Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-06-26 / 77. szám

SiffVMiSiSáUs »»# 77# «Kämt Csütörtök* 1924« Junius 26«

POLITIKAI

1 — 1—'.-U -i- 'J^g-Mga-E&Si^Ssi if «««fe-sÄ-vA éníé'khm $

Masyben Sa vMékra ^sata! szétkglfJéssal;

^*4* *m 68 It, félévre 40 K, negyedévre SO K* ■

KttimdSa 160 se. I

SffV®* «saS«* Arat Sí) fűié*.

«■MBBagaanr-r---, —m.-.rr t, • ■ aww-rg.-i.-as.»^^

Katonáknak jók vágjunk:; állampolgároknak nem! j

Komárom, — június 25. j

Az a rengeteg ember, akinek illető- j ségét, állampolgárságát vitatják, kérdésessé j teszik s ezért a szavazók lajstromából I törlik, útlevelet, iparjogot, munkát nem j kap, igen sokszor fakad ezekre a sza- í vakra: különös, hogy a katonai behivóval j megtalálnak, illetőségem pedig nincsen. I Csakugyan az állampolgári kötelezettségek j pontos lajstromai, a katonai szolgálat, az j adókötelezettség mindenkire nézve készen j vannak, az állam tudja, hogy polgára neki ; mivel tartozik, tudja azt is, hogy ezt tel- j jesítenie kell engedmény nélkül: ellenben j soha sincsen tisztában azzal, mi is az ő ! joga.

Ezeknek az embereknek igazat kell j adnunk és erre választ soha sem tudunk j adni, sern a községi elöljáróságok, vagy ; a közigazgatási hatóságok nem tudnak rá felelni. Sőt ezek nagy zavarba kerülnek, mikor egyes helyeken az állampolgárságában megtámadott egyének odamennek az elöljáróságokhoz vagy a járási hivatalokhoz és azt kérdezik tőlük: ha nem idevaló állampolgár vagyok, hogyan szolgálhatok én, vagy a fiam a köztársaság hadseregében?! Erre azután a közigazga- ] tás tudománya is csődöt mond és ilyen- j féle ki nem elégítő válasz következik: ! hja kérem, az megint más.

Hát pedig nem más, hanem egy és \ ugyanaz. Csakhogy másról beszél Bodóné, j ha kérik a bor árát. Maradjunk meg a | felvetett téma mellett és igyekezzünk ezt a kérdést tisztázni a kormánnyal szemben: miért nem követel illetőségi bizonyítványt a sorozáson ? Miért hívja be katonai szolgálatra azokat, akiket nem j ismer el állampolgároknak ? Ha nincsen j jog, akkor nem lehet kötelezettség. Ha sok embernek azt magyarázgatják, hogy külföldi állampolgár, azt megérti, de azzal a kérdéssel válaszol: mint külföldi, hogyan szolgáljak más állam hadseregében? Ezen a bökkenőn segítsen a kormány.

Tudott és statisztikai adatokkal, hadügyminiszter)', hadsereg főfelügyelői kijelentésekkel tisztázott dolog, hogy a csehszlovák hadseregnek a legjobb anyaga a magyar hadkiegészítő területekről kerül ki. Azt is tudjuk, hogy a véradót sokkal magasabb százalékban vetik ki reánk, mint például Csehországban. Mert a csenevész ipari munkás sokkal kisebb mértékben válik be, mint az edzett magyar föl.dmjves. Magyar vidéken száz újoncból 80-40, cseh ipari vidéken 10-1? válik he katonának. Ha tehát a magyar katonával úgy m« WM** elégedve é* a* olyan jé mm- mért nem jó állampolgárnak?

ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS.

FüSssjerkesstd; Cl&ÁL @YUL.& ár.

8x«rke«ztS*ág éa kiadóhivatal: fiádor-il. 29 , hová ugr a lap azellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kflldendífc Kéziratokat nem adunk vissza.

Szerkesztő: M*A*YAY iÓZSF.F dr.

lapíeii Mint (rászór: itfn csötörtökői is szia^is«

Az is tisztán áii, hogy a magyar véradó pontosan esedékes és befolyik, tehát állampolgári kötelezettségeinket ismerjük és vállaljuk. Csak a kormány nem akar vállalni semmi kötelezettséget, a békeszerződésből csak a hasznot hajtó részt •vállalja, a terhelő kötelezettségeket nem. Ez a kérdés tisztázandó igen sürgősen: miért vagyunk jók katonának és miért nem vagyunk jók állampolgárnak?

= A tisztviselői illetmények. Parlamenti körökből származó hirek szériát, a jelenlegi politikai helyzet az oka annak, hogy a tisztviselői illetmények kérdését még ms sem lehet kielégítő módon megoldani. A helyi pótlékokról szoló törvényjavaslat a tavaszi ülésszak abtt már nem kerül a nemzetgyűlés elé. A csehszlovák szociáldemokraták a helyi pótlékokról szóló javaslatot más kategóriákra is ki akarják terjeszteni, ami csak halogatja az ügy elintézését. Elintézésre vár a tisztviselők betegség elleni biztosítása is, melyet állítólag még ebben az évben fognak tárgyalni. A régi nyugdíjasoknak egyenlővé tételét az uj nyugdíjasokkal a kormány előkészítette, de az elaboration felett a koalíciós pártok még mindig tárgyalnak és szokásuk szerint nem tudnak felette megegyezni, azért, a javaslattal minisztertanács még nem foglalkozhatott. Ezidö szerint bizonytalan, hogy mikor lehet a javaslatot a törvényhozás elé terjeszteni.

— Magyarország talpraállása. Magyarország szanálásának ügye közeledik a befejezéshez. Immár örömmel megállapítható, hogy a kegyetlenül megcsonkított és sokat szenvedett ország gazdasági újjászületése biztosítva van. A Nemzeti Bank már megkezdte működését, a külföldi kölcsön jegyzése pedig már befejezést nyert. A mai napon megszűnt a fedezetlen bankjegy kibocsátás és megjelent az uj devizahit detmény Í3. A deviza teljes felszabadítása csak a külföldi kölcsön folyósítása után fog bekövetkezni. A magyar korona rohamos javulása következtében a valuták 15 százalékkal estek, a kormány a rendelkezésére álló eszkö zökkel minden spekulációt meg fog akadályozni. A dollár és a búza ára már esik, arai maga után vonja a többi áruk olcsóbbodását is. Az angol kölcsönt jövő hét elején folyósítani fogják. A fejlemények szerint Magyarország gazdasági talpraáliásának küszöbén áll.

= Visszamennek az emigránsok Magyarországba. A kommunizmus letörése után Magyarországból a csehszlovák köztársaság területére szökött emigránsok körében nagy várakozással tekintenek Györki dr. magyar szociáldemokrata képviselőnek akciója elé, aki pár nap múlva Szlovenszkóba érkezik és tárgyalásba bocsátkozik a Pozsonyban és Kassán tartózkodó emigránsokkal a Magyarországba való visszatérés ügyében. A bécsi emigráció likvidálása ntán a szlovenszkói emigránsokra kerül a sor, akiket hirtelen nagy honvágy fogott el, hogy visszatérjenek abba az országba, amely azelőtt hazájuk volt és amelyet öt éven keresztül a legaljasabb rágalmakkal illettek szóban és Írásban, gy üléseken és újságokban egyaránt, Nem tudjak, hogy mihez fognak majd, hogyha visszamennék az általak annyira gyűlölt országba, de ügy látszik, hogy Szlovenszkéban sem lehet egészen rózsás az élet számukra, mert meghatóan nagy mohósággal kapnak a visszatérés most jelentkező alkalmán. Az igaz, hogy kenyéradó gazdájuk sem igen air utánuk,

mert hiszen ezen a társaságon nincs mit sajnálkozni. Ugyanis egy kicsit sokba kerültek, az eredmény pedig majdnem semmi. Az emigránsok szeptemberben hagyják el Szlovenszkót.

— A kisantant és Magyarország. Nemrégiben különböző hirek terjedtek el arról, mintha Magyarország és a kisantant között közeledés történt volna, melynek folytán Magyarország rövidesen belépne a kisantantba. A Pester Lloyd külön közleményben ben foglalkozik ezekkel a hírekkel és a következőket írja: Az európai politika eseményei ezidőszerint csak kevés tájékoztatást nyújtanak a jövőt illetően és ép e homályos helyzet okozza, hogy a sajtóban ismételve hirek bukkannak fel Magyarországnak egyik vagy másik állammal, vagy áliaracsoporttal való kapcsolatáról. Egyes sajtóindósitások már konkrét ajánlatokat ia tudni vélnek, melyeket Magyarország valamelyik érdekelt államtól kapott volna. A magyar politika utjai teljesen egyenesek. Magyarország minden hátsó gondolat nélküli reálpolitikát folytat és azt célozza, hogy az összes európai államokkal, főkép pedig szomszédaival normális és korrekt viszonyokat létesítsen. Ezek a törekvései, melyek más oldalról épp oly őszinte és jóakarata törekvésekkel találkoznak, kétségtelenül oda fognak vezetni, hogy az összes érdekeltek érdekeit kölcsönösen kielégítő helyzet fog kialakulni. A dolgok nyugodt és Dormális fejlődését bármiféle kombináció csak kedvezőtlenül befolyásolhatja.

— Gratz a magyar és csehszlovák ipar ról. A küszöbön álló kereskedelmi tárgyalással foglalkozva, Gratz Gusztáv volt magyar miniszter a P. T.-fean kijelenti, hogy a mezőgazdasági kérdések a háttérbe szorulnak, mert a helyzetet az ipar uralja. A magyar ipar komoly aggodalommal tekint az autonom vámtarifa erős csökkenése felé, mert a csehszloj vák iparverseny főleg a magyar textil és vasszakmát érinti. A csehszlovák iparnak nagy érdeke a msgy&r piac biztosítása. Gratz szerint szükséges lenne a tárgyalási program kiterjesztése úgy politikai, mint pénzügyi tekintetben, hogy így kompenzációs objektumokat lehessen szerezni.

= Mussolini nem antiszemita. Mussolini most Angelo Sacerdoti római főrabbit magához hivatta s előtte a következő nyilatkozatot tette, nem is annyira a zsidók, mint inkább azou külföldi »fascisták« számára, akik a nagy nevű olasz nemzeti fellángolás szavát a maguk utcai botrányainak, vóre3 verekedéseinek, vasúti pogromkalandjainak jelszavává degradálták. íme Mussolini nyilatkozata:

»Ellenségeim azt hirdetik rólam, hogy antiszemita vagyok. Kérem, cáfolja ezt meg a leghztarozottabban. Vegyék tudomásul: senki előtt zsidóellenes nyilatkozatot nem tettem, senkinek zsidóellenes cselekedetre megbízást vagy biztatást nem adtam. Vegyék tudomásul: ez az egyetlen pont, ahol a régi liberális olasz politikával nem szakitok, hanem azt folytatni akarom : a fascizmus nem jelenthet au íszemitizmust a zsidósággal szemben, melynek háborús érdemeit és véráldozatait én, mint katona is, oly közelről láttam.« Azután hozzátette: »Hogy ez mennyire igy van, kiderül abból is,, hogy Hitler követét, aki kihallgatásra jelentkezett nálam, nem fogadtam. Napokig várakozott Rómában, de ón nem engedtem magam elé. Most majd megírják rólam Münchenben, hogy zsidó vagyok, vagy hogy a zsidók megvesztegettek.«