Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-01-17 / 8. szám

8. otáUi. «Komámai Lapok« 1>84. január lf. a törvénysértésekre, amelyeket a kormány a választási törvény végrehajtása köril elkövetett s amelyeket még azzal is tetézett, hogy a bi­zottságokba teljes számban kinevezett tagokat, akik a kormányt támogató pártokat képviselik, amivel az önkormányzati jogot teljesen illuzé rinssá tette. Ezeket a tagokat a megválasztott tagokkal egyenjogú tagoknak asm lehet tekinteni. Az értekezlet illasztris elnöke azonban mégis arra hívta föl a bizottsági tagokat, hogy kötelességüket teljes odaadással és elszántsággal teljesítsék, mert az adott helyzetben esakis igy képviselhetik az őslakosság érdekeit. Az itteni őslakosság csak helyeselheti a a szövetkezett ellenzéki pártok kiváló igazga­tójának fölhívását, mert tényleg a sok sérelem dacára sem adhatjuk föl azt a reményt, hogy a bizottságokban az őslakosság érdekei kellő vé­delemben ne részesüljenek éa hogy a törvény rendelkezéseinek teljes fö használásával a jognak, az igazságnak érvényt ne szerezzenek. Salyoä és nehéz feladat vár a szövetkezett ellenzék tagjaira a nagymegyók gyűlésein, a hatalom tnllengósével fogják szemben találni magákat a mi képviselőink, és elkeli készülniük arra, hogy a kormány mindent el fog követni akaratának keresztülvitelére. Ez azonban nem csüggesztheti el őket, hanem njabb erőt kell, hogy kölcsönözzön nekik nehéz munkájok ered­ményes kifejtésére. A tanácskozáson rászívott bizottsági tagok élénk eszmecserét folytattak a teendők felett és beható tanácskozás után úgy az általános irány­elvekben, mint a részletkérdésekben teljesen egyöntetű állásfoglalás létesült. Az értekezlet várakozását fejezte ki arra nézve, hogy a me­­gyt bizottságokban meg fogják találni a többi ellenzéki pártokkal való szoros együttműködés­nek alapjait. Az értekezlet megállapodása alapján min­den megyében megalakul a szövetkezett ellen­zéki pártok megyebizottsAgi klubja, amelynek elnökei tartják fönn az érintkezést egymással. Az értekezleten Pozsonymegyéböl Bittó János dr., Petrasek Ágost. Sziillő Géza dr., Fekets Sándor, Uhrolovlcs Vendel dr., Lukovich Ferenc és Bartal Iván megyei bizottsági tagok vettek részt. SORSJEGYEK az első húzásra már kaphatók. Ára: egy egész . . Kcs. 62 — nyolcad . . . Kcs. 6*50 Rendelje meg azonnal: Gaspierik & Bohác bankházában. A esi. ősz táíysorsjáték elárusító helye ^Bratíslavajárosház-u. Apponyi ház. £— Telefon szám: 1920. — Benes, ü a belgrádi konferencia primhegedüse, felvetette az orosz kapcsolat kérdését a kisant&nt kép- l viselői előtt. Természetes, hogy ezt a kérdési jj fel kellett szükségképpen vetnie Bsnesnek, \ mert & francia szövetségnek, amelynek éle ki- j fejezetten Németország ellen irányul, hátvéd- j jéül a legalkalmasabbnak az orosz birodalom = kínálkozik. A kisantant tagjai nem mutatlak elra­gadtatást az orosz orientáció iránt, mert sem Romániának, sem Jugoszláviának nem érdeke az oro^z szövetség, amely reájuk csak vészé- \ delmet jelent. Románia lelkiismerete nem ogé- l szén nyugodt Besszarábia miatt, Jugoszlávia ; pedig, ahol a nacionalista parasztpártok a bel- : politika döntő tényezői, a szovjettel szemben a ‘ legnagyobb bizalmatlansággal és averzióval vi- jj seltetnek, mert egy esetleges orosz kapcsolat a bolsevista agitációnak Jugoszláviába való átte- \ lepitését eredményezné, ettől pedig Jugoszlávia f érthető okokból irtózik, mikor a horvát és \ szlovén kérdésekkel belpolitikája túlontúl meg van terhelve. Szintúgy nem keltett a francia-csehszlo­vák szövetség enunciáeiója sem lelkesedést a kisantant köreiben, mert Románia, amely az orosz kérdéssel állandóan sakkban van tartva, Bem kívánja ezt egy német kérdéssel is kompli­kálni Ezenkívül úgy Romániának, mint Jugo- > szláviénak a bokár és magyar szomszéd ág is eléggé kényelmetlen ahhoz, hogy egy imp-ria­­lista célú szövetségnek szekere elé engedje magát fogni. A bis*ntsnt tehát a külpolitika legfonto­sabb eseményeinél n*m mutatkozik annak a sziklának, amelyre B n*s oly na#y előszeretet­tel szokott és szeret is hivatkozni. A francia politika, mely ezeket & szövetség k-tt létre­hozza, egész Európában oüvős fogadtatásra talál. Az angol közvélemény álláspontja eléggé ismeretes, az olasz felfogás is tintában áll. A legközvetlenebbül érd-kelt Lengyelország pedig egyenesen kétségbeesetten kapálóznék ellene, ha kezét lábát idejekorán meg nem kö tötte volna a franciaJengyei katonai konvenció. Fr-nci ország tehát kgyverd Európát egy úja b háborúra és épp n azért, misor egy egy konferencia helyét halijuk, a hamuk bőre borsódzik, mert nem tudjuk, hegy az ilyen m-gáilapodások a nyomorúságnak és szenvedésnek mekkora mértékét fogja a sokat szenvedett Európára rázuditani. Ez a sok szö­vetség, mely jobbról balról készüf, tulajdon­­képen annak a nagyszerű békének az ered­ménye, am lynek áldásait nyögi Európa, ahová n m tud beköltözni a béke és a nyugalom. A reaktivált tanitók és tanárok uj rostája. A »Kassai Naplódban olvassak az alábbi szomorú híradást: D camber közepe óta hol az egyik, hol a másik újság hangzatos címek alatt uj reményt fakaszt az elbocsátott tanítok, tanárok csüggedt léikébe. A pozsonyi tanügyi referátus adhatta meg az irányt, melybe ezej lapok futottak, de mi kényteienek vagyunk rámutatni a lelkiisme­­retleusógre, mellyel szegény, családos emberek­től megint elrabolják munkaidejük jelentékeny részét egy teljesen reménytelen haj bókolásra, kilincselósre. Arról van szó, hogy az ösazmi­­nisztérium multévi november hó 29 én kiadott egy renueletet, mellyel utasítja az egykori ma­gyar állami tanítókat, tanárokat, akik már reaktiválva vannak, de nincsenek véglegesítve, hogy 60 nap alatt kérjék véglegesítésüket, kü­lönben elveszítik minden igényüket. Tehat azok­ról van szó, akiket már egyszer reaktiváltak, de ideiglenesen mint szegődményes embereket tart az állam immár öt esztendeje. És mit kíván tőlük a rendelet ? Megint igazolniok kell, hogy 1. csehszlovák állampolgárok, pedig ha nem volnának azok, eddig sem taníthattak volna; 2. hogy ezidősze­­rint lojális polgárai a köztársaságnak, holott ha illojálisak lennének, régen hűvösre tették volna őket; 3. hogy megvan a formális képesítésük arra az állásra, melyben működnek, amit persze már akkor megállapítottak, mikor besresztették őket az iskolába és 4. hogy eddigi működésük a csehszlovák szolgálatban kifogástalan volt, amit minden embernek igazolni kell, ha állásá­ban véglegesíteni akarja magát. Látni való tehát, hogy itt csak uj meg­rostálásról van szó. Még világosabban kitűnik ez abból, hogy a rendelet csak kilátásba helyezi a véglegesítését azoknak, akik minden tekintet­ben megfelelnek. Nem biztosit senkit arról, hogy eddigi szolgálatai után már benn marad­hat állásában, mint ahogy a régi magyar tör­vény minden tanítót megnyugtatott, hogy egy évi szolgálat után csak fegyelmi utón mozdít­ható el állásából. — Itt öt év múlva megint rostálnak és pedig magyart, szlovákot egyaránt, csak azt nem, aki túl a Morváról került ide, mint exponált, az nyugodtan hajthatja álomra fejét, ő végleges, meg külön pótlékos már az első naptól fogva. És erre a rendeletre tették ki cégérül a feliratot: tanitók és tanárok reaktiválása éa ezzel hitetik ol az elbocsátott szegény embe­rekkel, hogy sorsuk fordulat előtt áll. Maga az összminisztérium ebben nem hibás. Az világo­san megmondja, hogy az elbocsátott tanitósze­­méiyzetre ez a rendelet nem vonatkozik, az ő elbocsátásuk érvényben maiad, de a pozsonyi referátus szeretné elhitetni velők, hogy csak kilincselni kell és sorsuk jobbra fordul. Lehet, hogy egyeseknek sikerül olyan összeköttetést szerezni, hogy reaktiválják őket, de ez a ren­delet nem ad rá senkinek jogot, csak nj meg­alázásnak tesz ki mindenkit. Megsemmisítették az érsekujvári községi választást A Miit évi községi választási harcban Stleventzké városai és községei kö.fll magyar érzésük mellett tettekkel az érsekujvári őslko3 polgárok szolgáltatták a legfényesebb tanúság­­tét*lt. Dteára ásnák, fcejj ez*u várost a cseh­szlovák áliamva«n.asck és egyébb állami hiva­talnokok s azek családjának e*r»i árasztották el, a város magyar őslakosságának eLzánt öntudata ét szervezettsége a csehszlovák pol­gári, dsmokr.ta, szódáid mokrata és magyar­német szociáld-mokrata pártokon olyan fényes győzelmet aratott, hogy a választási hatóra szövetkezett Országos Magyar Kisgazda, Föld­műves és Kisiparos Part és az Országos Ke­resztény Sztci lista Párt jelöltj í a községi kOzigazgat&si bizottságba abszolút többségbe keiü tek be. A kormány, melynek Érsekújvárral a csehszlovák tendaneiák szempontjából messze­­hordó tervei voltak, érthető megdöbbenéssel fogadta ezt az eredményt, nng azok, akik Érsekújvár őslakosságát ismerték, ezt a győ­zelmet az erkölcsi erők természetes folyamának tekintettek. A választás a legnagyobb rendben folyt le, ennek dacára — az őslakosság meglepeté­sére — két csehszlovák álUmvabUti alkalma­zott, Beiina V.elav és Setivvarz Bohumil a választás ellen íekbbozést terjesztettek elő. A helyzetet ismerők ezen feleb nézésnek külö­nös bo j dentőséget nem tulajdonítottak, mivel meg voltak gjőzödvs arról, hogy sem a magyar választó po gárok, som azok vezetői és bizalmi férfiú törvényellenességei, el nam követtek. Mindenki tudúátau volt annak, hogy a feleb­­bezésnek más célja niucs, mint annak meg­akadályozása, hogy a város közigazgatását az őslakos magyar polgárság átv hasse. Ezen őslakosság nyugodtan várta a zsupán döntését amelynek törvényes három hónapon beiül kellett volna bekövetkeznie. Azonban a zsnpáni döntés egyre késett, sőt a mult év december havabau ezen törvényes határidő le is telt, anélkül, hogy a zsupán a felcboezést elbírálta volna. Az őslakosság köréb n a zsupán magatartása érthető izgalmat, sőt elkeseredést váltott ki, mivel a város közigazgatásának és háztartásának sorsat szivükön viselők napról* napra látták azokat a helyrthozhatatian anyagi és erkőlc.i károkat, amiket ezen halogatás okozott. A magyar páriok több ízben keresték fel nagyobb küldöttséggel a kerületi elöljárót és a magyei zsupánt is, hogy a döntést sür­gessék. Yegre január 10 én a zsupán határo­zott, amely a legnagyobb elképedésre a köz­ségi választást megsemmisítette. A határozat kínos erőlködéssel igyekszik megindokolni a megsemmisítést, de így is csupán olyan oko­kat képes felhozni, amelyek jelentéktelen alaki hibák s amelyeket a választást vezető járási hivatal, illetve a szavazatsztdö bizottságokhoz beosztott hivatalos személyek követtek el. A zsupán az aj választást március 2-ra tűzte ki. A két Kramár-párti folebbező felelőtlen eljárása —• akik mindössze néhány hónapja tartózkodnak Écsakujyárott — és a zsupani határozat a város lakossága körében zajos izgalmat és elkeseredést idézett elő, amely érthető lelki emóciókat csak a magyar pártok elnökségei által kibocsájtott íöpirat volt képes az uj választáshoz hatalmas lelkesedéssé át­­váltóztatni. Itt közöljük, hogy a nyitrai állami ügyész­ség a magyar pártok elnökei, dr. Kukán Béla és Néder János ellen ez$n röpirat kibocsátása miatt, nemzetiség ellen gyűlöletre való izgatás címén bűnvádi eljárást indított, holott a röpirat éppen azt célozta, hogy a lakosság izgalma és elkeseredése levezettessék és a kedélyek le­csillapodjanak. Egy keveset használt szlovák-magyar klaviatúrája kitűnő gyártmánya Torpedo iröflép jutányos árért eladó. Megtekinthető Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésóben, Komárom, Nádor- n. 99J

Next

/
Thumbnails
Contents