Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-05-06 / 55. szám
55.' susÉ-m* l«8;v«i)5t51k évfolyün, Kedd» 1924. május 6, ammBSBsssssammmmmSi* IMUM te esah”SsSov£k érttiktau : JteiySJssa te tfötékre fstíisi «izilkSiseiiiai: igái® érre S8 8, féiévm 4® E, »«gyeáérre 20 8« XiyftildÖB 160 Zc. E^yss* »»ázás ami 8© fHIév. . ALAPÍTOTTA: TUBA ItóOS. FÖBZ-rkssatő: QaAL GYGIiA dff. Szerkesztő: gffijUHYAY JÓZSEF ár. tiJÚBfíöa £8ttrke*slS»ég él kisdóhíYatid; Nádor-«» 29 t hová ngf a lap szellemi részit illető közlemények) aísl a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. MagjeMii hetsnHlnt hánnasziii: ü?i csütörtököB és síbbiííIíb A magyar szanálás. Komárom, — máj. 5. Odaát, a mi magyar testvéreinknél hossza hányattatás, rettenetes küzdelmek után végre megtalálták a lázas betegség ellen az orvosságot, mellyel a halálosan beteg országnak megmentését elkezdhetik. A mostoha, kemény sors, amely ennek a mai Magyarországnak jutott, oly kényszerítő eszközök igénybevételére szorította, amelyek rendkívül nagy áldozatokat követelnek a magyar néptől, de remélhető, hogy az utolsó áldozatok meghozatalával a gyógyulás folyamata is be fog következni. A világháborúban legtöbbet veszített Magyarország katasztrófális gazdasági helyzetbe jutott, ami végpusztulással fenyegette az ezer sebből vérző országot. Erélyes és elszánt lépést kellett tehát tennie, hogy életét megmenthesse. Fájdalom, a maga ereje kevésnek bizonyult ehhez s azért idegen segítségre volt szüksége. A Bethlen kormány több mint egy éven keresztül megfeszített munkával fáradozott azon, hogy a nagy megpróbáltatásokat elszenvedő országot kivezesse a szinte már reménytelenné vált kritikus helyzetből és egész Európa figyelmét ráterelje arra a bekövetkezhető veszedelemre, amely akkor állhat elő, ha a Középeurópa szivében fontos helyet elfoglaló ország gazdasági csődbe kerül. A hatalmaknak be kellett látniok, hogy a magyar kormányférfiaknak igazuk van és a veszély elhárítása céljából támogatására sietlek a nehéz bajba került országnak. A külföldi kölcsön nyújtása a szanálás első állomása, amellyel lehetséges lesz a krízisből kivezetni Magyarországot. Tagadhatatlan ugyan, hogy óriási áldozatokat kell ezért hozni a magyar népnek, de az előjelek oly biztatóak, hogy a szanálás sikerét remélni lehet. Amit a trianoni békediktátum korlátozó rendelkezései kö- ; vetkeztében a Népszövetség megkövetelt, j a szanálási akciónak ellenőrzését, kény- ■ télén Magyarország megengedni, annyival is inkább, mert ezt a hitelezők Í3 meg- ; követelik, de kétségkívül nagy eredmény j a meggyötört országra, hogy végre is í hozzájutott ahhoz a segítséghez, mely j nélkül végpusztulásba sodródott volna. De j a nemzetközi ellenőrzés mellett meg kell alapítania az országnak aranykorona alap- • pal a jegybankot, uj adókat kellett megszavazni a nemzetgyűlésnek é3 biztosítani kellett a hitelezőket arról, hogy a kölcsönt másra, mint gazdasági szanálásra nem fordítja. A Népszövetség főmegbizottja, Smith már megérkezett Budapestre és hozzáfogott feladatának keresztülviteléhez. A legszebb reményekkel eltelten tekint Magyarország talpraállitása elé és erősen bízik abban, hogy az ország gazdasági és pénzügyi helyzete hamarosan helyreáll. De nemcsak a főmegbizott reménytkeltő nyilatkozata, hanem az egész országnak a szanálásra való fölkészülése bizalmat kelt abban az irányban, hogy az akció sikeres leend. A Nemzeti Bank részvényeinek gyors és eredményes jegyzése már maga biztosítéka annak, hogy a szomorú napokra felpirkad a gyógyulás hajnala. Oly nagy érdeklődés mutatkozik a Jegybank aranykamatozásu részvényei iránt, hogy előreláthatóan tiz-tizenöt millió aranykoronával tu! fogják jegyezni az alaptőkét. Uj reménységgel és a felszabadulás érzésével tekint a múltat és jövendőt megbünhődött magyar nép a bekövetkezendő jövő elé, mely teljes meggyógyulást, teljes megerősödést, újjászületést fog hozni a megalázott Magyarországra és lehetővé teszi azt, hogy politikai, gazdasági és kulturális súlyát a civilizált népek sorában teljes mértékben érvényesíthesse. — A kisantant feladatai. Sok mindent hallottunk és sok mindent olvastunk már a kis- ; antantról, amely Csehszlovákia. Jugoszlávia és ; Románia (némelyek szerint Lengyelország) külön hatalmi szövetkezése. A kisaníantról mindenki ! tudja, hogy azon államok ellen irányuló sző- j vétség, amelyekből ezek az utódállamok kelet- ] ksztek, tehát Németország, Magyarország, ] Ausztria és Bulgária azok, amelyek a kisant&nt j létrehozásánál döntő súllyal bírtak. Most egy j svájci újságíró meginterjúvolta Masaryk köz- \ társasági elnököt, aki a fcissntantról is nyilat- j kozott és szerinte a kis&ntsnt 1918 ban Pária- j ban jött létre. Cé'ja még mindig a régi. Német- í ország erejével mindig számolni kel), a Bsrlin— j Bagdad tervet csak elhalasztották, de nem ] ejtették el, az osztrák-magyar monarchia összeomlása következtében keletkezett államoknak politikai és katonai formulát kellett találniuk, hogy ezzel szembeszállhassanak. A kisantaat negativ, nem aarrassiv alakulás, ebből származnak belső véleménykülömbségei is. Francia- jj ország programja Németországra való tekintet- 3 tel azonos akisantant programjával. Ez azonban \ nem zárja ki, hogy a kisantant békés programmal f bírjon. Magyarországról azt hiszi az elnök, hogy • későbbi időpontban csatlakozni fog a kisántánt- j hoz, A köztársaság köztiszteletben álló elnö- j kének nyilatkozata mellett nem érdektelen ■ fölemlíteni a zágrábi Obzorn&k egyik most közölt feltűnést keltő cikkét, amelyben azt Írja, hogy a kisantant ma igen súlyos válságban szenved, sőt a kisantant agóniájáról is lehet beszélni. Románia egészen független politikát követ é3 Franciaországra és Lengyelországra támaszkodik, mig Csehszlovákia és Jugosztáyia békében óhajt élni Oroszországgal. Tömeges áthelyezések Komáromból. Amint már a komáromi pénzügyigazgatóság áthelyezéséből előre várni lehetett, az bekövetkezett. Közel busz tisztviselőt helyeztek 5 el Komáromból a szélrózsa minden irányában. Hasz tiszviselő húsz családot is jelent. Húsz családdal lesz szegényebb Komárom amúgy is ; megfogyatkozott társadalma, í Nem egy áthelyezett tisztviselő család! fája Komáromban nyújtja vissza gyökereit több századon keresztül. De a rövidebb idő óta itt letelepült tisztviselők is kedves otthont találtak Komáromba, ahonnét bizony nehéz lesz megválni, hiszen itt vannak rokonaik, jóbarátaik, ismerőseik, Igen sok szerzett itt magá- I nak házat, hogy állandó otthona legyen. Ettől i is nehéz elválni ás felcserélni a csendes, nyugodt otthont a lakásínség kellemetlenségeivel, keserveivel. A legtöbb Komárom egész társadalma szeretetével, barátságával összeforrott és mint derült égből a villámcsapás, úgy érte őket a nem várt, hirtelen jött áthelyezés. Húsz család hirtelen elvesztése, egyszerre, súlyos csapást j-Ient nemcsak Komárom társadalmára, de kereskedelmére, iparára és kultúrájára nézve is. Távozásukat tehát nagyon is meg fogjuk érezni. Az áthelyezett tisztviselők május 15 én hagyják el Komáromot, ahová annyi rokoni, baráti kötelék fűzi őket. Áthelyezték a következőket: Jureeska János pénzügyigazgatőt Liptó- Szent Mik ósra, pénzügyigazgatónak. Jelenek Pál pénzügyi tanácsost Qalánt&ra, a kirendeltség vezetőjének. Borost Gyula, számvevőségi főtanácsos, hivatal főnököt a pozsonyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez. Stázek Károly számvizsgólót a pozsonyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez. Olgyay Ferencz számtisztet a pozsonyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez. Gregosits József számtanácsost a trencséni pénzügyigazgatóság melié rendelt számvevőséghez. Dr. Spindhr József pénzügyi tilkárt a trencséni pénzügyigazgatósághoz. Tolnay Denes földadó nyilvántartó biztost Losoncára. Dr. Hegedűs Jenő pénzügyi titkárt Nyitrára. Fenyvesi Miksa irodatisztet Kassára. Morava Alajos vagyondézsma előadót, Trencsénbe. Machács József forgalmi add előadót Nagyszombatra. Mérő Beinát irodatisztet Liptó Szent Miklósra. Május 7-én, szerdán. Városi Moigószlnház. 1 búi«, t.»». ÜZ ANYAI egy kis családi történet. Főszereplő: Matyasovszky Helón 1 j 209
