Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-06-26 / 77. szám
3. oldal. »Komáromi Lapok« 1934. juntas 26 A cseh pártok emberei száznál több magyar választó kihagyását kérték. Ezeket felhívják, hogy 3 napon belül igazolják dllampolgárságukat. A kihagyni szándékoltak azonnal jelentkezzenek politikai pártjaiknál. A Szövetséges pártok vezetősége. Választások szele fúj iámét Prága felöl, vagy legalább is erről be* szélnek a kormánykoalíció köreiben, ahol tudvalévőén csakúgy dühöng a nagy egyetértés a pártok között. Egyes hírek szerint a választások ördögének falra festése csak fenyegetés a kormány részéröl, mely így akarja helyreállítani a rendet a koalícióban, más hírek azonban komoly formában arról szólnak, hogy a jövő tavasszal megtartják a választásokat, amit a kormánynak az a terve is megerősíteni látszik, hogy a parlamenti választásokról szóló törvényt módosítani fogja. Ez az igyekezete előjele lenne a választásokra való készülődéseknek. Az bizonyos, hogy a választásokról szóló törvényre nagyon is ráférne az alapos módosítás. Kívánatos volna, hogy ez a törvény teljes mértékben a demokrácia szellemében nyerne változtatást és rendelkezéseiben az igazságosság «lvét érvényesítené, amit a most érvényben levő törvényről nem igen lehet elmondani. A választókerületek összeállítása, mely az úgynevezett történelmi országokban sokkal kedvezőbb, mint Szlovenszkó területén, a legsúlyosabb sérelmet tartalmazza. Úgy állították föl a választó kerületeket, hogy azok aránytalansága a választott képviselők számánál élesen kiütközik. Az állami statisztikai hivatal kimutatására kell csak utalnunk, hogy meglássak a szembeszökően nagy igazságtalanságot, mert amíg pld. a prágai kerületben egy képviselő megválasztására 38699 lakos esik, addig a szlovák területen, mint a nagyszombati kerületben 43186, a tnrócszentmártoniban 46913, a besztercebányaiban 47020 lakos esik egy képviselő megválasztására. Még kirívóbb az aránytalanság a magyarok lakta területeken, ahol pld. az érsekujyári kerületben 5722J lakosra, a kassaiban pedig 57238 lakosra esik egy képviselő. Ezeknek az aránytalanságoknak megszüntetése eminens kötelessége volna a kormánynak. Csakhogy a terv épen nem erre irányul. A kormány a választási tOrvéuyt úgy akarja módosítani, hogy a tescheni területnek a határkiigazitás folytán történt csökkenésével fennmaradó mandátumokat a prágai é3 brünni kerületekbe osztja és igy az itteni képviselők számát szaporítja. így azután Brünn és Prága aránytalanul több képviselőt fog választani, mint a köztársaság bármely más választókerülete. Tehát a kormány intézkedésétől & mandátumok igazságosabb elosztása eznttal sem Várható. Ellenben még súlyosabb csapást mér & tervezet & kisebb pártokra, mert azokat a jelölőlistákat, amelyek az egész köztársaságban leadott érvényes szavazatok számának két százalékát el nem érik, az utolsó mandátum kiosztásnál nem veszik figyelembe. A kormány módosítási tervezete nemcsak hogy nem javít az eddigi helyzeten, sőt inkább snlyosbitja azt és igazságtalansággal fokozza az elégületlenséget, mely a kormány eddigi mesterkedéseivel szemben állandóan napirenden van. A terv célja átlátszó: a nemzeti kisebbségek gyöngitése és érvényesülésének megakadályozása. A kormány nem riad vissza semmiféle eszköztől, hogy a hatalmat magának továbbra is biztosítsa és azt hiszi, hogy a megreformált választási törvénnyel megszerezheti magának a koalíciós többséget, ha nem is a mai pártösszetéte) szerint, de esetleg aj pártokból alakult koalícióval. A kormány terve ellen azonban az egész ellenzéknek talpra kell állania, mert hatázozott visszaesés az, amit & kormány keresztül akar vinni, holott épen az ellenkezőjének kellene történni! A választási törvény revízióra szorul, de éppen nem abban az irányban, amelyben a kormány gondolja. A törvény demokratikus szellemben való kibővítését a köztársaságban «uralkodó politikai viszonyok követelik és ha «nnek a kormánynak csak egy kis érzéke volna a demokráciához, akkor már régen rá kellett volna jönnie azokra a fsrdeségekre és yisszá- Ságokra, amelyek a választási törvény rendelkezéseiből szinte kikiabálnak s amelyek kötelességévé tennék, hogy a sérelmes aránytalanságokat eltüntesse. Ezzel azonban mitsem törődik, mert neki csak jelszó a demokrácia, de a lényeg & hatalom, amelynek birtokában nem átall olyan intézkedéseket is tenni, amelyek a legélesebb ellentétben állnak agy a joggal, mint az igazsággal. Az illetőségi frontról. (Amikor a cseh többség a magyar kisebbséggel szavat) Tölünk, komáromiaktól indult ki az illetőségi ügy rendezése érdekében kezdeményezett alkotmányos küzdelem, igy csak természetes, hogy ez ügyre vonatkozó minden megnyilatkozás érdekel bennünket. Az alábbi sorok egy kassai gyűlésről számolnak be, ahol a szavazó tagok kilenctizedrészben esehek voltak és mégis a magyar indítvánnyal szavaztak az illetőségi kérdésben. A csehszlovák szakszervezeti tanács keletszlovenszkói kerülete mait vasárnap tartotta meg ez évi értekezletét. Az értekezleten 4800 tag képviseletében 38 kiküldött jelent meg, de képviseltették magukat az értekezleten az iparfelügyelőség, a mnnkásbiztositó pénztár és több hivatal, valamint testület is. A csehszlovák szakszervezeti szövetség képviseletében Tayerle képviselő jelent meg. A mandátumok íölülvizsgálása után megtörtént az elnökválasztás : cseh részről elnök lett Breida Bohnmil, míg magyar részről Borovszky Géza nemzetgyűlési képviselőt választották meg társelnöknek. Többek felszólalása után Borovszky Géza terjesztett elő határozati javaslatot az állampolgárság és illetőség rendezése kérdésében. A határozati javaslat a csehszlovák szakszervezeti szövetség keletszlovenszkói értekezlete nevében megállapítja, hogy az állampolgárságról és községi iletőségről szóló törvény és annak gyakorlatban való alkalmazása nem felel meg a köztársaság demokratikus szellemének, de nem felel meg a jog és igazság szellemének sem. Nemcsak azért, mert az évtizedek óta Szlovenszkón és Podkarpatska Búsban lakó dolgozó népet a legnagyobb bizonytalanságban tartja és megélhetésében akadályozza, de egyúttal kiteszi őket a különböző hatóságok önkényének és ve hálásának. Ezért követeli az értekezlet, hogy a csehszlovák szakszervezeti szövetség minden erejével oda hasson, hogy az 1920.. évi 236. sz, állampolgárságról szóló törvény revizió alá vétessék és a jog, az igazság és a demokrácia szellemének megfelelöleg módositassék. A Borovszky Géza által fölolvasott határozati javaslatot az értekezlet ugyancsak egyhangúlag magáévá tette és elhatározta, hogy megfogja tenni a szükséges lépéseket a a határozati javaslat követeléseinek teljesítésére. Az értekezlet egyhangú állásfoglalása ebben a főképen az itteni magyar kisebbséget érdeklő kérdésben annyival is inkább érdekes és feltűnő, mert a szavazásban résztvett 38 kiküldött kilenctized részben cseh.nemzetiségü volt. Béla község ünnepe. — Harangszentelés Bélán. — Béla község bőkezű földesura, Ulmann Adolf báró örök hálára kötelezte a bálái kath. híveket, amennyiben két igen szép kivitelű és hangú harangot öntetett a kegynrasága alá tartozó templom részére. A harangok ünnepélyes felszentelése folyó hó 22-én vasárnap délelőtt 9 órakor ment végbe a templom előtt fölállított sátor alatt. A szentelést dr. Koperniczky Ferenc prelátus, pozsonyi prépost végezte Pauer Károly kőhídgyarmati esperes, dr. Haiczl Kálmán szőgyéni, Erdössy István bátorkeszii, Marczinka Imre köbölkuti, Torna István mnzslai, Loczner Gusztáv ebedi plébánosok, Petressél János párkányi és Rák Péter muzslai káplánok segédlete mellett. A harangokat két hatalmas szekéren hozták be a fala egyik keresztjétől, ahol a kedvezőtlen időjárás miatt sátor alá helyeztettek. A 750 kg. sulyü sz. „Eleonora“ harangot, melyet kék-fehér szalagekkal és virágokkal díszített ízléses korona vett körül, hárem pár vörös-tarka, aranyozott szarva ökör hazta, a 270 kg.-os „sz. Mihály“ harangot pedig, mely szintén egy remekül összeállított sárga-fehér szalagos korona alatt pihent, két pár vöröstarka ökör húzta. A menetet csikós ruhába öltözött díszes banderisták nyitották meg. Igen jó benyomást tettek a közönségre a jármok fölé helyezett virágokkal ékesített keresztek is, amelyeket Ulmann báró derék igazgatója, Both József készíttetett el ez alkalomra. Az igazgató nagy körültekintésének köszönhető különben a sikerült rendezés is. Az ünnepély és a szentelés lefolyása sokkal fényesebb és hatalmasabb méretű lett volna, ha a gyakori sürü esőzés meg nem akadályozta volna megjelenésükben a környékbeli falvak híveit, akik körmenetben készültek a bélaiak e nagy ünnepére. A szentelés után Tóth József kiró a község nevében üdvözölte a harangokat, azntán pedig Kis Ilonka, Tóth Margitka és Boros Aanuska mondottak sikerült üdvözlő beszédeket, illetve szavalatokat, a környékbeli tanítók pedig Gajdár István ig.-tanitó vezetésével megható énekkel köszöntötték az immár megszentelt két aj harangot. A szentelés után kezdetét vette az ünnepélyes szentmise, amelyet Koperniczky Ferenc dr. prépost celebrált az előbb említett párkánykerületi papság segédkezése mellett. A bazgó Ulmann család az oratóriumból hallgatta végig a szentmisét. Evangélium után Torna István, a harangszentelés rendezése körül nagy érdemeket szerzett mnzslai plébános, a kitűnő szónok lépett szószékre és magasröptű, lelkeshangu szentbeszédben méltatta a hívek nagy ünnepét, kiemelve a bókezü kegynr fejedelmi ajándékát. A szentmise alatt Bnchner Antal esztergomi főszékesegyházi karnagy énekelt igen kellemes baritonján s ugyancsak 5 játszott az orgonán is. Felajánláskor dr. Paksy, a Pesti kereskedelmi bank igazgatója. Ullmann báró vajé játszott hegedűn nagy művésziességgel Bnchner karnagy orgonakisérete mellett. Délben a vendégszerető Ullmann család kastélyában negyventeritékü diszebéd volt, amelyen sok poh&rköszöntő hangzott el. Koperniczky prépost a jótékonyságáról közismert Ullmann Adolfot éltette nejével együtt, Ullmann György báró, Ullmann Adolf fia, Kopperniezkyre és a vendégekre ürítette poharát, Simor László barti esperes Koperniczkyt, mint a párkányi esperesi kerület volt tagját és az Ullmann családot éltette, Paner Károly tanfelügyelő esperes Ullmant, mint a bélai templom és kath. iskola nagy jótevőjét köszöntötte, dr. Haiczl Kálmán plébános a hölgyekre, Torna István plébános pedig Ullmann Györgyre és dr. Paksyra emelte poharát. Az ünnepélyen résztvettek még: Medien István párkányi esperes, dr. Glázer köbölkuti orves, dr. Sticha járási állatorvos, Bende János bélalibádi jegyző, Gajdár István igazgató-tanító és az Ullmann család rokonságának több tagja. Számosán a kedvezőtlen időjárás miatt mentették ki távolmaradásukat. Ebéd után Buchner karnagy és Paksy dr. zongora, illetve hegedűjátékában gyönyörködtek a vendégek s lelkesen megtapsolták Buehner számos uj kompozícióját. Itt említjük meg, hogy a kitűnő hangú és gyönyörű kiállítása harangokat a komotaui hires Herold Richärd eég öntötte remekbe, 26000 K értékben. A harangöntő eég, amelynek gyárában a kellemes csengésű és mintakivitelű köbidgyarm&ti harangok is készültek s nemsokára a komáromiak is innen szállitatnak, ismét egy újabbal szaporította hatalmas alkotásainak sorát. Szeplő, miltesszer, ráncok, májfollok, orrvörösség ellen a legbiztosabb szer a Corall-krém, Corall-szappan és Corall-puder minden gyógyszertárban és drogériában kapható. 185 Főlerakat; “ gyógyszertár Alapítva 1312. évben. „VÖRÖS-RÁK Bratlalava-Pozsony.
