Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-05-10 / 57. szám
S7« mái Szombati IM4. május 10, —IMBS ..........—fa. POLITIKAI L.AP. fáMartfaí ár sseb-saíavik értékbe* 2 Halyfcas io vtóákr* pestsS sx&MHtám! t évre 80 félém <0 K, aegy«áém SS I« Külföldön 160 Ki. &jfy#a «xám ár* s S© fillér«, ALAPÍTOTTA: TUBA JÁÜQS. 7őeserk«aztő: 0A.ÁL GYULA ár. Szerkesztő: 8ÄHAUYAY 1Ó28EF dr. A kedves háziúr. Komárom, — május 9. Az illetőségi kérdésben Benes, köztársaságunk mozgékony külügyminisztere egy újságíró előtt olyképen nyilatkozott, hogy »mi háziurak vagyunk és lakóinkat természetesen magunk válogatjuk meg.« A nyilatkozat szellemesen burkolt cinizmus és arra indít bennünket, hogy vegyük egy kissé szemügyre a háziúr jogait. Mi is, mint a külügyminiszter szereti, allegóriákban fogunk beszélni. Mindenekelőtt mi nem kértünk lakást. Beneséklől s ha egyszer a házat, amelyben lakunk, megszerezte, azzal olyan szerződést irt alá, amely a háznak lakóit megvédi a háziuri túlkapások, a lakásból való oknélküli kidobás ellen. Hiszen a kormány igen jól tudja, mint egy szociális irányú törvényhozás irányitója, hogy a fizikai lakásokat is törvény védi, szabályozza a felmondási okokat, a bérnek az emelését csak igen mérsékelten engedi meg, szóval védi a lakót és a háziurakat bizony elég súlyosan korlátozza jogaikban. A lakónak jogot biztosit, hogy minden vitáját a bíróságnál intézze el és a felmondásban is a bíróság döntsön. Az illetőség kérdésében is igy vagyunk mi szerencséden lakók, hogy háziurunk ki akar bennünket mustrálni. Aki neki ezért vagy amazért nem tetszik, annak felmond és ir neki csehszlovák nyelven egy levelet, hogy váltson a prágai magyar követségen útlevelet. Azonban az a kérdés, hogy van-e a háziúrnak itt felmondási joga egyáltalában? Az évszázadok óta itt lakó magyarságnak vannak-e szerzett jogai az itt lakásra? Szolgáltattak-e okot arra, hogy a ház gazdája igy bánjék vele? Meg kell nézni a szerződést, amelyet a házra vonatkozólag az uj tulajdonos kötött, mit is mond ez a lakókról? A felmondást vitássá tesszük és a bíróság elé visszük, az elé a bíróság elé, amely előtt a szerződés megköttetett. Megvizsgáljuk, hogy a békeszerződések megengedik-e egy nemzeti kisebbség élniakarását korlátozni és jogaiból kisemmizni. Ez a nemzeti kisebbség, amely ezer év óta él ezen a területen, elfogadta Benes-háziurék minden föltételét: fizeti hallatlanul magas házbérül az adókat, eleget tesz katonai kötelezettségének, az állam törvényeit, a házi-rendet, megtartja. Mi szükség lenne akkor a kitessékelésre ? Mi békés, polgári, alkotó munkát folytatunk. Ehhez jogunk van. Aki itt telepedett le, itt dolgozik, itt fizeti az adókat, itt katona, annak adjanak illetőséget és állampolgárságot és abban ne válogassanak. A nemzetközi szerződés kötelezi azokat, akik azt megkötötték. A szerződéseknek tehertételei is vannak, amelyeket szintén viselni kell és egyoldalúan azok alól kivonni magát a szerződő háziuraknak se lehet. Benes illetőségi szójátéka tényleg csak játék és pedig cinikus és frivol játék. A háziurak nagyfokú elbizottsága enged C9ak ilyen kijelentéseket tenni, akik habozás nélkül szórnák ki a nekik nem kellemes lakóikat, ha abba bele nem szólna a bíróság. Ez az ügy és ez a nyilatkozat mindenképen oda: a nemzetközi bíróság elé kívánkozik. = Magyarország és Csehszlavákia. Gratz Gusztáv volt magyar külügyminiszter cikket irt a Pester Lloyd-ba, amelyben a fajvédők politikáját bírálja és megállapítja, hogy a fajvédőknek az a % állítása, mely szerint Ms gyárország és Csehszlovákii között egyszer és minőink orra áthidalhatatlan ellentét áll fenn, mm képes. Ha alkalom adódnék ezeket az ellentéteket barátságos megegyezésekkel áthidalni vagy legalább is enyhíteni, úgy micdenesetrs számos mozzanatot Ithatni találni, amely amellett szól, hogy rá kell íépni erre az útra. Kockázatos és káros volna, ha megmaradnánk eddigi izoláltságnnkbsn. Grátss végül aktív külpolitikát követel és azt mondja, hogy annak a politikának mm agresszívnek, hanem a megértés politikájának kell lensio. Apponyi Albert eróf pedig a Budapesti Hírlapban irt vezetőéit kében nyilatkozik a magyar külpolitikáról s többek között igy ir: A kisantaut az a tömb, amelyet Magyarország feltámadásáuak reménye elé gördítettek, amelyleu három szomszédállam szövetkezett arra, hogy ezt a feltámadást megakedá'yozza. Magyarországnak ' nem szabad megfelt dkeznie arról, hogy a trianoni békeszerződést revízió aiá kel! venni. A magyar külpolitikát egy ilyen revízió alapján kel! folépittni. = Egy bizalmas akta. A „Sudetendsutecheu Tageszeitung“ bah (Sindeta német n*pi lap, Csehország) dr. Harold Frits a cseheknek történő földosztás!ól a következőket Írja: Vétlenségből egy aktát f-deztsk fel, melyre piros ceruzával „bizalma»“ jnlzés? vau írva s melyben a prágai állatni földhivatal a treppauf fö'dosztási komÍ3záríátU3»ak azt az utasítást adja, hogy cs.k cseheknek adj inak földet... Blättere dór f színtiszta német községben a prágai állami földhivatal 738. 11/22—IV. számú, 1922 ju'ius 25 éu kelt leirata szerint, a Svtigmajorból csak cseh községek kaphatnak földet. A prágai földhivataltól származó megdönthetetlen bizonyítékokat szolgáltató adatokra támaszkodva, Brättersdorf község a határozatot Szerkentöség és kiadóhivatal: Nádor-a. 29,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, ariej a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. käldÄnl&Kéziratokat nem adunk Tissza. Kspisnii liMifit tauen Min tsQtöilükös is a legfelsőbb közigazgatási bíróságnál panasszal támadta meg, remélve, hogy a le« felsőbb közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad és az állami földhivatal förtelmes parancsát megfelelő visszautasításban részesíti. Da ebben a föltevésben is csalódtak. A legfelsőbb biróság & panaszt elutasította, mert jogot senki sem. formálhat földkiosztásra. — Magyarország a kisantantban ? Egyik cseh félhivatalos, a »Caska S ovenska Republika« római tudósítója hosszasabban irt B-mes dr. külügyminiszternek római útjáról, mely az olasz politikai körökben általános figyelmet keltett. A tudósítás azt irj?, hogy B-»nes dr. megjelenése folytán Ukétséges lesz egynéhány középenrőpai kérdésnek, igy többek között a a magyar kérdésnek megoldása, ami lehetővé tenné Magyarországnak a kisantantba való belépését. A iUdósitasoak pikantériája azonban az, hogy olasz liberális politikai körökben azt áliitják, hogy Rómában egy uj középeurópai hatalmi csoportosulás alapját vetik meg, mely Franciaországot, Olaszországot, a kisantantot, Magyarországot és Lmgyelországot foglalná magában. A hir igen érdekes, még akkor is, ha valóra nem válik, márcsak abból a szempontból iv, mert Benss drt, a nagy szövetségkovácsot egy újabb szövetség létrehozásával hozzák kapcsolatba. Az persze más kérdés, hogy miként képzelik el azoknak az éles ellentéteknek az elos látását, amelyek kifejezetten a Magyarország ellen megalakított kisantent államai és az ezek javára egy harmad részéra csonkított Magyarország között fcnnállanak. Mely európai állam ellen lépne szövetségre Magyarország a bisantanttal, melynek érdekei homlok egyenvst ellenkeznek Magyarországéival, e a melyekből sohasem csinált titkot az utódállamok »iliaucéja? Úgy látszik, hogy Németország ellen akarják megnyerni Magyarországot is, ninth* a németek részéről bármi veszély is fenyegetné a kis Magyarországot, azt az országot, meiy Németországgal együtt a megaláztatások egész sorát kénytelen miattuk elszenvedni. Hogy a diplomáciái mesterkedés mit szil:- Rómában, majd elválik. = Kitti újabb figyelmeztetése. NitU, a volt olasz miniszterelnök, aki a békeszerződések óla nézeteiben jelentős változáson ment keresztül s a legyőzötteíí letiprására irányuló soviniszta orőszakpoliíiKa eilen több könyvet adott ki, tovább folytatja figyelmeztető cikkeit, melyekben rámulat az egész Európát veszélyeztető imperializmus bűneire. Legutóbb — ahogy a »Wolkszeiturjg» jelenti — a »Frankfurter Zeitung»-baa közölt egy nagy feltűnést kellő cikket. Kiemeli, hogy Európa a békeszerződések után elért időszakban nem érle el a kívánt konszolidációt. Ma a 38 államra szétbontott Európa nemzetei között nagyobb a szakadék, mint azelőtt. A német miiitarizmus helyére a francia lépett, nr-jd igy folytatja: »L'oyd George, az angol miniszterelnök is beismerte, hogy a világháborúban résztvett összes nemzetek többé kevésbbó vétkesek. Oroszország a Balkánon nem kevésbbó veszélyes és imperialista politikát folytatott, mint amilyennel Németországot vádolják, sőt annál veszélyesebbet. A békeszerződések elsősorban Poincaré és a francia néhézipar müvei. Európa mai állapotában gazdaságilag teljesen eizQllőtt, Májusi 10 és 15-én szombat és vasárnap Kacagtató sláger-vígjáték. Városi Moagószinház. Május 10 és ll-én szombat és vasárnap A főszerepben Patt és Pattachon
