Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-06-19 / 74. szám

1834. június 19 »Komáromi Lapok« 3. oldal. Június hó 16<án nyolc napra közszemlére tették ki a választói névjegyzékeket. Faji, nemzeti és magyar be­csületbeli kötelessége minden magyar választónak, hogy me£győződjék róla: benne van-e a választók sorában. Akit kihagytak, azonnal forduljon jogsegélyért pártjának legközelebbi szervezetéhez. — Senki se legyen fajának árulója nemtörődömségével j Magyar választók! 8. a) Súly dobás, b) Távolugrás. 9. a) Diszkosz dobás, b) Rúdugrás, 10. Díjkiosztás és elvonulás. Rossz idő esetén a tornaversenyt június 26-áu tartjuk meg. Belépődíj: ülőhely 6 K, állóhely 3 K. A tiszta jövedelmet a főgimn. Segitő Egyesület javára fordítjuk. Falülfizeté­­seket hálás köszönettel fogadunk. Igazgatóság. 1 Komáromi Jókai Egyesület pályázatai. A komáromi Jókai Egyesület Jókai Mór születésének százados évfordulója közeledtével pályázatot hirdet: 1. Jókai Mór élet- és jellemrajzára. A pályamű terjedelme 8—10 nyomtatott iv. A pályaművek gépírással, a papirosnak csak egyik oldalára Írva, összefűzve, lapstá­­mozva a szerző nevét rejtő jeligés levél kísé­retében az egyesület elnökségéhez (Komárom, Kultúrpalota) küldendők. A pályázat határideje 1924 október 31, Pályadij 1000 (egyezer) K. A pályadijat nyert pályamű a Jókai Egyesület tulajdonát képezi; a pályadij csak abszolút irodalmi becsű műnek adatik ki. 2. A Jókai emlékünnepen előadan­dó alkalmi költeményre. Pály&dijak: I. dij 300 K, II. dij 200 K. III. dij 100 K. A pályaművek gépírással, a papirosnak csak egyik oldalára írva, a szerző nevét jelentő jeligés levél kíséretében nyújtan­dók be a Jókai Egyesület elnökségéhez (Komá­­rom, Kultúrpalota). A pályázat határideje 1924 október 31. — Tisza és Csernoch arcképei az esz­tergomi megyeházán. Komárom—Esztergom egyesült vármegye közgyűlése Práthy Gyula dr. prelátus-kanonok indítványára elhatározta, hogy Tisza István grófnak és Csernoch János herceg­prímásnak arcképeit közgyűlési terme számára megfesteti. Egyúttal azt is elhatározta, hogy az 1920 ban a megyeházára behatolt vörös terror­csapatok által darabokra vagdalt harminc régi arcképet restauráltatja és régi helyeikre vissza­helyezi. — Halálozás, Burtakovics Árpád nyitra­­megyei szal&knszi földbirtokos, hossza szenve­dés után, életének 73. évében elhunyt. A boL dogult a Bartakovics családnak kisapponyi elónévvel nemesített ágából származott. Ennek az ágnak több tagja nevezetes szerepet vitt a régi Magyarország közéletében, igy Bartakovics Béla egri érsek volt, aki mint egyházfő nagy tekintélynek örvendett, az 1867 iki ki­egyezést megelőző abszolutizmus alatt pedig lelkes bajnoka volt az alkotmány helyreállítá­sára irányuló törekvéseknek. Bartakovics Ár­pád agglegény volt, utódot uem hagyott. Vele a család férfi ága kihalt. — Adakozás. A komáromi zsidó templom javítási munkálataisa adakoztak: 500 Kc-t: FrLd Jenő. 200 Kc-t: Braun Arnold, Frey­­stadtl Pál, Grünfeld Adolf, Kincs Izidor. 150 Kc-t: dr. Krausz Artur, Pick Richard. 100 Kc-t: Berger F. Vilmos, Blau Lipót, Elbert Ignác, Fried Miksa, Krausz Béla, Kiicz Alf­réd, Kellner Gyula, Bárdos Jenő, Király Ká­­rely, Korai Aladár, Löwinger Samu, Pollák Zsigmond, Pick Gózs, Stern Lajos, Steiner Gyula, Wolf Gyula, dr. Weisz Miksa, Zsom­bor Kornél. 50 Kct: Arnsteiu Lajos, dr. Barta Lajos, Brenner Márk, Blnm Simon, Feldmann Adolf, Fried Frigyes, Fried Ernő, Fieischmann Miksa, Gesztes Zoltán, Goldschmied Vilmos, Haber Jenő, Neuwirth Jenő, Steiner Zsigmond, Weisz Pál. 40 Kc-t: Grünfeld Mór, Neuwirth Viktor. 80 Kc-t: Adler Ignác, Brüll József, Goldfáu Alfréd, Klein Ferenc, Seidner Ede. 20 Kc-t: Krausz Mór, dr. Lengyel Ármin, mely összegeket hálásan megköszönik templom­gondnokság. — A járás iskoláinak kiállítása. A komá­romi járás iskoláinak gazdag kiállítása nyilt meg Komáromban junius 15-én, vasárnap dél­előtt. A helybeli iskolákon kivül 36 népiskola halmozta egybe tanulóinak különböző produk­tumait, hogy a szeműek szivet gyönyörköd­tető kedves és változatos képet tárjanak elő, de a léleknek is elmélyedésre méltó tanulságos pedagógiai munka eredményét mutassák be. A járási kiállítás tárgyait nagyarányú anyagánál fogva két épületben helyezték el. A kultúrpa­lota emeletén 32 járási elemi népiskola tárgyait a polgári fiúiskola emeleti nagytermében pedig a helybeli iskolák és még négy vidéki iskola kiállítását helyezték el. A kultúrpalotában dél­előtt 10 órakor a rendező bizottság elnöke által megnyitott kiállításon nagy közönség vett részt, amely igaz örömmel szemlélte az isko­­lásgyermekek által készített különböző famun­kákat, háucsfonásokat, agyagmunkákat, rajzo­kat,^kézimunkákat, varrottas és esipkemunkákat, írásbeli dolgozatokat, melyek a gyarmekek kézügyességéről, Ízléséről és az egyes ágaza­toknál felcsillanó különös tehetségéről tanús­kodtak. A kiállítás minden tekintetben megér­demli az elismerést. A kiállított famunkák & magyar népnek, közelebbről a Csallóköz derék magyar népének foglalkozása köréből vett min­ták százait ábrázolták, a mezőgazdaságban alkalmazásban levő mindenféle eszközök és járómüvek tipusai ügyes kidolgozásban tárultak a szemlélő elé, ami kellemesen hatott mindenkire. A népipari készítmények, a magyar varrottá­­sok és hímzések csupa magyar motívumokká), melyek etnográfiái szempontból is becseseknek mondhatók, hasonlóképen a háncsból készült tárgyak és a formás agyag-tárgyak. Nemesak a helybeli iskolák teljesítménye érdemli meg az elismerést, de a járás iskoláit is teljes jog­gal illeti meg a legőszintébb dicséret. Ez alól egyetlen egyet sem szabad kivennünk, a ki­állítás szép sikerében valamennyi kiállító is­kola méltóképBD osztozik. De voltak iskolák, amelyek egyes produktumukkal különösen föl­keltették a figyelmet. így a csallóközaranyosi állami iskola pompás faragott munkákkal, a nagymegyeri iskola fa és agyag készítmények­kel, a füssi iskola sikerült oltványokkal, a gutái iskola agyagmuukákk&l, az örsujfalusi iskola ügyes gyermekjátékszerekkel, az ekeli r. kath. iskola módszeres eljáráson alapuló raj­zokkal keltettek föltünést. Az egész kiállítás egyébként az oktató tanítói karnak kiváló­ságát és szakértelmét s a magyar iskolák színvonalát példázta és csak örömmel álla­píthatjuk meg, hogy a járás magyar iskolái­nak kiállítása fényesen sikerült. A kiállítás anyagából folyó hó 17 én válogatta ki a rendezőbizottság azokat a tárgyakat, amelye­ket a Pozsonyban tartandó megyei és országos tanügyi kiállításra beküldőnek. R mélhető, hogy a magyar iskolák készítményei ott is az elsők között lesznek. — Feesksndöavatá3 Somorján. Pünkösd hétfőn délután 4 órakor a tűzoltóság teljes számban sorakozott az őrtauya előtt és onnét a Szentháromság térre vonult, ahová rövid időn belül megérkezett a gyönyörűen feldíszített fecs­kendő is. Ekkor küldöttség ment a tüzoltószázad főparancsnokához, Frank Károlyhoz, akit Ober­­hoffer Ignác, a tüzoltóegylet h. elnöke meleg szavakkal üdvözölt és nagyhatású beszédében lendületesen fejtegette az ünnepség fontosságát. Köszönetét mondott Somorja község nevében azon önfeláldozásért és magatartásért, melyet a nagyrabecsült parancsnok 50 éven keresztül tanúsított a tűzoltósággal és a községgel szem ben. Utána Hirschler Károly segédtiszt mondott rövid, de hatásos köszönetnyilvánitó beszédet a tüzoltószázad nevében, Frank károly főparancs­nok hosszú beszédben mondott köszönetét mind­azoknak, kik nemes tevékenységében segítőtársai voltak és egyúttal kérte, hogy maradjanak to­vábbra is mellette. Utána diszfelvonnlás volt a tűzoltó-zenekar kíséretével. — Hivatalos napok. A párkányi járási főnök f. hó 2 án tartott hivatalos napot Kö­bölkút, Kisujfaln, Libád és Szőgyén jegyzésé­­gek területén. Junius hóban még alábbi napo­kon voltak hivatalos napok : 13 án Kéménd, Bart, Bény, Kisgyarmat, Kóhidgyarmat, és 25-én Farnad, Nagyölved, Kúrál, ÍJrsekkóty. — Felvétel és beiratkozás a főgimnáziumba. 1. Fel­vétel és beiratkozás a főgimnázium 1. osztályába. A cseh-sziovák középiskolai rendtartás szerint az I. osztályba csak oly tanulók vehetők fel, akik 10, életévüket már betöltötték, vagy 1924 dec. 31-ig fogják betölteni. Ezen­kívül nem elégséges az elemi iskola IV. vagy magasabb osztályainak az elvégzése, hanem felvételi vizsgát kell tenni a főgimnázium tanárai előtt. A rendes felvéteB vizsgálat ideje a tanév vége, a rendkívülié a tanév eleje. Az év elején teendő felvételi vizsgálati engedélyért julius 10-ig kell folyamodni a fog. igazgatóhoz, aki csak nyo­mós okok alapján adhat helyet a kérésnek (L. a Hiv. Lap 1923. évi 65. sz. rend.) A rendes felvételi vizsgála­tokra vonatkozólag a főg. igazgatóság a következő utasí­tásokat adja: a) Azon tanuló, aki felvételi vizsgát akar tenni, kérjen az osztály tanitójától u. n. frekventáclós bizonyít­ványt. Ilyent egy évben csak egyet lehet kiadni (Isk. ref. 51925—ai. 1922. sz. rendelet). Ha a felvételi vizs­gálat nem sikerül, akkor a megkísérelt vizsgálat sikerte­lenségét az igazgatóság rávezeti erre a frekveittációs bizo­nyítványra és abban az évben azt a tanulót egyik közép­iskolában sem bocsájthatják többé fölvételi vizsgára. b) A frekventációs bizonyítvánnyal ellátott és föl­vételi vizsgára jelentkező tanulókról az igazgató jegyzé­ket készít; az összeírás 1924 jun. 30-án 8—10-ig lesz az igazgatói irodában. A jegyzékbe felveendő a tanuló neve, születési helye és ideje, az iskola, ahol az utolsó osztályt végezte. Aki az összeírás idején nem jelenik meg, az nem tehet felvételi vizsgálatot. c) A jegyzékbe felvett tanulók 10—12-ig Írásbeli vizsgálatot tesznek s amennyiben az Írásbeli vizsgálat nem sikerült, d, u. 3—6-ig a szóbeli vizsgálat következik. A vizsgálat anyaga: 1. magyar nyelvből: olvasás, irás, egy a tanártól előadott kisebb és könnyebb mese leírása, szó- és mondatelemzés az egyszerű bővített mondat keretében; 2. számtanból: a négy alapművelet egész számokkal Írásban és és fejben; a méterrendszerrel kapcsolatban alapismeretek a tizedes törtekről. Akinek az Írásbeli dolgozata Jeles vagy Jó, az abból a tárgyból nem tesz szóbeli vizsgálatot. Ha a felvételi vizsgálat sikerült, erről Írásbeli jegyzéket kap a tanuló; ha nem sikerült, akkor az eredménytelenséget rávezetik a frekventációs bizonyítványra d) Azok a tanulók, akik a felvételi vizsgát sikeresen kiáltották, julius 1 -én 9—11-ig az igazgatói irodában beiratkozhatnak az /. osztályba. (Szükséges okmányok: felvételi vizsgálati jegyzék, anyakönyvi kivonat és frek­ventációs bizonyítvány). Megjegyzendő, hogy a felvételre elsősorban Komárom városi és Komárom megyei fiuk számíthatnak, azután más helyről való fiuk; a lányok csak annyiban, amennyiben a létszám megengedi, mert leányok tanulmányaikat végezhetik a helybeli polgári leányiskolában is és a IV. osztály elvégzése után felvételi vizsgálat alapján felléphetnek a főgimnázium V. osztályába- 2. Beiratkozás a II. és felsőbb osztályokba. A Hiv. Lap. ban (Mitteilungen) megjelent 1923. évi 65. sz. rendelet értelmében a magasabb osztályok tanulóit junius hó 28-án kell beírni. Azok a növendékeink, akik a helybeli gimnáziumban akarják folytatni tanulmányaikat, (akár rendes, akár magántanulók) a következő magasabb osz­tályba csakis junius 28-án 10—1-ig iratkozhatnak be az illető osztályfőnöknél. Az iskolai dijakat csak a tanév elején kell lefizetni. Felhívom a szülök és gyámok figyelmét az 1924. évi 81. sz. referatusi körrendeleté, mely szerint külföldi állampolgárok gyermekeinek csakis az iskolaügyi és népmüvelődési ministerium adhat engedélyt a középis­kolába való felvételre. Épen ezért szükséges, hogy a felvétel alkalmával minden tanuló mutassa be a szüle­tési bizonyítványát. Azok a tanulók, akiknek a szülei külföldön laknak és nem tudják ide való illetőségüket igazolni, adják be az igazgatóságnál a minisztériumhoz Mézeit kérvényüket a felvétel ügyében. Azok a tanulók, akik máshol akarják folytatni a középiskolai tanulmányaikat, a bizonyítványok kiosztása után jelenjenek meg az igazgatónál, aki a megfelelő el­bocsátási záradékkal fogja ellátni a távozó tanulók bi­zonyítványát, enélkül nem veszik fel a tanulókat a köz­társaság más középiskoláiba. Azok a tanulók, akik más gimnáziumba vagy más­fajta középiskolába, (reálgimnázium, reáliskola, reform­reál, leánygimnázium) akarnak beiratkozni, erre vonat­kozó kérelmüket legkésőbb julius 10-ig adják be az illető intézet igazgatóságánál. Figyelmeztetem a tanulókat, hogy a beiratkozásra vonatkozó utasításokat a saját érdekükben tartsák meg, mert a beiratkozási határidő elmulasztása esetleg egy évi veszteséget okoz. Az uj tanulók felvételét az igazgató, azokét pedig, akik már sz 1923 -24. évben is növendékeink voltak, az illető osztályfőnök végzi.

Next

/
Thumbnails
Contents