Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-05-29 / 64-65. szám

lnynigtfrfllí évfolyam» GsltSrtBki 1984. májas 89. ii in................ H&kstifii i? eimh'-ml&véh. értékfefca % Karten m v!#kr» g8***l ííéikl?#se@í: ágii» #r?e 88 K, félévre 40 SS, segyedévre 20 K Külföldön ISO Ke. E*y«» árr® * S® fillér. OLITIEAI L,AP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁS9S. Főszerkesztő; GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: SÄSAMYAY 1ÓZSEF dr. Sierkeiztőiég éa kiadóhivatal: Náder-e. 28., hová agy a lap axellemi részét illető közlemények, »H a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küláeaSlfe Kéziratokat nem adunk vissza. Magial8BÍk helenkial háraaszoi i kadi'n csBtörtiköo is szmaUlti 9 iíÉps Iniií. Komárom, —május 28. A kormány természetesen nem ismeri el a kormányválságot és azt leplezni igyek­szik, de ez a jószándék hiábavaló, mert tudjuk, hogy a pokol felé vezető ut is jószándékkal van kikövezve. A kormány- ‘ válság tényleg megvan, bárhogyan leplez- j zék vagy titkolják is és a minisztérium ’ egy harmadrészének kiválása várható. A j marakodás, a koalíció kebelében dühöngő egyetértés hangjai élesen recsegnek a fü­leinkbe a kormánykoalíció lapjaiból, ame­lyek már uj pártszervezésről is beszélnek és írnak, ami a választások közeledésére ; vall. Az alkotmányos érzék híján levő kor- j many a szeptemberi választások után már ; megbukott, mert elvesztette a talajt lábai j alól, elvesztette a nép többségének a bi- j zalrnát. Abból, hogy a nép többsége ellene fordult, nem siet a parlamentáris követ­kezményeket levonni. Marad a helyén. A ; nép, minden hatalom forrása, ebben a \ demokratikusnak nevezett köztársaságban, j ámutva látja és nézi, hogy a hatalom vi- ; selői hatalmukat nem adják át a nép képviselőinek, a parlamentnek, amelyet j haladék nélkül fel keiiett volna oszlatni ; már a múlt évben, hogy igazi képvisele- j tének többsége vegye kezébe a kormány- j hatalmat. A kormány azonban nem akarja a hatalmat otthagyni. Most már a pártok fészkelődnek a koaiicióban, a szocialista j Bechyne, az agrárius Hodzsa, a vasutügyi j Strirbny mennek és megindult a helyeikre j való törtetés. Nem az egész kormány le- | mondása következik be, hanem csak ki- j foltozása a koalíció réseinek. A koalíció recseg, ropog; a nemzeti \ demokraták, a cseh szociáldemokraták | kettészakadásáról Írnak, s a kormány i mégis ott van a helyén, nem kérdezi meg 1 a népet, hogy maradjon-e vagy menjen? ? Tudja, hogy a nép nagy többsége már j nem kívánja ezt a társaságot, mely le- • jártatta a demokráciát és a közélet terén \ hihetetlen laza felfogást tanúsított. Nekünk is fel kell készülni a harcra, j mely meg fog indulni és két év múlva a j döntő mérkőzéshez vezet. Ki kell építeni j szervezeteinket, megalkotni a csatarendet. í Még egy választásba nem szabad szerve- j zetlenül belemennünk. Az első parlament a statárium s kormánydiktatura alatt jött létre. A második parlamentnek az öntu­datos választók igazi akaratát kell vissza­tükröznie. A magyarságnak egy test és egy lélekben kell összeolvadnia, amikor akaratát megnyilvánilja. Ez az akarat azt jelenlse ki a kormánynak: hogy eddig, de ne tovább! = A kisantant konferenciája. A kisantant legközelebbi konferenciája Prágában lesz és pe­dig juníus hó második felében. A konferenciát Benes dr. külügyminiszternek amerikai útja előtt tartják és két-három napig fognak tárgyalni. A tárgyalás során szóba fog kerüini a kisantantnak Oroszországhoz való viszonya is, melyről leg­utóbb Belgrádban tanácskoztak a kisantant álla­mai. Meg fogják beszélni Romániának Oroszor­szághoz való viszonyát éa a besszarábiai kérdést, valamint a Franciaország, Olaszország és a kisantant közötti viszonyt fogják megállapítani. A konferencián B3nes dr.-on kívül Bratianu ro­mán és Pasics jugoszláv miniszterelnökök vesz­nek részt. = Az olasz szerződés és a francia sajtó. A Temps vezetőcikkében foglalkozik az olasz— csehszlovák szerződéssel. Fennakad azon, hogy jóslehet általánosságban utal a szerződések fen­­íartásának szükségességére, mégi3 kerül minden olyan kikötést, amely Olaszországot a versaillesi szerződés megvédésére kötelezné. A lap szerint Mussolini kormánya arra törekszik, hogy korlá­tozza a maga tevékenységét és felelősségét, még pedig olyan módonjhogy felelőssége kzvésbé ter­hes legyen, tevékenysége pedig intenzivebb. Az olasz diplomácia kizáróan Középeurópában, a Balkán és a Keleten iparkodik nagyhatalmi sze­repet játszani. Való, hogy Olaszország az egyetlen nagyhatalom, melynek becsvágyó céljai vannak ezen a vidéken. = Hivatalnok-kormány? Mikor a kor­mányt támogató koalíciós pártok a nagy egyet­értésben szinte fel akarják falni egymást, akkor a köztársaság mentőeszközhöz folyamodik, még pedig olyan mentőeszközhöz, amelyet már kipróbált. A koalíció bomlása, szlovák néppárti részéről nyert értesülés alapján, a közeljövőben újra éleire hívja a köztársaság egyik legszebb politikai alkotását: a hivatalnok kormányt, mely tekintet nélkül arra, hogy létjogosultsága nélkü­lözi úgy az alkotmányosságot, mint a parla­­mentárizmus elvének leghalványabb fogalmát is, egyszerűen az állam élére áll és intézi az ügye­ket. Ugyanaz a forrás már meg is nevezi a hivatalnokminisztérium elnökét, Cerny személyé ben, ki pár évvel ezelőtt jó ideig kormányozta így a köztársaságot. Ennek főokául azt tulajdonítják, hogy elkerülhetetien a tisztviselők létszámcsök­kentésének megoldása, már pedig egy ilyen ké­nyes kérdés elintézésére népszerűségük kockáz­tatása nélkül egyik koalíciós párt sem képes vállalkozni. Szóval a koalíciós pártok a kényel­metlen feladatot elhárifják magukról és átenge­dik ezúttal a dicsőséget a kivatainok miniszté­riumnak. E hirrel kapcsolatban arról Í3 beszél­nek, hogz Szlovenszkó új teljhatalmú minisztert kap, akit aktiv, vagy kiérdemesült zsupánok kö­zül fognak kiszemelni. Kommunista népgyűlés Alig 300-ra lehet tenui a hallgatóság számát, amely a vasárnap megtartott kom­munista népgyűlésén megjelent, A hallgatóság soraiban vidékiek is voltak, igy a népgyülést nem hallgatta oly tömeg, amilyenre számítottak. Oaborek Károly nyitotta mag a népgyű­lést és bejelentette, hogy annak tárgyát a városi ügyek és az illetőségi kérdések fogják képezni. Puzsér János beszédében ismertette a kommunista pártnak a város admiaistráeiójá­­ban eddig eltöltött félesztendős szereplését. Megemlékezik a starosta választásról, amelyen a kommunista bizottsági tagok amaz eljárását igyekszik igazolni, hogy a szociáldemokrata jelöltre adták le szavazatukat. Ebben őket az vezette, hogy inkább munkást látnak a starosta székében, mint a polgári társadalom akárme­lyik exponensét. A helyettes starostai állást sikerült kommunistának juttatni; a polgári pár­tok azonban csak állást adtak a szociális ügyeket intézendő helyettes starostának, tökét azonban nem, agy hogy szociális tevékenysé­get az nem tud kifejteni. Azzal vádolja a szocialista pártot, hogy azért helyezték ki a szociális ügyosztályt a városmajorba, hogy a kommunista helyettes sztarosta ne láthasson bele a város ügyeinek intézésébe. A kommunista párt számos népjóléti in­tézményt akart meghonosítani, törekvésüket azonban a polgári blokk megakadályozta. Pél­dának említi lei a munkáslakások kamra épí­tésére megsza vazott 20000 K t, melyet a város polgári társadalmát képviselő képviselőtestületi tagok nem akartak alamizsnaként kiosztani, hanem azért munkákat akart végeztetni. Be­szédjének tenorját a polgári pártok elleni nagy ellentétek kiélezése adta meg. Steiner Gábor beszédében a költségve­téssel s általában a város pénzügyi helyzeté­vel foglalkozott. Tudatában van annak, hogy a kispolgárságot nagy adók nyomják, attól te­hát várni sem lehet, hogy a költségvetés egyen­súlyát újabb terhek átvállalásával adják meg. A költségvetésbe a kommunista párt, a már be&llitott 100.000 K án kívül még 480000 K t kívánt előirányozni oly szociális intézményekre, amelyek a heiyi munkásság nyomorát enyhíte­nék. A könyvtár felállítás, melegedő otthon, népkonyha, ingyenfürdö s hasonló népjóléti in­tézményekkel kíván a kommunista párt segí­teni. E kívánsággal szemben a polgári pártok blokkja elzárkózik, pedig a kommunista párt nem pótadósmeléssel akarja előteremteni a szükséges félmilliót, hanem azt az összeget akarja felhasználni, amelyet annak idején a város túloldali adósságainak kiűzetésére for­dítani szándékozott. A költségvetés teherté­telei közül ki kell venni a magas nyugdijakat, az iskolákat államosittatni kell s az igy meg­maradt összegek lennének fordítandók kizáró­lag népjóléti célokra. Az illetőségi kérdésnél erősen kel ki a legutóbbi közigazgatási bírósági döntés ellen, amely a lakosság ezreit fosztja meg a hossza évtizedek alatt megélhetési helyükké vált város mnnka és kereseti alkalmat adó lehető-1924. május 29-én csütörtökön Városi Mozgrószinház. | -Nagy attrak- £1 ciós fiimi mm Cl .risi t Ö! N 0 ltÓSág

Next

/
Thumbnails
Contents