Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-06-21 / 75. szám
75. «ám. SisgyvMitUik évtelfam. Szombati 1924. Junius 21» ' Tinm» komaromi POLITIKAI LAP. Diftjliát! ér ettvb-av.ta'rák értekbe.: Melyben és vidékre »»»tel szétküldéséé!: érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Eölföldö. 160 K£. Egyes szám áras 80 fiíléar. ÍÍ8fflÍÍt3P3fllSliÍI Komárom, —junius 21. A köztársaság parlamentarizmusa egy lényegében elhibázott alkotás, amelyről köztudomású, — hiszen statisztikai adatok igazolják, — hogy nem födi a választók eltolódott politikai meggyőződését. De egész működése távol áll attól, hogy róla, mint a népi demokrácia kimagasló intézményéről lehetne beszélni. Sem kezdeményezési, sem bírálati joga, sem tanácskozási rendje nem mozog azok között a korlátok között, mint a nyugati parlamenteké és tulajdonképpen a kormánynak tesz szolgálatokat, törvényeket alkot záros határidő alatt, ezeket a törvényeket azonban tulajdonképpen egy parlamentkivonat, egy kormányellenőrző szerv alkotja: a petyka, az öt kormányzó pártnak a delegációja. Hogy ezzel a parlamentarizmus teljes lejáratását érték el, ez a centralista kormányra, amelynek a léte is a petykától függ, teljesen közömbös. Mivel a petykában a pártellentétek igen ki vannak élezve, időnként minden működése megbénul, ilyenkor azután a parlament se működik, szóval működésére egy az alkotmányban el nem ismert szerv gyakorolja a döntő befolyást. Ez a koalíciónak az alkotmányos felfogása, amely homlokegyenest ellenkezik az ellenzékével. A koalició centralizmusa mereven elutasítja az ellenzékkel való megegyezést és közös munkát és tiltja a nemzeti kisebbségeknek a kormányzatba való bevonását, itt nemzeti államot akar kiépíteni, ahol a nemzetiségek nagyobb többséget alkotnak, mint az uralkodó cseh nemzet. A petyka az, mely ellenőriz, kormányoz és törvényeket hoz, a petyka tehát, mely senkinek nem felelős, a legnagyobb hatalom a köztársaságban. Természetesen ennek a következményei is olyanok, amelyek a demokráciának a valóságos megcsúfolásai. Ilyen eset történt nem régen a parlamentben az ellenzéki képviselők mentelmi jogának felfüggesztése körül. A mentelmi jog az, amely a képviselőnek függetlenséget biztosit véleményének szabad és bátor kimondására és cselekedeteinek irányítására. Az ellenzéki képviselőt mentelmi joga védi meg az alantas hatóságok zaklatásai ellen, amelyekben elegendő réALAPITOTTA: TUBA JÁNOS. FőszsrkesztS; GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÄ3ÄMYAY JÓZSEF dr. szűk lenne, amikor túlkapásaik és törvénysértéseik felett mondanak jogos és hivatott bírálatot. A képviselőt a bíróságnak, vagy hatóságnak, mely előtt ügyét tárgyalják, nem lehet közvetlenül megidéznie, előbb ki kell kérnie a nemzetgyűléstől, amely a kiadást vagy teljesiti, vagy megtagadja. Ha egész jelentéktelen ügyekért alantas hatóságok, mint például járási hivatalok kéregetik ki a képviselőt, hogy vele hatalmukat éreztessék, akkor a képviselőt nem adják ki, általában mérlegelni szokták azt, hogy a kiadatás nem zaklatását jelenti-e a képviselőnek és igy nem zavarja-e az képviselői hivatásában? A képviselőház most olyan határozatot hozott, amely párját ritkítja a parlamentek történetében. Magyar, német és szlovák képviselők mentelmi ügyéről volt szó, tehát ellenzéki képviselők kiadatásáról. Az előadó nem volt jelen, a kiadatási ügyeket nem ismertette senki, azt se tudták, miről van sző és miért kérik a képviselők kiadatását, mert az iratok a távollevő előadónál voltak. Ekkor feláll egy Dyk nevű képviselő, aki a cseh nemzeti demokrata pártnak a tagja és azt indítványozza, hogy a magyar és német képviselőket adják ki tömegesen, anélkül, hogy érdeklődnének, miről is van szó. Ez a Dyk nem gyáros, hanem költő; akik ismerik, azt mondják, hogy százötven kilót nyom, tehát súlyos egyéniség; mint politikus azonban ugyanennyi grammot sem nyom, mert, úgy látszik, a parlamentet nem veszi komolyan és a képviselői hivatásról nincsenek tisztult fogalmai Dyk urnák. A szomorú azonban és ez jellemző a csehszlovák parlamentárizmusra, hogy ilyen javaslatot elfogadnak é3 határozattá emelnek. Szomorú, mert a parlament tekintélyét ássák alá az ilyen határozatok, amilyeneket legfeljebb a balkáni parlamentekben hoznak. Dyk ur nem emeli a parlament nivóját, de a demokráciához sincsen semmi köze, pedig a nemzeti demokráciát harsogja, azt a demokráciát, mely a polgárokat osztályozza és míg egyeseknek minden előnyt juttat, másokat minden joguktól megfosztani igyekszik. = Választás helyett — nyári szünet. A koalíciós pártok között keletkezett éles ellentétek elsimítására semmi remény sem mutatkozik. A politikai helyzet mitsem változott, a szociáiisták és agráristák között levő feszültség teljes merevségében fennáll és nincs Szerkeizt6ség él ki»dóhiv»Ul: Nádor-e. 28., hová nar * 1»P uellemi réezét illető közlemények, mist a hiideléiek, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk Tissza. itpgüife tatatilt Um«! tadln csütörtökön is szwtelu rá kilátás, hogy a krízis valamiképpen eny. hűlne. Világos, hogy parlamentáris felfogás sze - rint a kormánynak föl kellene oszlatni a képviselöházat és uj választásokat kellene elrendelni. Azonban a koalició pártjai fáznak a választásoktól, ebben a kérdésben valamennyi I kormánypárt egy nézeten van, uj választást egyik sem akar, mert mindegyik érzi, hogy a megváltozott helyzet nem kedvez a koalíciónak. A szorult helyzetben mentöötlethez folyamodnak. A belügyminiszter határozottan kijelentette, hogy nem készülődik választásokra, a koalíciós lapok pedig egyhangúan arról Írnak, hogy & parlament a jövő hét péntekjén megkezdi nyári szünetét s a nagy port fölvert szociális biztosításról szóló törvényjavaslatot az őszi ülés fogja tárgyalni, ügy látszik tehát, hogy a választásra még nem lehet komolyan gondolni, mert az bizonyos, hogy a koalició szívósan ragaszkodik a hatalomhoz. = „Az önkormányzat a legjobb eszköze szabadságnak.“ Masaryk elnök vasárnapi budweisi látogatása alkalmával a városházán tartott recepción mondott beszédében többek között a következő kijelentést tette: >Az önkormányzat a legjobb eszköze a szabadságnak. Az önkormányzat ugyanis valamennyiünknél kezdődik úgy, hogy mi valamennyien együttvéve nemcsak fentartjuk cseh szlovák köztársaságunkat, hanem tökéletesítjük is.« = Benes nem megy Amerikába. A télen nagy haagú cikkek jelentek meg a prágai lapokban, amelyekben bejelentették Benes dr. külügyminiszternek Amerikába való utazását. Az utazás célja az lett volna, hogy Benes tájékoztassa az Amerikában élő csehszlovákokat a köztársaság politikai viszonyairól és az uj világban élő testvéreit meggyőzze arról, hogy a világ egyetlen demokratikus, színig jólétet és boldogságot nyújtó republikája a csehszlovák köztársaság, mely a „felszabadított“ népek valóságos Eldorádója. Tudjuk jól, hogy hasonló célból járt künn tavaly Amerikában Srobár dr. is, azonban az amerikaiak közbelépésére, a túlbuzgó agitátort vissza kellett hívni, ami az agitációnak negativ eredményét mutatta. Most ugyanazok a lapok, melyek nagy aplombbal hirdették világgá a külügyminiszter amerikai útját, néhány szürke sorban jelentik, hogy Benes amerikai ntja elmarad. Hogy miért, arról bölcsen hallgatnak. Prágai politikai körökben azonban azt beszélik, hogy Benes ntja azért marad el, mert az utóbbi időkben tett különböző külföldi utak nem jártak azzal az eredménnyel, amelyet azoktól vártak, sőt ügy néz ki a sok sikertelenség, mintha a külügyminiszter külföldi politikai számításai nem váltak volna be. Nehogy újabb fiaskó érje, — az amerikai utat Benes lefújta. == Anglia Károlyiék ellen. Londonból jelentik, hogy Jászi Oszkárnak nemrég kiadott „Forradalom és ellenforradalom" cimü könyvéről, melyhez Seaton Watson irt előszót, a N-w Statesman legújabb száma ismertetést közöl. Jóllehet e folyóirat erősen balszélsö irányú, mégis megállapítja, hogy Jászi mun- Icája éppenséggel nem elfogulatlan leírása as eseményeknek, mert Jászi a Károlyi-aralom alatt nagy szerepet játszott s igy sokkal job-1924. jun. 21-én és 22-én szombaton és vasárnap Városi Moagószinház. | Előadások délután 5, 7 és 9 órakor. Világsláger! Világsláger!
