Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-05-08 / 56. szám

, JjRjflLSK mJKSJLs X — M tt <u^m mmofv**oiomim mwwwfjw CaBtSrtBk, IBM. B, POLITIKAI LAP. eiSzstó«? ár eraa-wziovák értékbe* s Helybe* ál vMíkr* pvais) «zéikMtóéuel: *>2úíft élre 80 X, fé?érre 40 X, Kegyedéire 20 X. Xfilföidö* 16© Eé. Egyes ssám árat 80 *111 éí. ALAPÍTOTTA: TUBA JÄN08. Főszerkesztő; ÖAÁL GYULA dr Szerkesztő; BABANYAV JÓZSEF ér. SzerkeiztSxég éi kiadóhivatal: Nádor-o, 29., hová úgy * lap szellemi részét illető közlemények, zajai a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldeniük Kéziratokat nem adónk vissza. fepleais betiBkiBt Iűibbszqi : ludín csülsrtaköo is usnklfs I - ~ 1 -----------------------------II » IrinafltoiMjHte Komárom, — május 7. A megyei székhely megszüntetésével megkezdődött a város jellegének csendes felszámolása és községi sorba való visz­­szafejlesztése, mindez a centralizáció, a kormányhatalom mindenhatóságának az örve alatt. így távoztak el az államépité­­szeti hivatal, a megyével együtt, az állami erdőhivatal és erdőgondnokság, a kultúr­mérnöki hivatal. Az időközben itt létesí­tett hadigondozó és földbirtok hivatali ki­­rendeltségek csak éppen körülnézni voltak itt a városban és innen pár havi műkö­dés után búcsút vettek. A súlyosabb operáció azonban még hátra van, de az előkészületek már itt is megkezdődtek. A pénzügyigazgatóságot májas 14-ével megszüntették és húsz állami tisztviselőt elhelyeztek Komárom­ból a szélrózsa minden irányába. Tehát nem létszámcsökkenés történt, hanem csak áthelyezés, centralizáció. Ezek a tisztviselők másutt fognak dolgozni. Ko­máromban egy kis kirendeltség marad, mely az adósrófot kezeli, olyan, mint Galántán és Párkányban lesz, mivel ma­gyarfalunak kiilömb nem dukál. Trencsén, Liptószentmikiós, Turócszentmárton az egészen más, azokat tele gyömöszöli a kormány demokratikus politikája, — mely állítólag a nemzetiségeknek minden jogot biztosit, hivatallal, — kedvezménnyel, gyá­rakkal. Komáromnak egy olcsó kölcsöne volt, amelyet ingatlanaira, telekkönyvi biztosítás mellett a saját gyámpénztárától felvett. Ezt a kölcsönt a kormány fel­mondta é3 most vissza kellene fizetnie, ha tudná. A kormány felhívása folytán Komárom inségmunkát végeztetett, hogy a munkanélküli tömegeknek keresetet ad­jon és a Kisérbe több mint félmilliót beleszabályozolt, majd épített két szük­séglakást is. A félmillióra, ami tisztán állami természetű kiadás volt, megtérített talán ötvenezer koronát, a szükséglakások féléve készen vannak, de a reájuk költött hatszázezer koronából egy fillér se térült még meg, pedig a zsupáni biztatás sem hiányzott az épité3 körül. A legkeserübb pilula azonban még hátra van : a törvényszék ügye. Már 1921-ben törvényt hoztak, hogy azt Ér­sekújvárba helyezik át, ehhez azonban építeni keltett volna egy legalább tízmil­liós épületet és egy nagyobb befogadó képességű fogházat, mert ez már Komá­romban sem felel meg mai formájában a célnak. Akkor Érsekújvár még nem játszotta el választásaival kis játékait a kormány előtt, most azonban már han­gok hallatszanak, hogy Érsekújvárod fe­lesleges a törvényszék, Pozsony és Nyitra elvégzi ezt a feladatot, természetesen el­nyelve a magyar kisebbségnek magyar nyelvhasználati igényét és jogait is. Innen tehát elvisznek mindent. Meg­marad az öreg megyeháza parádés tiszt­viselői lakásoknak, kiürül a pénzügyi épület is, utóbb meg a törvénykezési pa­lota is erre a sorsra jut. Egy fejlődő ma­gyar városra ez a sors vár a demokrá­cia hazájában, de jut neki egy kis garnizon, amely időnként szép katonamu­zsikával parádékat rendez, azonban fo­gyasztani, iparunkat, kereskedelmünket fellendíteni nem képes. Haladunk, rák­módra visszafelé. — Földfalosztá&i terv 1924-ra. Az állami főldbirtokhivatal jgazgatótaüácsának ülésén Yiskovsky dr. a földhivatal elnöke jelentést tett az 1924. évre tervezett fö'dvétebk ügyé­ben kifejtett munkálatok)61. Az 1924. évre lefoglalt szántóföldekből Csehországra 105000, Morvaországra és Sziléziára 29600, Szlovensz­­kora 57030 és Ruszinszkóra 13360 hektár esik. Az előkészítő muukálatok eredménye szerint erre az évre legalább 205900 hektár mezőgaz­dasági földet foglaltak le é3 pedig 300 birtok­­komplexamból és 350 nagybirtokból. Az idén 120 százalékkal töbo főidet osztanak ki, mint tavaly, de ebben a mennyiségben még nincs bennb az erdőakció, melynek 1924. évi terje­delméről még nem döntöttek. = Állami költségvetés 1925 re. Az 1925. évre szóló költségelőirányzat már keresztüimeDt az egyes minisztériumokban és legközelebb a minisztertanács elé kerül A költségvetés deflá­ciós jellegű lesz és főképen a dologi kiadások vannak benne túlsúlyban. A személyi kiadásokat a legcsekélyebbre korlátozzák, bár az állami tisztviselők tömeges elbocsátásáról szóló hírek mindenben alaptalanok. = A nemzeti demokratapárt szakadása. A nemzeti damokratapart, mely a legsovinisz­­tább cseheket foglalja magában, a brünni de­mokrata konferencián krízisbe jutott. Az az ellentét, mely Kyamár, a párt vezére és társai, valamint Eoglis és Stransky között már régeb­ben fennállott, formális szakadásra vezetett. Englisék Baues külpolitikája mellett foglaltak állást, Kramár pedig határozottan Benes kül­politikája ellen van, különösen az oi’osz kér­désben, ami a kongresszuson a két csoport egymással való szembehelyezkedése által nyil­vánossá vált A kongresszus a korrupció ügyé­ben az Englisék által előterjesztett javaslatot, melyben nyíltan elégedetlenségüket fejezik ki a sajtótörvény novellával szemben, 106 szóval 83 ellen elfogadta, amivel a szakadás kérdése is napirendre került. Hogy a szakadás tény­leg bekövetkezik-e, még kérdéses, de azt már meg lehet állapítani, hogy a koalíciós pártok­ban uralkodó bomlási processus a Kramár párt­ban teljes erővel megkezdődött. — A német birodalmi választások. Vasár­nap zajlott le Németországban a birodalmi gyűlési képviselők választása, mely nagy meg­lepetésekkel szolgált. A választások általános eredménye szerint a nacionalisták és a kom­­maoisták nagy térhódításokat tettek, mig a kormányzatban legnagyobb számban résztvevő szociáldemokrata párt, amely a régi Reichs­­tagnak legerősebb (171 tag) pártja volt, majd­nem feléDyire csökkent. A németnemzetiek je­lentékenyen megerősödtek, ú?y, hogy a hoz­zájuk tartozó agrárpártiakkal együtt 106 kép­viselőt számlálnak, a szoeiáldemokraták ioo mandátumával szemben. A német fajvédők, ük 3 képviselővel vettek részt a IGichstagban, 3k re szaporodtak, a kommunisták pedig 17. rM 62 mandátumra tettek szert. A német néppárt 22, a németc6ütrum 3 mandátumot veszített. A németbirodülmi választások a szélsőségek tér­foglalását mutatják és a nemzetiek sajtójában már erős hangok követelik, hogy egy polgáy blokk alakuljon, amely vegye át a kormányt. A birodalmi elnök elhatározta, hogy a leg. több mandátumot számláló párból biz meg va­lakit az uj kormány megalakításával, a vá­lasztások eredménye a külföldi hatalmaknál különböző hatást váltott ki. Angol kormány­körök szerint a választás eredménye mitsem változtat a helyzeten. A francia politikai kö­rök felfogása az, hogy a német választások eredménye nem nyújt vigasztaló perspektívát az európai békés államok számára. = Uj kölcsönt vesz fel Csehszlovákia. Amint a Bohémia írja, a köztársaságnak nyúj­tandó aagol fontkölcsőn 14 napon belül végleges lesz. Még a kamatláb körül vannak nehézségek, amelyek miatt pár napig elhúzódnak a tárgya­lások, de politikai körökben a kölcsönt biztosra veszik. Ha várakozás ellenére nem sikerülne Angliával megegyezésre jutni, akkor newyorki bankokkal kezdenek tárgyalást. A komáromi járási bizottság ma, szerdán, május hó 7 én d. e. 10 órai kez­dettel tartotta ülését Komáromban a vármegye­ház nagytermében Novotny Richárd járási fő­nök elnöklete alatt. A bizottsági tagok teljes számban jelentek meg. A közönség számára föntartott székeket és padokat a komáromi munkanélküliek szomorú csoportja foglalta el. Megtudták, hogy a tárgysorozaton a munka­­nélküliség kérdése is szerepel. Ezt meghall­gatni jöttek el a gyűlés-terembe. Az ülés megnyitása el&tt a bizottsági tagok élénken tárgyalták a szétküldött meghívót és napiren­det, amely a megszokott kétnyelvű szöveg helyett csak szlovák volt és igy csak a ma­gyarul tudó bizottsági tagok azt sa tudták hamarosan, hogy micsoda pontjai vannak a napirendnek. Novotny elnök szlovák-nyelvű megnyitó­ját, bejelentéseit Soltész Pál és Fodor Adolf szolgabirók tolmácsolták magyarul. Az elnök megnyitván a gyűlést, felkéri a bizottsági tagokat, hogy jelöljenek ki két ta­got a jegyzőkönyv hitelesítésére. Mészáros Ká­roly bizottsági tag szóváteszi, hogy a jegyző­könyvek nem lévén magyarul is vezetve, a csak magyarul tudó bizottsági tag nem írhatja alá, hiszen azt sem tudja mi van benne? Hi­vatkozik az idevonatkozó törvényes rendelke­zésekre. A járási főnök kijelenti, hogy addig, mig a zsupán jóvá nem hagyja a kétnyelvű­ségre vonatkozó járási határozatot, addig csak szloyákul vezettetheti a jegyzőkönyvet. Csóka Lajos bizottsági tag szóváteszi, hogy a jelen ülésre szóló meghívó éB tárgysor csak szlovák nyelven van kibocsátva. így a magyar bizottsági tagok azt se tadják, mikor lesz az ülés és milyen pontokból áll a tárgy­­sorozat. így aztán természetesen a bizottsági tagok nem is készülhetnek rá. Kéri a járási főnököt, hogy ezentúl magyarul is bocsássa ki a meghívókat.

Next

/
Thumbnails
Contents