Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-06-14 / 72. szám
t*24. jünias 14. „Komaromi JL&pok a, oldal. védték. Szüntessétek meg kínszenvedéseiket. Enyhítsétek fájdalmaikat. Szabadítsátok ki őket a börtönökből. Segítsetek rajtuk. Adakozzatok most. Minden dollár egy-egy emberéletet menthet meg-Minden adomány a következő címre küldendő; Ai amerikai munkáspárt segély bizottsága 33 First Street New York, N. Y. * Eddig a kiáltvány. Aki ezt Amerikában olvassa, az azt a meggyőződést merítheti belőle, hogy Magyarországon a munkásság, melynek 25 képviselője ni a nemzetgyűlésben, drótsövényes internáló táborokban van elzárva. Holott ennek az ellenkezője igaz: a magyarországi munkássággal egyik sztrájkot a másik ntán rendezted a kétszínű magyar szociáldemokrácia, amelynek egyik arca állandóan Moszkva felé néz. A zalaegerszegi internáló tábor, amelyben árdrágítókat és lánekereskedóket helyeztek el, amelyben alig volt politikai bűntettes, már fel van oszlatva. Hajmáskor és a többi táborokról nem tud senki Magyarországon. Ez a hazaárnló munka jellemzi a magyar szociáldemokrácia egész működését, amely az ország kisebbítésével akart érvényt szerezni a rombolás teljes szabadságának, amelybe az októberi forradalom idején belekóstolt és a proletárdiktatúra alatt azután kedve szerint valósított meg. De SzamullyveJ, Klein Korvinnat és a terrorcsapatokkal, az ártatlanul legyilkolt parasztok és polgárok ezreivel nem dicsekszik ez a propaganda a külföldön. Az emigráns urak most hazatérnek öt évi önkéntes száműzetés után. Az októbrizmns tehát ismét felvirágozhatik némi kis hangfogóval. Nem az internáló táborba mennek haza ötévi nemzetgyalázáa után a hazaárulásnak e szomorú desperádói, de a közélet kellős közepébe és a sajtóba, amely kivetette őket magából. Mégis csak furcsa kis ország az a Magyarország__________________ I bM wibwMH iiabatója Műd. Füssy Kálmán a véderötörveny vitájában. A képviselóház csütörtökön tartott ülésén foglalkozott a hadsereg létszámának leszállításáról szóló kormányjavaslattal. A javaslat szerint három fázisa lesz a katonai szolgálatnak: október 1 töl november 30 ig a létszám mérsékelten meghaladja a 150000 es létszámot, „ véleményének, bár sokszor csak erős disputák után . .. Annak, hogy Marianszky szó nélkül elosont a tegnapi főpróba után, kétségrelenül óriási jelentősége van. Ezt még sohse cselekedte meg. Hátra volt még egy lehetőség és pedig az, hogy Marianszky nagyban és egészben meg volt elégedve barátjával, apróbb dolgókkal pedig nem akarta a nagy művészt zaklatni. Ebben aztán egy kissé mngnyugodott és éppen be akarta csöngetni a szolgát, hogy telefonáljon Marianszkyékhoz és kérdezze meg, hogy vájjon az ur hazaérkezett-e már, amikor a folyosóról gyors léptek zaját hallotta, mely éppen az ő öltözőjénnk ajtaja előtt megszűnt. Erős kopogás az ajtón. Szembrich odaugrott és kinyitotta. Marianszky állt előtte, Az építész oly erővel lökte be a félig nyitott ajtót, hogy művészt szinte eltaszitotta utjából. Azzal berontott, egy karszékbe vetette magát, kezébe temette arcát és hallgatott. A művész ijedten megszólalt : — Oktáv, az isten szerelmére, mi bajod? Odalépett hozzá és gyengéden elvonta arcáról a tenyerét. Marianszky sápadt volt és egész testében remegett. — Mi történt veled, Oktáv ? Most megszólalt Marinszky halkan és rekedten : — Búcsúzni jöttem, sohse látlak többé. Isten veled, édes jó fiam és legkedvesebb barátom .. . — Megőrültél? Marinszky révedező szemekkel nézett maga elé és lassan beszélni kezdett: — Ezelőtt negyven perccel a világ legboldogabb embere voltam . . . akkor megnyílt előttem az örvény és én a paradicsomból a pokolba hullottam... a pokol kénköves örökdecember 1-tól április 1-ig 168000 lesz él április 1-től szeptember 30-ig mintegy 86000. A javaslat felett megindult vitában réiztvett Füssy Kálmán, az országos magyar kisgazda, főldmiyes és kisiparos párt nemzetgy. képviselője is, aki beszédében követelte azoknak a kedvezményeknek a megadását, amelyeket a törvény a gazdák számára a mezei munkák tartamára biztosit. Füssy Kálmán nagy figyelemmel hallgatott beszédében kifejtette, hogy & ház előtt lévő javaslat tulajdonképpen a katonai szolgálati időt rövidíti meg, ez a szolgálati idS megrövidítése azonban nem elegendő. Éppen a világháború idején tapasztalhattuk, hogy teljesen elegendő az 1—2 havi kiképzés is, a kormánynak tehát arra kell törekednie, hogy a békeidőben legföljebb 6 hónapig tartson a katonai szolgálat, mivel ez teljesen elegendő a kiképzésre. A továbbiakban tiltakozik a fegyvergyakorlati idők beosztása ellen. A hadvezetőségnek úgy kell beosztania a fegyvergyakorlatokat, hogy a földműveseket ne vonja el hivatásuktól éppen a legnagyobb mezőgazdasági munkák idején, hanem oly időben tartassanak a hadgyakorlatok, amikor a mezőgazdasági munkák szünetelnek. A szónok végül követeli azt, hogy a tényleges szolgálatot végző földművesek — amennyiben indokolt kérvényt nyújtanak be — minden formalitás és hosszadalmas eljárás nélkül kapják meg a mezőgazdasági szabadságot, mivel ez nemcsak az illetőnek érdeke, hanem elsőrangú nemzetgazdasági követelmény, hogy & földek ne maradjanak megmunkálatlanul. (Taps az ellenzéki oldalon.) Trenőíanské Teplice (SIOVBDSKfl) természetes forróságu (42° C) kénes hőviz és iszapfürdők. Csúz, köszvény, ischias — — stb. ellen. — — Cgészéui üzem. Alpesi kiima. fysikai gyógyintézet. Ilapi kiadások: liakás, fürdő, ellátás 45 Kc-tól feljebb. Mindennemű felvilágosítások és prospektusok 196 a fiirdőigazgatóságnél. | füzébe, a szabadulás legkisebb reménye nélkül. . Eltakarta arcát és sirt. Szembrich odatérdelt eléje és átölelte. — Térj magadhoz, édes jó fiam ! Mi történt veled ? — Hedvig, a feleségem! — Meghalt ? — Sokkal rosszabb annál. Ott találtam nála a szeretőjét ... Ne nyúlj hozzám, gyilkos vagyok ! Ezzel eltaszitotta magától barátját és úgy esett össze a nagy karosszékben, mint egy odavetett darab rongy. — Megölte az asszonyt ? — kiáltott rémülten Sembrich. — Nem, kikergettem az éjszakába ... a csábítót öltem meg ... a tulajdon kardjával vertem agyon, a csizmámmal rugdostam ki belőle a nyomorult lelkét . . . — Hedvig! Hedvig ! Rettenetes ! A két jóbarát egymás nyakába borult és most mér mind a ketten sírtak. Marianszky zavaros tekintetét körülhordozta a szobéban, miközben teljes erejével belekapaszkodott a barátjába, mintha ezzel is kérni akarná őt, hogy ne hagyja el. Mjnd a ketten ijedten összerezzentek, mert e pillanatban éles berregéssel megszólalt az ajtó fölött a villamos csengő, amivel a rendező jelentette, hogy félhetet ütött az óra és mindenki legyen készen. Szembrich az ajtóhoz ugrott és becsukta. Aztán barátjához sietett, egy karszékhez vezette, leültette, fejét megsimogatta, homlokát megcsókolta és igy szólt: — Itt jó helyen vagy, öregem, itt senki sem fog keresni, akár fölfedezték a te bosszúművedet, akár nem. Az asszony bizonyosan az édesanyjához szaladt. Te azalatt át fogsz itt öltözködni egy másik ruhába, van itt nekem Intelem az anyáknak! {Óvjuk a gyermekeket a lúgkdtől.) Irta: dr. Lipseher Mór kórházi igazgató, főorvos. A Jugkömérgezések száma az utóbbi években ijesztő módon szaporodik. Az elmúlt év folyamán a komáromi városi közkórházba 20 mérgezett lett beszállítva, holott előbb évente csak 1—2 eset fordult elő. Ez idő szerint is a kórházban 3 és a betegsegélyző pénztárban 2 gyermek részesül orvosi gyógykezelésben és néhány hónappal ezelőtt 8 lugmérgezett egyén, nagyobbrészt gyermek, állott egy időben kezelés alatt. Ezen mérgezéseknél csak elenyésző csekély százalékban szerepel az öngyilkossági szándék, mint ok. Az eseteknek túlnyomóan nagy számában gondatlanság az oka és felette elszomorító, hogy nagyobbrészt ártatlan, semmit nem sejtő gyermekek esnek áldozatul ama gondatlanságnak és vétkes könnyelműségnek, amellyel a házi asszonyok ezen méreggel bánnak. Az elmnlt héten is 3 napi időközben egy komáromi 2 éves kis fin és egy perbetei 5 éves leányka halt meg a kórházban ezen mérgezés következtében rövid, de igen kinos betegség után; az egyik saját anyjának, a másik a szomszédnő hanyagságából, — és 6 héttel ezelőtt is meghalt egy 3 éves kis lány Ingmérgezés következtében. Hogy mi az oka a lugkőmérgezésekaek ezen feltűnő és mindenütt észlelhető szaporodásának, arra nehéz & felelet! Véleményem szerint azon körülményben kell keresni az okot, bogy a szsppan drágasága és a rossz kereseti viszonyok miatt a Ingkő használata, minthogy olcsóbb tisztitó- és mosószer a szappannál, nagy mértékben elterjedt. Minden konyhában állandóan alkalmazzák mosásra és súrolásra még falu helyen is, ahol előbb csak szappanfőzésre használták. Ezen mindennapi használat gondatlanná és könnyelművé teszi az asszonyokat és háziasszonyokat, nem gondolnak arra, hogy gyermekük, vagy a szomszéd gyermeke hozzáférhet a lúghoz. Nem hiszem, hogy az általános demoralizálódás, vagy azon lelki állapot, mely a háború alatt fejlődött ki, de még most is észlelhető és amely az emberi életet oly kevéssé értékeli, szerepet játszana az okok között, amint azt egyesek állítják. Mert hiszen az anya még mindig szereti gyermekét és csak a még meg nem született magzattól szeret szabadulni. De bármi is legyen az oka, tény az egy egész csomó, előadás után át foglak maszkírozni, úgy, hogy senki sem ismer reád és éjjel a varsói gyorsvonattal zavartalanul elutazhatol. . . igyál ebből a konyakból! Szent Isten és nekem ilyen körülmények közt játszanom kell! Borzasztó, hogy a Végzet folytonosan lesben áll és az ember nem is sejti, hogy a balsors minden pillanatban lecsaphat reá. Most összekarolt egy jócsomó ruhát, melyet ezalatt a nagy szekrényből kiválogatott, átadta barátjának és betuszkolta őt egy szomszéd fülkébe, ahol észrevétlenül és kényelmesen átöltözködhetett. Egy szürke utiruhát választottak ki a menekülő számára. —- Csak egészen nyugodtan drága jó fiacskám, én most becsöngetem öreg öltöztetőmet aki távol tart innen mindenkit és segít megőrizni szörnyű titkunkat. No eredj, nekem is öltözködnöm kell! De barátja nem eresztette. — Bocsáss meg, Kazikám, de igy nem lesz jó. Nevezz pipogyának, elasszonyosodott fráternek, de ha téged nem látlak, vagy a hangodat nem hallom, engem minden erőm elhagy és nem tudom, mit csinálok. Van egy eszmém. Ügy tudom, hogy a színpadon van a számodra egy rejtett kis zug, ahonnan a darabot nézni szoktad, mikor a színpadon nincs jeleneted. Dugj el engem ebbe a kis zugba, hadd nézzem én onnan végig az előadást. Ez fogja fentartani bennem a lelket. Ha itt maradok egyedül, nem állok jót magamért. — Jól van, édes öregem, — felelt a művész gyengéden — úgy lesz, ahogy akarod. És igy rendezték a dolgot. * A dráma sikere ótiási volt és percrőlpercre emelkedett. Soha még Sembrich Kát.
