Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-05-24 / 63. szám
POLITIKAI LAP. El&ftzcti«! kt e*ah-«xlow£h érftékbra ■: ftsfybn is vidékre (tettel »zétfcttldétMl: gpéj>:!5 &tt® 80 ü. félévre 40 K, legyedéire 20 K. Külföldöt ISO lé. Egye* szám áni 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÄN0S. Fdszsrkesatő; GAÁL GYULA dr Szerke*xtSfég éi kiadóhivatal: Náttor-o. 26., hová agy a lap azellemi részét illető közlemények, aelei a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kOlfienASk Kéziratokat nem adónk vissza. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF ár. Sapisűk Mit háromszei: csütörtöki Is muutiM 1 lieg iiUa. Komárom, — máyws 23. A magyar közönségről nem lehet még ellenségeinek se mondani azt, hogy a rendnek nem volna hive, állampolgári kötelességeinek pontosan nem tenne eleget. Erről a bizonyítványt két évvel ezelőtt éppen Benes szolgáltatta ki, Benest pedig magyar barátsággal éppenséggel nem lehet meggyannsitani. Adókötelezettségének pontosan felel meg, oly pontosan, hogy a túlbuzgó hivatali közegek által reá jogtalanul vagy tévedésből kirótt adókat is megfizeti, mint erről a politikai pártok jogvédő irodái sűrűén győződnek meg. Ennek ellenére a magyar közönség rengeteg zaklatásnak van kitéve a pénzügyi hatóságok részéről. Hogy csak egyet ragadjunk ki a sok közül : itt van a hasadó ügye. A köztudatba nehezen ment át — mert az elöljáróságok nem hirdették ki — hogy a házilag levágott sertések után a husadő előzetesen befizetendő. Ezen a címen azután a közönséget idézik nyakra-főre és lehetetlen nagyságú bírságokat rónak ki a mulasztókra, ezeket azonban részben rendszerint leengedik. A zaklatásnak a szülőoka az az összeférhetlenség, hogy a bírságokból az azokat kirovók is részesülnek. Ez az eljárás erkölcsösnek éppen nem mondható. Mit szóljunk az adóügyekről, mint például az értéknövekedési adónál kiróható kétszáz százalékos bírságról, amelyet az adókötelezettekkel való minden előzetes tárgyalás nélkül vetnek ki rájuk, a már előzetesen, teljesen szabálytalanul kivetett adó összege alapján. Általában nevezetes körülmény, hogy a magyaroklakta vidéken a bírságokból a maximumot szabjak ki. Itt van az iskolai mulasztások esete, a mulasztó gyermekektől orvosi bizonyítványokat követelnek, ahol az orvos tiz kilométernyire van; az a szegény földmunkás maga-magát se tudja orvosoltatni, hát még a bőves istenáldást, a gyereket. A magyar orvosokat letiltják a gyakorlattól, és az orvosi szolgálat egyre nehezebb lesz. A mulasztó gyermekek szüleinek kevés kis ingóságát kótyavetyélik el a kirótt bírságokért. Az állami jegyzők basáskodása egész külön fejezete volna a sikanériáknak. Aki a jegyzőnek nem tetszik, arról mennek a jelentések fölfelé és az hiába kér illetőséget és útlevelet, amelyekhez pedig minden állampolgárnak joga van, mivel ezt az itteni bírói gyakorlat is megállapította. Ami az illetőséggel történik, az egy egész külön sérelmi anyaghalmaz. Negyven-ötven éve itt lakók illetőségét teszik vitássá és a hatóság ha valaki iparjogot vált, vagy üzletet akar nyitni, először az illetőségét állapítja meg lázas sietséggel. Illetőséget követelnek ma már a munkástól is, csak a katonától nem, azt anélkül is besorozzák. Kedvezményt: munkanélküli segélyt, közsegélyt a várostól, községtől csak illetőség alapján lehet kapni. Nem beszélünk arról, hogy maga az illetőségi jog is mennyire ki van forgatva félszázados gyakorlatából. Most már összegezve a dolgokat: érdeke-e az államnak, hogy ezek a dolgok igy folyjanak, amelyek a népet elkesereredetté teszik? Bizonyos azonban az is, hogy egyes kérdéseket csak a magyaroklakta vidékeken éleznek ki ennyire. így akarják talán a magyar nemzeti kisebbséget az állameszme részére megnyerni! Teljesen elhibázott politika, amely előbb vagy utóbb, de bizonyosan megboszulja magát. = Körzeti választmányi ülés. Az Országos Magyar Kisgazda Földmives és Kisiparos párt komáromi körzete 1924. junius 1-éa vasárnap délelőtt 11 órakor Komáromban a Vigadó emeleti ht lyiségében körzeti választmányi ülést tart a kővetkező tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Képviselői beszámoló. 3. Tisztujitás. 4. Jelentések. 5. Földbirtokreform. 6. Indítványok. Indítványok 3 nappal a gyűlés előtt a komáromi központi irodához írásban nyújtandók be. — Kormányválság. A Prágából érkező hírek szerint a kormányban végre is válság következett be. Arról van szó, hogy a kormány tagjai közül többen kiválnak, akiknek helyére uj miniszterek kerülnek. Hodza Milán fö'dmivelésügyi miniszternek lemondása küszöbön van, hasonlóképen Becka pénzügyminiszteré is, Bechyne iskolaügyi miniszter sem tér vissza szabadsága leteltével hivatalába többé, sőt Novak kereskedelemügyi miniszternek lemondását is emlegetik. A válság annyira súlyossá teszi a belpolitikai helyzetet, hogy Masaryk elnök, akinek junius közepéig tervezték üdülő szabadságát, már május 27 én visszaérkezik Lanába, mert a válság megoldásához az államfő személyes jelenlétére is szükség van. E miatt az elnöknek az olasz királynál tervbevett látogatását őszre halasztották. = A képviselőház ülése. A képviselőház május 27-én délelőtt 11 órakor ülést tart. A tanácskozás napirendjét a bizottságok jelentése a köztársaság és Litvánia között kötött kereskedelmi szerződésről és nyolc mentelmi ügy képezi. Hír szerint a nemzetgyűlésen elsősorban a munkanélküliek segélyezéséről szóló törvény meghosszabbítását kell elintézni, mert a mostani törvény hatálya junins 30-án lejár és ezzel kapcsolatban újabb hitelt is meg kell szavazni a nemzetgyűlésnek. Elintézendő azonkívül a hadsereg békeíétszámának megailapitása, a korrupció elleni törvény és több pénzügyi javaslat, agyszintén az ünnepnapok rendezése és a munkások szabadságának kérdése. = Az ünnepnapok rendezése. Evek óta húzódik az ünnepnapok megállapításának ügye, melyben a kormány a katolikus egyházzal nehéz harcokat vívott eddig. Most űgylátszik, megegyezés jött létre e kérdésben, amely szerint a köztársaság egész területén törvénnyel akarják megszüntetni a vitás ünnepnapokat. A törvény szerint a vasárnapokon kívül a következők lesznek ünnepnapok: karácsony első és második napja, husvét, pünkösd, május elseje, október 28-ika, Julius 5 ike (Cirill és Metód) és julius 6-ika (Húsz Jáuos napja). Az összes Mária napok és az országos védőszentek napjai megszűnnek ünnepnapok lenni. = Akárcsak tiz évvei ezelőtt. Búmba Konstantin Ausztria-Magyarország volt washingtoni nagykövete az osztrák politikai társaság bécsi ülésén érdekes előadást tartott Európa jelenlegi helyzetéről. Megállapította, hogy miként 1914 ben, most is két ellenséges részre oszlik a kontinens, ami a legkisebb összeütközésnél világégést okozhat. A nagykövet a legnagyobb veszedelmet Oroszország terjeszkedési vágyaiban látja és azt hiszi, hogy Németország ebben Oroszország oldalán áll. A moszkvai német követ, gróf Brockdoff Rantzau lázasan dolgozik a szövetség összekovácsolásán. A Pntiloff municiógyárak, amelyek német tőkével dolgoznak, éjjel-nappal gyártják a fegyvereket. Dumba attól tart, hogy Németország a revanshábornért teljesen Oroszország karjaiba veti magát. Egységes magyar front. Komárom, — május 23. Magyar szívvel megírt, lelkes hangú cikkek jelentek meg lapunk hasábjain, amelyek a magyar egységes front megteremtése mellett törtek lándzsát. E cikkek tiszteletreméltó szerzői különböző pártok képviseletében nyilatkoztak és a politikai átalakulás folytán a csehszlovák köztársaságba bekebelezett magyarság egységének szükségességét hangsúlyozták, teljes mértékben igazolva a Komáromi Lapoknak e nagyhorderejű kérdésben elejétől kezdve elfoglalt és számtalan cikkben megerősített álláspontját. A magyar nemzeti kisebbségnek faji ősz* szetartozottsága a köztársaságban kijelölt helyzeténél fogva, szigorúan betartott egységet követe), mert a neki szánt mostoha sorsában egyedül igy juthat súlyhoz és boldoguláshoz úgy politikai, mint gazdasági tekintetben. A magyarságnak politikai érettségére vall, hogy az átalaknlás után azonnal fölismerte ezt és mihelyt egy kis szabadabb levegőhöz Szombat és vasárnap május 24. és 25-én Városi Mozgoszinliáz. Szombat es vasárnap május 24. és 25-én aoi a filmművészet csodája! SODOMA és GOMORRA Rendezte s Kertész Mihály, Főszerepben: Várkonyi Mihály, Lucián Dóráin és Wágner Elza.
