Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-05-13 / 58. szám
58. esim. Kedd, 1884. május ES. POLITIKAI LAP. £ii4»t$*! Sir nd.Miovtt érékbe* * £J?äyS*a éa siöékr« pacta! sséikSSdésíci: írre 80 S‘, félévre €8 X. a®CT«űéVre SB K» EilM««* 160 lő. %y©s szám ám; 80 fillér* lapuig i kintita Komárom, — május 12. Csodálatos, hogy Benes, a kisantant kovácsa és a középeurópai politika ügyes kártyakeverője, most azt a hirt röpíti világgá, hogy a kisantant Magyarországot is hajlandó volna felvenni a kisantant kebelébe, ezt azonban a magyar kormánynak kellene kérnie. A politikában, pláne a külpolitikában nincsenek lehetetlenségek és ezért ez a hir sem lep meg a maga lehetetlen formájával és tartalmával. Azt is elhisszük Benesnek, hogy a kisantantnak igen kényelmes dolog volna, ha az az állam, amelynek bekerítésére alakult ez a politikai szövetség, belépne kötelékébe és igy a kisantant minden aggodalma és lelkiismeretének minden íurdalása egy csapásra megszűnnék. Magyaroszágnak azonban, nem tudjuk, érdeke-e az, hogy ehhez a politikai szövetséghez varrja magát, amely egy igen kellemetlen feladat előtt áll: az orosz probléma előtt. A besszarábiai kérdés Oroszország és Románia közt egyáltalán nincsen likvidálva és Oroszország igen is igényt tart erre a virágzó és népes tartományára. Ha konfliktusra vezet, a kisantaotnak fel keli vonulnia az orosz front ellen. A kisantant ezen a sebezhető ponton igen gyenge lábon áll Mert sem Jugoszlávia, sem a Csehszlovák köztársaság népe nem kivánja a háborút Oroszországgal szemben. Ütőkártyául jó lenne a kis Magyarország, de vájjon érdeke-e a kis Magyarországnak, hogy egyetlen hadtestét Románia védelmére bocsássa a kisantant rendelkezésére? Nem hisszük. Azután Benes gondol-e arra, hogy a magyarságnak a kis Magyarországban meghagyott zöme belépjen olyan államok kötelékébe, amelyek a nemzetközi szerződésekben biztositott kisebbségi jogokat vagy sehogyan, vagy pedig csak az ő szájukize szerint hajtják végre? Ez nemcsak erkölcsi, de politikai lehetetlenség is. Amikor itt a magyar tisztviselőket nyakra-főre elbocsátották az állam szolgálatából, a nyugijasokat éhbéren tartják, a tanítókat százszámra bocsátják el és küldik ki a köztársaság területéről, amikor optálónak állampolgárságot csak a legritkább esetben adnak, amikor az illetőség kiélezésével, a törvény világos betűi és annak jogi értelmezése ellenére ÄIAP1T0TTA: TUBA JÁNOS. Főssserkesatő: OTULA dr. Szerkesztő: BAfiASYAY JÉZSEF úr. illetőséget az őslakos magyarságnak már nem adnak, amikor a magyar földet kisajátítják, de belőle magyar igénylőnek nem juttatnak és folytathatnánk napestig: ilyen atmoszféra mellett a kisantantnak Magyarországgal való kibővülése, azt hiszszük, lehetetlen. Benesnek ez a kijelentése is csak kísérleti léggömb, amely csak a politikai prognózis céljait szolgálja. A kis Magyarország most túlontúl el van foglalva a maga nagy bajaival, talpraállásával és pénze értékének megszilárdításával és nem lehet képes távoli politikai célok érdekében magát lekötni azoknak, akik eddigi romlásának közvetlen okozói voltak. = Munkaterv a képviseiőházban. Parlamenti körökből származó hírek szerint a nemzetgyűlést csak május hó végén fogják újra összehívni. A nemzetgyűlés akkor folytatni fogja a tavaszi ülésszakot, melyet három hétre terveznek. A ház ez idő alatt az oj szlovesszkói és ruszinszkói ipartösvény, valamint a megvesztegetések ellen szóló és az ezzel összefüggő néhány más törvényjavaslaton kivni nem fog más nagyobb törvényt tető alá hozni. A szociális biztosítási törvényt előkészítő bizottság az ülésszak végéig be akarja fejezni a javaslattal kapcsolatos munkáját. A tavaszi ülésszak junius végéig fog tartani és azután egész őszig szünet lesz, mert a nyáron a képviselőház épületében átalakító munkaiatokat fognak végezni és e munkák október elején lesznek csak befejezve. = Magyar-csehszlovák tárgyalások. A m?gyar és csehszlovák kormány között megindult tárgyalások anyagát a következő kérdések képezik: szekveszterek, tartozások, követelések, utlevélügy, forgalmi kérdések rendezése, ármentesitő társulatok likvidálása, részvénytársaságok székhelyeinek áthelyezése és a kettős megadóztatás elkerülése körül való intézkedések. = Alkalmatlan ás előképzettség nélküli egyének ülnek a magas és felelősségteljes állásokban — panaszkodnak az állami hivatalnokok, akik egyesületüknek prágai ülésén sok és súlyos panaszban öntötték ki keservüket. Az állami hivatalnokok nincsenek megelégedve a mai viszonyokkal és az előképzettség hiáüyának, az alkalmatlanságnak, gyengeségnek tulajdonítják azt a sok korrupciót, amit épen a felelősségteljes állások egyes viselői elkövettek az állam jóhirnevének rovására. Panaszaikat rezolucióba foglalták és a kormányhoz fölterjesztették, kérve azok meghallgatását, A rezoluzió «j szolgálati pragmatikát és a tisztességes megélhetéshez szükséges fizetési rendszer hővezetését követeli. Az állami tisztviselők egyesületének panasza egyben komoly kritikája a köztársaságban uralkodó közállapotoknak, amelyek nagyon sok kívánnivalót követelnek abból a szempontból, hogy az állami igazgatásban hozzáértő, képzett és gyors, de jellemesés megközelíthetetlen tisztviselők működjenek. Ezt jól tudják azok, akik most rezolueióval fordulnak a kormányhoz, amelynek nem lehet elzárkózni a becsületes SserkenztcSgég és kiadóhivatal: Kádár-!*» 33., ! hová agy « lap izellemi részét illető közlemények, mist » hirdetések, elefizetéii és hirdetési dijak stb. kü®«B*fe Kéziratokat nem adunk vissza. : iegjató testiül fas»: Wn csüíirtikőn is smrote ————-—-1-— ■ . . rp*— I tisztviselők felfogása elől, mert a korrupció nemcsak a tisztviselői karnak, de az államnak jó hírnevét Í3 kockára teszi. = Bangs római uija. A köztársaság külügyminiszteréBek római utjával kapcsolatban politikai körökben különböző kombinációk merültek föl. Csehszlovák hivatalos közlés szerint Benes arra törekszik, hogy egy olasz csehszlovák szerződést kössöD. Az erre vonatkozó előkészítő munkálatok már befejeződtek. A külügyminiszter visszautasít minden elyan föltevést, mintha Csehszlovákia arra kötelezte volna magát, hogy más érdekeket követ, mint. a maga érdekeit. Franciaországnak éppen olyan kevés oka van meglepődnie az oiasz-csehszlovák szerződésen, mint Olaszországnak gvanakodással megítélni a francia-csehszlovák szerződés indító okait. A csehszlovák politika a békét, nyugalmat és gazdasági > tevékenységet célozza s mivel Olaszországnak is ugyanezek a kívánságai, a két áilam érdeke egyforma. Bsnes kijelentette, hogy Magysror szagnak a kisantanthoz való közeledésére Magyarországból keli kiindulnia a kezdeményezésnek. Hogy ez utóbbit miként képzeli el Benes, arra igazán kiváncsiak vagyunk. Az illetőségi törvény 10. §-a. írta: dr. Patrogaíii Oszkár. A közigazgatási bíróság kimondotta: „az 1886. évi XXII. törvénycikk 10. szakaszában kiemelt föltételek teljesítése által a más községbe átköltözködölt személy, e községben meg ipso jure illetőségi jogot nem szerzett, hanem ez esetben még az uj község amaz akarata kifejezett kinyilvánításának is hozzá kell járulnia, hogy ezt a személyt polgárainak községi kötelékébe felveszi.“ A közigazgatási bíróság saját álláspontját a 12. szakasz 2. bekezdésének eme szavaival okolják meg: „a felvétellel egyidejűleg ama község elöljáróságát kell kiértesíteni, melynek kötelékéből az illető kilépett." Továbbá idézi a 13. szakaszt, amely kimondja: „Aki a község kötelékébe felvétetett, rendes községi taggá válik... a jogokban részesül és a községi kötelékből eredő kötelezettségeket teljesíteni tartozik.“ Ebből azt következteti, hogy a 6. szakasztól eltekintve, amely az illetőségnek leszármazás utján való megszerzését szabályozza, „a község rendes tagjává csak az válhatik, aki a község kötelékébe felvétetett." Végül hivatkozik a bíróság a 14. szakaszra, amely az illetőség megállapítása esetén a községeket mérsékelt dijak szedésére jogosítja fel. Egyenesen meglepő és példátlan, hogy egy magas bíróság, amelyet nemcsak azért és nem főleg azért, mert a törvény megköveteli, hogy tisztelettel legyünk iránta, hanem általános tisztelet vesz körül, mert egyébként minden téren abszolút elfogulatlanságának és magas jogi tudásának adja tanujelét, ilyen tarthatatlan megokolást és törvénymagyarázatot adjon. A sokat idézett 10. szakasz, nem hagy semmi kétséget aziránt, hogy külön fölvételre szükség nincs. Világos ez a szakasz következő szavaiból: „ezen község kötelékébe tartozónak és az előbbi község kötelékéből kilépettnek tekintetik“, Május I4-én, szerdán Városi Mozg’ószmb.áz. I »*i« »-**, ■»»>*. A véres napokbél 208 dráma az amerikai aranyásók életéből 1849-ből. 7 felvonásban.
