Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-06-19 / 74. szám
2. oldal. »Kom áromi Lapok < 1924. janitts 19. koalíciót, melyet magyarul éa németül is nemzeti sovinizmussal kell fordítanunk. A nemzeti sevinizmus szülte meg a centralizáció burkolt abszolutizmusát, mely a demokráciát elzárta tőlünk. Ez a koalieió, amelyet még életében szentté avatott Kramár, már pedig a szentté avatás csak a szentnek a halála után szokott bekövetkezni. Talán ezt is meg fogjak érni türelemmel, ami belőlünk nem hiányzik. Akik a szemeikkel vernek. u szemmelverés nevezetesebb esetei. — Offen- I back, a gyilkos szemű. — A Hoffmann meséi és a Ring szmház égése. — Erzsébet királyné is félt a szemektől. — Az állatszeliditök szemei. A szemmelverést sokan ostoba babonának tartják, manapság azonban tudományosan is sokat foglalkoznak vele. Így legutóbb a bécsi parapsycbikai intézetben az elmúlt napokban Winkler F. professzor érdekes előadást tartott a szemmel-verés babonájáról. Szerinte már a legrégibb mithologiák és legendák is ismerték a rossz szemben rejlő veszedelmet. Meg voltak győződve róla, hogy emberek és állatok a tekintetükkel ölni tudnak, vagy szerencsétlenséget hoznak arra, akit szemmel megvertek. Ez a régi babona még az újkorban jj is teljes erővel él. Húsz évvel ezelőtt a berlini jj Lokal-Anzeiger szenzációs cikkben közölte, \ hogy egy hasz éves lakatossegéd az utcán > késsel rátámadt egy öreg asszonyra és össze- \ szurkálta. Amikor tettének okát kérdezték, í azt mondta, hogy ez a boszorkány mindig ül- f dözi a tekintetével éB most is a nézésével * annyira felbőszítette, hogy szinte önkívületbe ij esett. A tragikus sorsa Erzsébet magyar ki- | rálynéről is számos följegyzés közli, hogy | rendkívüli módon félt a szemmeiveréBtöl. Éppen ; ezért mindig ernyős kalspokat vagy sürü fá- s tyolt viselt. Ha se kalapja, se fátyola nem volt, ] úgy legyezővel védte az arcát olyan emberek j tekintetétől, akiket veszélyeseknek tartott. Az f a szokás is, hogy a halottak nyitott szemét \ lezárjak, a szemmelverés babonájában gyöke- ; redzik. Az emberek attól félnek, hogy a halott \ gonosz pillantása árt nekik. Mexikóban ai in- j kák bebalzsamozott múmiáinál a szemek fölött ezüst lemezt találtak, ezzel takarták el a múmia I szemét. Az írek földjén szentül hiszik, hogy ' minden embernek vau naponkint egy két perce, amikor a tekintete gonosszá válik és ártani tud vele. A hipnotizálás tehetségét is szemmelverésnek tulajdonítják, csak njabban fogadott el a tudomány is más elméletet az aka-ratátviteiről. Az olaszok jatatore-nak nsvezik a szúrós szemű, rossz tekintetű embereket, ami annyit jelent, hogy rádobja a tekintetét. Par&celzus megírta, hogy szemmel ölni is iehat, mert voltak olyan emberek, akik minden akaratuk koncentrálásával valóságos fizikai nyilakat lövettek az ellenségükre, s azzal szivén szarták. Harmadik Napóleont is rossz szemű embernek tekintették. Ahol megjelent, ott szerencsétlenség történt. Mikor 1870 ban Sedanban táborba vonnlt, megjósolták, hogy a francia hadsereg vereséget szenved. A bécsi Eingszinház leégésére is magyarázatot találtak. Előadásra ugyanis Hoffmann meséi voltak kitűzve. Offenbachról pedig tudvalevő volt, hegy a legveszedelmesebb szemű ember. Franciaországban annyira féltek tőle, hogy még halála után sem merték sokáig kimondani a □evét. Glantier Teofi), a hires francia iró és kritikus valahányszor Offenbach bemutatóról kritikát irt, Offenbach nevét sohasem irta be a kéziratba, hanem a név helyét üresen hagyta és a nevet egyik leánya irta be utólag. Széltiben tudják, hogy Offenbach egy estély alkalmával hízelgő szavakkal megdicsérte egy fiatal leány toiletjét. A leány ruhája még azon az estélyen kigyulladt. Bárhol jelent meg magánkörben, rendesen egy-két lámpa összetört, egy-két estélyi ruha szétszakadt. Egyik balettjének párisi bemutatóján Livry Emma táncosnő elégett és a „Pásztorok" cimü operájának főpróbáján, amelyet a szerző maga dirigált, gázrobbanás történt, amely megölte Frasccy énekesnőt, az opera női főszereplőjét. Fizikai bizonyítékokat eddig még nem találtak a rossz szem hatásaira. Valaki arról irt ugyan, hogy egy embernek a tekintetétől a delejtü háromnégy fokkal elhajlott, de ez bizonyítva nincsen. Tan igen sok ember, aki irtózik a tükörbe nézéstől, mert a saját tekintetétől fél. Az állatszelíditök hatalma is a szelídítő szemében rejlik. De a vázolt jelenségeknek egy részét most már tudományosan is máskép értelmezik, tudniillik az akaratátvitelnek tulajdonítják. Ahol legnagyobb a nyomor, j azelőtt ott volt legközelebb a segítség. Ma- ] napság más ez a régi közmondás is csődöt > mondott és ngy alakalt át, hogy a hol legna- ; gyobb a nyomor, ott legnagyobb a pazarlás ! is, a divathóbort, a flancolás, hogy ezzel még j nagyobb legyen & nyomorgók, az éhezők és a [ jólétben élők között az ellentét és hogy ezzel j is nőjjön az elégedetlenség, a bolsevizmus, a j kommunizmus eizméje. Az emberek érzik, hogy 1 a meglepetések korát éljük, ma neked, holnap nekem, hát sietnek leélni az élet gyönyöreit, ; nem gondolnak a holnapra. A sikkasztások- j & szédelgések, a csalások, szélhámosságok nö. I vekvö száma mindebből magyarázható meg, ! A világháború tönkre tett« az erkölcsöket, • mindenki siet élni, ahogyan tad, vagy lehet, j A beteges lelki folyamatok egyik hű í tökre a havonta változó divatok, öltözetek. Vessünk egy pillantást a női nyári divatra. Kivonatosan közöljük az alábbiakban az idei nyári női divatot. Hallgassák meg a nők, a nők barAtj&i, a nők tisztelői, a férfiak, a titkos és nyílt | imádók, a házi barátok és a barátnők, ebből ; láthatjuk, hogy milyen igaz, amikor egy nö r nek azt mondják, hogy »drágám." Tehát: A nyári ruha anyagokon megja- j lentek a virágok. F*hér voile anyagon búzavirág, pips cí, mákvirágból van diszitós. Randszerint hímzés. Más anyagon ugyanezek a virágok, mint szegély jelentkeznek diszkrét \ színben. Az estélyi ruhát nagvon dieziti az i ezüstfonálból, szalagokból és gyöngyökből ké- j szitett hímzés rokokóstilusbao. Köanvü, elegáns ; anyagok virágdísze rendszerint j-páu stílusa. \ A nyomtatott kreppszöveteknél még újabb a * nyomtatott giffon, akár az említett stílusban, j vagy pedig sottis kockákkal. De ezek az anya- i gok inkább C3ak mint kalapdisz, bélés, vagy ! | mint sál szerepéinek, melyek úgyis feltétlen I | tartozékai egy elegáns nyári öltözetnek. Pa- j j mészövetekben is óriási újdonságok vannak, ; nem annyira a minta, mint a szövés tekinte- ! i tében. A minta rendszerint keleti stilü. Sok- ' | szinü szövetet kassquera és ingruhára hasz[ nálják fel. A szövetük drágák, de a kasaque| hoz nem kell sok anyag. A schottisch kockák I is nagyon divatosak, még kőunyü szövetekben ; is. Mindezen szövetekből a ruhákat egyszerűen í varrják meg, alig látni egynéhány ráncocskát, | legfeljebb a dupia szoknya vagy a kötöalaku < tűnik kedvelt. A legújabb tenniszdivat színek a májusi | zöld (maiengrün), fehér csikós, terakotta és Í‘ fekete, nagyon csinos a szélesen csíkozott fehér szoknyához fehér szvetter. A fehér mosóbór blúzok egész uj jelleget hoznak a divatba. A filckalapokat különös előszeretettel viselik ezidén fehér citromsárga és eperszinben. Börk&lapok szintén nagyon kedveltek, különösen sporthoz. Pl. züld jumperhez nagyon jól illik egy fehér börsapka rojtokkal. Az elöl gombéit „Weste" is fontos divatcikk. A tenniszre menet és jövetkor ngy a hölgyek, mint az elegáns arak fehér flansch kabátot viselnek övvel vagy sima angol szabásban tarka sállal élénkítve. A tennis* mellett legújabban nagy tért hódit a strandfürdőzés. Ahol csak alkalmas folyó, tó, homok van, ott mindenütt nagy kultuszt űznek belőle s ezzel kapcsolatban természetesen a fürdőkosztümök divatja fellendült. S miután hölgyeink mint mindenütt, itt is keresik a szépet és jó ízlést (a férfiak per* sze még inkább és itt meg is találják) a fürdökosztümok oly változata és szinpompája mutatkozik, amilyen még eddig nem volt és számos üzlet egyenesen ambicionálja, hogy városa strandja méltó versenytársa legyen a modern tengeri fürdőknek. A fehérnemüdivatban nagy mértékben kezd hódítani a Crepe de Chine, ami ha a mosást és a mosással járó kellemetlenségeket vesszük, nem is olyan nagy luxus, mert a Crepe * de Chine mosásához nem kell szappanon kívül semmi. A színek általában halvány pasztelszinek. Rózsaszín, lila, sárga stb. E fehérneműk leheletnyi finomságát a csipkékkel és a joor hímzéssel fokozzák. Az eddigi vászon fehérnemű helyett linont, nerkalint és battisztot használnak. Ezeket svájci hímzéssel díszítik. A Crepe de Chine kombinék különösen karcsú alakra előnyösek. A* ingnadrág és a raellényesszoknya, mely egyúttal a nyári ruhák alá alkalmas és nélkülözhetetlen, szintén rózsásain. Nagyon szépek reggelre a fiús pyjsmák eredeti színösszeállítással és a kis fejtöiők. A divattervezők persze mindig újat hoznak, különösen a luxus fehérneműben. Da most már elég. Ne folytassuk tovább. Hol vannak azok a boldog idők, amikor a nők éveken át ugyanabban a ruhában jártak. Hol vaunak azok a kedves napok, amikor a diákok, a fiatalemberek hosszunjjn kabátokba jártak, hogy pár év múlva se nöjjenek ki belőle Ki ne emlékeznék Jókai Mór T-ngerszemühölgy cimü regényének arra a részére, amikor Jókainé, a gondos anya, túl bőkabátot, menesikoffot varratott Móric fiának, hogy az évek malván se mondhassa rá, hogy ez a kabát már szűk. Jók»iné gondoskodása talán túlzás volt, mert hiszen Móric fiát e veszettül bé mencsikoff miatt Erzsikééknél, a tengerszemü hölgyéknél kinevették, de talán raégi3 lehetne a Jókainé hitbnzgósága és a mai naponta változó divathóbort között egy arany középutat találni. Bizonyára kevesebb sikkasztás történnék, ha a minden férfi életében szerepet játszó nő ruháira, ékszereire kevesebbet kellene áldozni. Vissza az egyszerűséghez, az állandósághoz. Ebből csináljanak hölgyeim divatot. Váradl igazgató »Tátra gyermekottkan«, a rekenvaieszcíns-, vérszegény, testileg gyenge, ideges, üdülésre szoruló gyermekek részére kiséret nélkül. Hízó- éa fakvőknra. Sportjáték,gyógytorna Kitűnő szakpedag. feltgyekt. Z#ne, idegen nyelvek. Pausálár havi 1100 Kő. Gyógyfürdő és kUmatfkus gyógyhely, 850 m. a tenger felett. Természetes szénsavas és gUubersós források és vizgyógyintézet. Szív-, véredény, gyomor-, máj-, cukor- és idegbajosok számára. Teljes napipenzió az elő-és »tóidényben 35, a föidényben 40 Ke-tói. Kérjen pnspektest. Fardőigazgatóság. ; 6 főgimnázium Murim. Múlt számunkban már jelezi ük, hogy a helybeli főgimnázium derék igazgatósága és tanári kara az idén is megrendezi a főgimnázium! torn&versenyt, amelyre a nagyközönséget is meghívja. Közönségünk bizonyára méltányolni fogja ezt a készséget és 4ömegesen*siet vasárnap d. u. h football kertbe, ahol a tornaversenyt megtartják. A tömeges megjelenéssel nemcsak az ifjúságot buzdítja, de jótékonyságot is gyakorol, mert a belépődíjakat az ifjúsági Segítő Egylet céljaira fordítják. A tornaversenyre nézve, amelyet a legmelegebben ajánlunk olvasóink szives figyelmébe, az alábbi tájékoztatót adta ki a főgimnázium igazgatósága: A Komáromi szentbenedekrendi kath. főgimnázium 1924. juuius hó 22 én (vasárnap) d. n. 4 órakor a football club ráctemetöi pályáján Sohár Ottó tornatanár vezetése mellett házi tornaversenyt rendez a következő programmal : 1. Főivonulás és zenés szabadgyakorlatok a cserkész zenekar kísérete mellett. 2. Az alsó osztályok szertornája. 3. Svédtorna. 4. A válogatott csapat szabadgyakorlata. .5 a) Nyújtó versenye b) 100 m. síkfutás felső oszt. részére. c) 80 m. síkfutás alsó oszt. részére. 6. a) Korlátverseny, b) 400 m. síkfutás. 7. a) Gferelyvetős. b) Magasugrás.
