Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-24 / 11. szám

I i

I$gyvm8t5^lk évimljmm?

I I it- I I I -wa^are

II. Him.

0s0t5rl5kt 1924. január 24,

gr ,

«54*

KOHAROU LAPOK

POLITIKAI LAP.

£!itzetésl ár esah-aslorák értékben! itetytaa fi vliékre pasta! szétküldéssel; ff*:-ögr íírre SB X, félévre 40 K, aegj-edévre 20 XKllföldZn 1ZO K&

Gjjfyes uán ára t 80 fillér.

fl magyar kölcsön

hosszú vajúdás és sok intrika után végre közeledik a megvalósuláshoz. Egy éve lesz már, hogy a magyar kormány ebben a nagyhorderejű kérdésben megtette az első lépést, hogy Magyarországot kivezesse abból a szerencsétlen gazdasági helyzetből, mely a tönk szélén álló országot összeomlással fenyegeti. A békediktátumokkal tönkretett ország gazdasági talpraállitása nem egyedül Magyarország érdeke, de középeurópai kérdés, melynek megoldatlanul hagyása egész Középeurópát romlásba döntheti és olyan katasztrófát idézhet elő, mely a világháborúban még megmaradt értékeket is teljesen megsemmisítheti.

Ebben az európai államok egyet is értenek és egyes hatalmak részéről a legnagyobb jóindulat nyilvánult meg a magyar kölcsön kérdésének elintézésénél. Anglia és Olaszország eleitől kezdve teljes támogatást nynjt Magyarországnak és főképen e két nagyhatalomnak köszönhető, hogy végre vaiahára folyósítják a kölcsönt. A magyar kormánynak és elsősorban Bethlen gróf miniszterelnöknek nagy küzdelmébe került, amig eredményre jutottak, mert munkájukban olyan nehézségekkel kellett találkozniuk, amelyeknek leküzdése igen sok energiát és diplomáciai jártasságot követelt.

A kölcsön körüli harcban két álláspont ütközött egymással Az egyik tisztán és elfogulatlanul amellett tört lándzsát, hogy Magyarországot talpra kell állítani, hogy hozzá jusson mindama életlehetőségekhez, melyek további exisztenciáját biztosítják. A másik a kölcsön megadását olyan föltételekhez kívánta kötni, amelyek a leromlott országra nézve nagyon problematikussá tették volna a kölcsönt, mert olyan terheket hárítottak volna rá, amelyeket elviselni nem képes. Az angol— olasz álláspont a jóvátételek elhalasztását és a kölcsön visszafizetési határidejének lehetőség szerint való kitolását javasolta, a francia-kisantant álláspont pedig a kölcsönből jóvátétel fizetését követelte, megtoldva a kisantantnak politikai természetű követeléseivel, amelyek a magyar államnak belső ügyeibe is belenyúltak volna.

Hogy ez utóbbi feltételek kicsikarását a kisantant minden lehető és lehetetlen módon igyekezett megkísérelni, az jellemző arra az önző és féltékeny politikára, melyet a kisantant államai, élükön Csehszlovákiával, Magyarország ellen folytatnak s amely világosan elárulja azt, hogy noha elvben ők is elismerik Magyarország gazdasági talpraállitásának szükségessségét, nem látják szívesen a szomszédos államnak uj életre kelését és félnek attól, hogy

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr.

Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

Magyarország rendezett viszonyok közé kerül. A mesterkedések, intrikák, az elgáncsolási törekvések dacára Magyarország meg fogja kapni a kölcsönt és a kisantantnak minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyult.

A kisantantnak politikája ebben a kérdésben sem nyilvánult megértőnek és okosnak. Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia még mindig nem tud arra az álláspontra helyezkedni, hogy a középeurópai kisállamok gazdasági érdekei szoros kapcsolatban vannak egymással és az egymásra utaltság egyenesen előírja, hogy a Duna-menti országok gazdaságilag egymást segítsék és támogassák. A békeszerződések könnyelműen megváltoztatták a határokat, de nem számoltak azzal, hogy olyan közgazdasági egységet bontottak meg, amelynek szétforgácsolásával a középeurópai kisállamok exisztenciáját veszélyeztetik. Hogy ennek az eredménye az érintett államok gazdasági válsága lett, azt ma az utódállamok nagyon is érzik, tehát saját népeik ellen cselekednek azok az államok, melyek nem törekednek egymás támogatására. Szomorú valóság, hogy a magyar kölcsönnél a kisantant semmi jóindulatot sem mutatott, ami oly elhibázott politika, melynek keserű gyömölcsét majd később fogja az idő megérlelni. A sok hiba, mit ennél a kérdésnél a kisantant elkövetett, olyan politikai járatlanságról tanúskodik, amelynek következményei nem válnak a kisantant államainak javára.

= A szlovenszkól es ruszinmól egyesült ellenzék értekezlete. A szloveumói és ruszinszkói egyesült ellenzék vezérlő bizottsága február 8-áu Ó látra fii reden a nagy szállóban gyűlést tart, melyre a tárgysorozatot most állítja össze a központi iroda.

= Bomlik a koalicié. A szeszpanama botránya bomlással fenyegeti a koalíciót. Prasek az aj&bb hírek szerint lemond a szenátus elnökségéről, de ej konzervatív pártot fog alakban!. Lemondása esetén nyi'atkozni fog, amelyben védelme kapcsán állitóan lesújtó lelep lezéseket fog tenni. A csuk politikai körökben nagy izgalommal tekintenek Prasek védelme elé éR el vannak készülve arra hogy a koalíció felbomlik, ami pedig uj választások kiírását eredményezi. Egyik cseh lap leleplezi Praseket, mint olyant, aki a hábo'U alatt az osztrák kormánynak kémje volt. Bár Prasek cáfolja azt a vádat, de a* egész Prasek ügy már annyira megérett a megoldásra hogy a szenátus elnö kének más, mint a lemondás, nem maradhat hátra.

= A magyar miniszterelnök az angol királynál. B'thlen István gróf magyar miniszterelnököt londoni tartózkodása alatt az a kitüntetés érte, hogy György aDgol király 25 percig tartó kihallgatáson fogadta. A kihallgatás nagy politikai jelentőséggel bir és a világsajtó is úgy foglalkozik vele, mint amely az aDgol király részéről annak a nyílt kifejezője volt, hogy ángolország a legmesszebbmenő szimpátiával viseltetik Magyarország iránt. A háború óta ez aa első eset, hogy az angol király a

Sieikeiitőtég é» kiadóhivatal: Nádor-« 28., hová agy a lap iiellemi résiét illető költemények, aab'.' a hirdetések, elöfisetéai éa hirdetési dijak stb. ktUdenAS*: Késiratokat nem adunk vissza.

legjaltBik hitankinf tórtaszw: W>\ csfitirtikb It matat

volt középeurópai szövetség államai miniszterelnökei közül valakit fogadott és az angol sajtó úgy magyarázza a dolgot, hogy az angol király ezzel a nemes gesztussal nagy kitüntetésben részesitelte Magyarország kormányelnö két. Azt is tudni vélik, hogy a kihallgatás Angolországnak a franci a-csehszlovák szövetséggel szemben elfoglalt álláspontjára is érthető világosságot vet, nem is emiitve azt, hogy á magyar kölcsön biztosítására nézve is kör vetkezmények vonhatók le a királyi audienciából. De a kihallgatás azt is igazolja, hogy Bethlen István gróf hazájának ügyét nagykoncepciója államferfiahoz méltóan képviseli, kinek ezen kiválóságát bizonyítja az is, hogy ölj magas kitüntetésben részesült. Egyébként pedig az idős jele, hogy az ellenségektől körül vett Magyarország feié olyan magas helyről, mint az angol király, nyilvánul meg rokonszenv, a melynek messzekiható politikai horderejét a közeljövő igazolhatja.

Iparosaink helyzete

olyan szomorú és tarthatatlan, hogy a legnagyobb aggodalommal kell szemlélnünk ennek at értékes társadalmi osztálynak lassú pusztulását. A most folyó jöved-lmi adótárgyalások meggyőzhették a pénzügyi hatóságot is arról, hogy az itteni helyzet a lehető legkomolyabb, Csekély adóleengedések ezen a helyzeten alig váltóztatbatnak, itt intézményes segítségre vas szükség.

Eanek a kívánságnak adott hangot az iparit-stület vezetősége is a kerületi kereskedelmi és iparkamara kiküldöttei elótt, akik előtt teljes leplezetienséggel feltárták a helyzetet. Tartunk tőle, hogy ezek a kívánságok egyhamar nem fognak teljesülni. Ámbár különös helyzet áll elő, ha körültekintünk a környéken. Az émkujvári járási n&eselnik most példán! meg akarja alakítani az iparospártot es ígér nekik kölcsönöket, gépeket, ipartámogatást és más minden szépet. Komáromban is vannak iparosok és azoknak nem ígér senki semmit. Igaz, hogy Komáromban nem lesz választás, éppen ezért nem is foglalkoznak az iparosokkal. Pedig bizony érdemes volna velük törődni a kormánynak.

Hiszen ezek is adóalanyok és az állam - fentariói; ezeknek pusztulása az államra nézve is hátrányos, mert az adókat az államnak nem fogják fizetni. Sajnosán állapi „hatják meg, hogy iparosaink közül sokan lemondtak ipari igazolványukról. Ninesen munka, nincsen megrendelés és sz adóterhek olyan súlyosak, hogy azokat elviselni nem tudják.

Sajnos, a régi jóhirü komáromi ipar a lássa dfc&denciája olyan tény, amellyel számolnánk kell. Ezt minden körülmények közt ftgyelembe kellene venni mértékadó tényezőknek.

Az állam képviseletének, a pénzügyi hatóságnak, az illetékes gazdasági érdekképviseletnek, továbbá a városnak legfontosabb érdeke is érintve van ezzel a szomorú jelenséggel. Az államnak szüksége van adóalanyokra, a közgazdaságnak szüksége van a; termelés tényezőire, a városnak szüksége van hasznos és munkás polgárokra. Miért nem mozdulnak meg ezek a helyi iparosok érdekében?

Az állami pénzügyigazgatóságnak támogatnia kellene az adózó lakosságot azza(, hegy kiméleti időt engedélyez és az állami adók egy részét (kereseti, jövedelmi adók) felfüggeszti néhány év tartamára. • kereskedni ni és iparkamara kötelességszt-r g támogathatná a knmáromi kisipart áh»>*i megrea-T