósak voltak, agy hogy

7.

pár nap alatt az egész kolleaciót hazavitte a

közönség s a c-ipkeszakértók és csipkegyüjtök ; körében metropolissá nőtt az alföldi nagy falu neve. És méltán is. Hisz amit ez a gyűjtő ezé „Halasi csipke” láthatóan magában foglalt, az j oly tözsgyökeresen eredeti, oly üdén friss 8 művészi voltában is oly magyarosan népies ;• volt, hogy bármennyire is fölismertük rajta a \ százféle tü csipke ezerfajta öltéseit hatásban | összehasonlíthatatlan volt eggyel is. Ezt mindenesetre megteremtőjének és tervezőjének D'ikány Árpád csipkemüvészn-k köszönheti, a • ki tervei motiválásával rövidesen egy igazán ! eredeti magyar csipkét teremtett meg, a mely ! első megj -lenése után Páriától—Bostonig az ; elragadtatás hangjára tanította meg a csipkeamatőrök kicsi de annál előkelőbb körét.

Évről évre nőtt eztán & halasi csipke hire s fej ődölt úgy művészi, mint technikai tökélyben. Tervezésében már nemcsak a magyaros virágmotivumok szerepeltek, hanem figurális ; formák is bámulatos technikai tökéllyel kivitelezve. Csak ha valaki tisztában van a varrott csipke Ucánikájának óriási türelmet és gyakorlatot igénylő ezeiféla változatú öltéseivel e &k az tudhatja méltányolui azoknak a > hxjlós, lenge tulipánoknak, tölgyfalevelek, grá; nátalmák, magyar legények és leányzók alak- i jainak hófehér, ragyogó pókhálószállal való j életrehozását a miket a haasi c ipkevarró aszszonyok töndérajjai megjelenítettek. Láttam ; egy méter-csipkét, a csodaszarvas volt rájta : m-gstylizálva, a fej s az agganesok képezték - a csipke cakkos ki iveit részét. Örökké élni ! fog bennem a stylizálás által csipkévé költött ; formáknak bámulatos tökélye s az a becsületes I munka a mivel a rajzot kivitelezték.

Vau mindőzeken kívül a halasi csipkének még egy óriási előnye a mi versenybeli legyőzj hetetlen-égét úgyszólván biztosítja: fejleszthető és fejlődőképes!

N-zzük csak és basonlitsuK össze akármelyik edpkemüvészette). A hajdan oly hires Aienzoni c-ipke már csak haldoklásában vergődik egyet-egyet, a világhírű brüsszeli csipkevarrodákban kínosan rágódnak a rózsamotivumok ezerszer megemés tett maradványain, C upa c-upa má oht, a réginek jól-rossznl si* * í került kópiái már csak azok a friss darabok I is, a mik néha néha nspvilágot látnak. Az I olasz csipkemüh-lyekről Lyk* Károly jegyezte ■ meg a következőket: „Benn jártam a hires muránói csipkemühelyben, végig ctupa másolat minden darab, de &z igazgató sietett megnyugtatni, hogy kivétel nélkül miuden darab ! rnLntikus, mi lőbb — legtöbbnek eredetijót . csak d plomáciai utón, sőt magának a királynőnek protekciójával tudták csak megszerezni*. Azt hitte a boldogtalan, hogy valami nagyot mondott vele.

Ugyanígy dolgoznak a nemrégen alapított szász és sziléziai német CsipkeLkolák a hová belga tanítónőket hoztak a csipkevarrás begyakorlásához s teljesen átvették ezeknek maradiságát is. A legutóbbi időkben akadna köztük egy-egy merész újító, aki friss levegőt engedve a feudális konz> rv&tivizmus boltívei közé azonban kevés szerencsével, mert a volt császári udvar s az arisztokrata körök mégis a régi mimákat koppiroztatják.

Ezzel szemben a halasi c ipke magán viseli a friss öiletesség, a bátor kezdeményezés,

: s művészi sz-pet akarásnak minden kívánalmát.

Fordulatos, lendülő vonalak, könnyed motivá! lás majdnem röpüiővé teszik az egyes darabokat agy, hogy sohasem nyűgöz le az a súlyos, i kedélyre nenezkedő hatás: — jujj hány millió i öltés van ezen a rózsán ? — hanem örü ünk, kac gunk, mert ott, a tölgy falombok köpött most öLlte át legény a bubáját s itt a virágos réten hogy röpülnek körbe-karikába a tulipánkahely-szokuyáju kicsi lányok, lobogó ingesgatyás apró Lgénykék. Illatos, virágos rétet látónk, arauykalászos rónát, ragyogó, nagsu« garas eg4, nem görnyedő munkásnöket, amint hogy öröm, mosolygás ezeket a formákat csipkédé szöuni m- rt rajtok van minden, a mi nekünk kedves, a mi nekünk rokon.

(Folyt, kör.)

Könnyek.

Irta: Basilides B. Budapest.

(Folytatás.)

Nagy emberek iüun<-k fel. Soha nem hallott nevek reszkettetik meg a levegőt. Bámulva nézzük e nekirugaszkodó gigászi harcot és