Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-06-07 / 69. szám

&9fifrva>»5t5*ÉflK Szombat? 1924* Junius 7« ess 7 »rEfliill"lllll»'""TI»U KQHABOHI LATOK JE* OLITIEAI Ka JE». £5§®i®!®®i Éf értékbosu é# vráékP* ‘ssfiíaS «éta®#**«!! évr© KO $■„ félévre 49 tteg^eáérre 26 K. K«lf51d3* J60 S£. E^y«« ffiseása áfa-* i SO fillér» A kispolgárok. Komárom, — június 7. A városi lakosságnak a gerincét al­kotó kispolgárság érdekei teljesen össze­­forrotíak és el nem választhatók a város érdekeitől sem, mert ez a társadalmi ősz tály a közterhek viselője a legnagyobb mértékben, tehát a város létének tartó pillére. Igen helyesen tárgyalta ebből a nézőpontból a város pénzügyi politikáját egy cikk Írója e lapok előző számában. Igen sokat haliunk népgyűléseken a mun­kásság nyomoráról, a rettenetes munka­­nélküliségről, de igen keveset írnak a kispolgárról, mely a mai gazdasági küz­delemnek a másik áldozata. Akispolgár: a kisiparos, kiskereskedő^, a kis háztulajdonos, a nyugdíjas helyze­tével kevesebbet foglalkoznak, pedig ez a legfontosabb kérdések egyike. Áis úgyne­vezett polgári jólét régen elköltözött a társadalomból, ez azokban az időkben volt otthon a kispolgárok házaiban, ami­kor volt munka és kereset, a pénz ér­téke nem volt mesterségesen felhajtva és azon a kevés pénzen, mely a keresetből fakadt, sokat lehetett vásárolni. Akkor a kisipar állandóan dolgozott: az építőipar, a ruházati ipar, a kereske­dés virágzott. Ma a kisipart tönkreteszi a gyáripar versenye, amelyek óriási adó­­kedvezményeket, szállítási kiváltságokat, sőt államsegélyeket élveznek. A kisipar csak a foltozásra szorítkozik. Uj házak nem épülnek, legfeljebb, ha a régieket javítják. A munkabérek látszólag hallat­lanul magasak, pedig csak a pénz vásárló értékében van eltolódás. A kiskereskedőt megöli az adó, a jövedelemadó, a forgalmi adó. A háztulajdonos a házbérek kilenc­ven százalékát fizeti el az adóba, és e mellett lakójának fel nem mondhat és lakbérét nem emelheti. A nyugdíjas, aki békében szépen megélt a pár száz korona évi nyugdíjból, ma pár ezerrel is csak nyomorog. A kispolgár helyzete is a lehető leg­válságosabb és azzal komolyan kell fog­lalkozni. A kispolgár nyerjen támogatást legelső sorban az állam részéről, melynek munkájával és adójával a fentartója, kí­méletesebb adópolitikával. Mert engedel­­met kérünk, ha az állam a háztulajdo­nost a lakójától beszedett vizdij után, amelyet befizet az adóhivatalba, megadóz­tatja, olyan jövedelem után, amely nem ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. ; GAÁL GYULA ár. Szerkesztő: BftSMIfYAY SÚZSEF Út. is az övé: ez igazán tarthatatlan állapot. Kímélje a kispolgárt a város, a köz­ség is közterheinek mérséklésével. Több város a háztulajdonost, mint a legjobban megterheltingatlanbirtokosát kedvezményes községi adóval terheli meg. Támogassa a kis­polgárt azzal, hogy szükségleteit ezektől szerezze be, munkáit ne házilag végez­tesse, hanem vállalkozás utján biztosítsa, így a munkás és a kispolgár is kereset­hez jut. A gyáripar karteljei a legsúlyosab­ban nehezednek a fogyasztókra. Ezeknek megvan a hatalmas érdekképviseletük és a nagy tőke egyébként nagy befolyását minden vonalon keresztül tudja vinni. Addig a kispolgárnak a szervezetei, az ipari és kereskedői testületek, a háztulaj­donos szervezetek és nyugdíjas egyesüle­tek befolyása a minimális a kormányra. Ezek a szervezetek mozduljanak meg és országosan szervezkedve alkossanak ha­talmas érdekképviseleteket, amelyek szava erősebb. Most már a kispolgár sorsával is kell foglalkozni, mert ha azt pusztulni engedjük, a pusztulás helyrehozhatlan veszteségeket jelent. SxerkesstSség ét kiadóhivatal: Kátíor-a. 88,, hová agy * Up »zollend részét illet? közlemények, bíií a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldeniük Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hete&kiot háremszer: csütörtökön is msiatu = Meglesz a kisantaut prágai tanácsko­zása. A kormány németnyelvű félhivatalosa azt írja, ho?y a kmntsnt pyAri koaferenciá­­ját — dacára ez ellenkező hiteknek — július­ban megtartják. A konferencia július 6 ika és 10-ike között lesz és az időszerű politikai kérdé­seket fogják megbeszélni. így Ausztria, Ma­gyarország szanálását és Oroszországhoz, vala­mint a nyugati hatalmskhoz való viszonyt beszélik meg. Megállapítják a kisantant álla­mainak politikai és gazdasági egyiittmiHödésére vonatkozó további módozatokat is. A konfe­rencián Nincsics jugoszláv és Duka román külügyminiszterek fognak részt venni. = A cseh nemzeti demokrata párt vál­sága. A Siovensska Politika szerint a cseh nemzeti demokrata párt (Krsmár párt) szlovén­­szkóban válság előtt áll. A párt sslovenszkói einöke: Fitjuor Vladimir dr. lemondott tisztéről és a pártból is kilépett. A lap a válságot annak a hallatlan támadásiak tulajdonítja, a melyet a nemzeti demokraták a köztársasági elnök és B'ines kü! ügy miniszter ellen intéztek. A párt lapja, a Narodny D-nnik megcáfolja a válságot és azt Írja, hogy az agráriusok híresz­telése teiideneióítuí’. = A „Tim s“ feltűnést keltő cikke a Prasek-Ügyről. A „Times“ hosszasan foglalkozik Prasek legutóbbi beszédével, melyet a kormány­koalíció elleni támadásnak tekint és többek közt ezeket írja: „Prasek nyilatkozatai nem­csak Masaryk elnök provokálását jelentik, de egyben a petka és a köztársaság megalakulása óta folytatott politika elleni támadást. Ez a politika nemzeti és szocialista, ami ezúttal any­nyit jelent, hogy az uralkodó osztályok érde­keivel szemben — kik Csehszlovákiában na­­gyobbára németséghez tartoznak — a túlnyo­móan csehszlovákokból álló tömegek érdekeit hangsúlyozza. Ez a politika az öt vezető cseh párt szövetségén, tehát egy mesterkélt kap­csolaton (artificial combination) nyugszik és innen van az, hogy a pártok közt állandó súr­lódás mutatkozik. Eddig nem mutatkozott ko­molyabb konfliktus, ami a nemzeti fegyelem bámulatraméltó jelensége volt. Prasek beszéde azonban egy komoly attak — belülről. Ö az agrárpárt tagja, me!y párthoz a miniszterelnök is tartozik, nagy pártja van és hosszabb idő óta hangoztatja, hogy el akar szakadni a koa­líciótól. Ha ez megtörténne, a koalíció aligha maradhatna fenn s ez esetben nyitva volna az ut egy cs‘h—német koalíció számára. Itt van j a Prasek-affér jelentősége. Amig a németek és csehek ellenségesen állnak szemben egymással, add g Csehszlovákia bizonytalan és rendezetlen konglomerátuma különböző csoportoknak. A | németek képviselik a társadalom felső rétegét, • a lakosságnak több, mint negyedét alkotják, j ennek dacára az állami szolgálatban alig sze­­í repelnek. Ez az állapot abszurd. Az állam kon- i szolidációjának egyetlen komoly lehetősége S abban áll, hogy a két nemzetiség összeáll j (mingle) és közösen dolgozik. Ez csak úgy le­­j hetséges, ha a kormányban mindkét nemzeti­­j ség részt vesz.“ Komárom, május 6. Mióta a kommunista párt a város ügyei­nek intézésében résztvesz, oda bevonult az osztályharc is és a felekezetek elleni támadá­sok egész sorozatával kellett már eddig is megküzdenie a város szövetséges pártjainak. A kommunista párt ugyanis sohasem a város összlakosságának nézőpontjából bírálja el a város közügyéit, hnuem minden tényével azt hangsúlyozza, hogy a munkásság érdekei azok, amelyeket meg kell védeni, a többi osztályok érdeke, amelyekre a város fentartásának köz­terhei nehezednek, reájuk nézve csak másod­rendű kérdés számba jön. így alakul ki egy látszólagos ellentét, amelyet a kommanist* párt párttaktiksi szem­pontból egyre mélyít, amely a munkást szembe állítja a lakosság többi rétegeivel a kis ipa­rossal, kereskedővel és a szellemi pályák mun­kásaival. Holott ez az ellentét nincsen meg a valóságban, mert itt ugyan hiába menydörög­nek a kommunista urak a kapitalizmusról, ezt Komáromban igazán igazán még nagyítóval sem lehet felfedezni. Itt nincs kizsákmányolás, mert itt sajnos, nincsen munka, nincs kereset és ezt &z iparos, kereskedő éppen úgy érzi, mint a munkás. A munkásság nehéz helyzetét mindenki átérzi, belátja annak súlyos voltát és segíteni is igyekezik rajta, de mikor a város annyira jutott, hogy gazdaságilag teljesen az állam befolyása alá került, mert még a községi adóit sem kezeli, nem tudja rendesen fizetni a saját alkalmazottait sem, akkor a várostól észszerűen nem lehet várni nagyszabású segitségi akció-1924. jun. 7-én és 8-án szombat on és vasárnap Városi Mozg'ószinház. | Előadások délután g 5, 7 és 9 órakor. .Játék a ti Universal slagerfilm. m Fősz timer . Hoot Gibson. Junius 9-én j pünkösd hétfőn 1 1. rész „1 Ili lél léi 10 nn Del [gi ti Junius ll-én szerda [ li. rész. Konilsl a lioii ÉL

Next

/
Thumbnails
Contents