Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-05-06 / 55. szám

3. oldal.

»Komáromi L&pofc

1924. májas €

Kiimán Gizella irodatisztvisslűiit szombstra.

Szolnoki Maigit irodatisztviselóilt Párkányba.

Fábián Mariska irodakezelfiitt Palántára.

Keresztes Samu számvevőségi hivatalszol - gát (Palántára.

A régi gárdából Ficzkó János adóügyi előadó, Csikós József irodaigazgató, Dózsa László irodatiszt, Mácsik István hivatalszolga maradnak itt.

Értesülésünk szerint Boroes Gyula, számvevőségi főnők teljesen betöltött szolgálati idejével nyugdíjaztatását kérte.

Kossuth Lajos titkos iratai.

Eljött az idő, mikor lepattan a zár Kossuth Lijos titkos levelesládájáról. Minden, ami Kossuth Lajosra vonatkozik, elsőrendű fontossága, ami még az, amit ő maga tartott fenn oly idők számára, midőn kortársai nincsenek életben és igy az objektiv történetírásnak semmi sem állja útját. Tadjuk régóta, hogy Billagi Aladár egyetemi tanár talán az egyetlen a magyar történettudósok közt, aki már évekkel ezelőtt végig tanulmányozta ezt az egész gyüjteményt s igy természetes, hogy most, amikor tudjak, hogy Kossuth Lajos politikai iratait készülnek átadni a nyilvánosságnak, egyenesen őhozzá, mint legilletékesebbhez fordultak megtudni, hogy mit rejt magában a titokzatos hagyaték. Ballagi Aladár csak azt sajnálja, hogy az idő rövidsége miatt még csak át sem futhatja jegyzeteinek nagy halmazát, melyet annak idején Kossuth iratainak áttanulmányozása közben gyűjtött. Da amit aztán emlékezetből elmondott, az anyagnak oly gazdagságát tárja fel, mely méltán tarthat számot minden magyar embernek legnagyobb érdeklődésére.

Ballagi Aladár a következőket mondotta:

— 1918. november 30 án váratlan meglepetés ért. A Magyar Tudományos Akadémia felszólított arra, hogy az 1919. május havában tartandó díszközgyűlésen emlékbeszédet mondjak Kossuth Lajosról. Nagy örömmel vettem a felszólítást, de elöljáróban, mikor az akadémia nagyérdemű megbízottja „mint legilletékesebbet“ kért fel e feladat teljesítésére, azt a megjegyzést tettem, hogy talán úgy is lehetne mondani, hogy „egyedül illetékes", mert hiszen én vagyok az Akadémiának egyetlen Kossuth-párti tagja. Egyúttal kijelentettem, hogy a feladatot csak azzal a feltétellel vállalom, ha alkalmat adnak, hogy tanulmányozhassam Kossuthnak a Nemzeti Múzeumban őrzött hagyatékát, mert történetírói lelkiismeretem követeli, hogy mikor biztos tudomásom van az illető történelmi alaknak legfontosabb iratairól, azoknak tartalmáról biztos tudomást szerezzek. Hogy indiszkréció nem történik, arról kezeskedik egész mnltam. Erre azt a megnyugtatást kaptam, hogy az Akadémia ezt el fogja intézni. El is végezte és december l én bevonultam a múzeumi igazgató szobájába, hol zárt szekrényben odakészitették a hagyatéknak összes vaskos kötegeit s én azokat körülbelül fél esztendeig minden áldott nap délutánján kivonatoltam, részben le is másoltam.

— A hagyaték pontos sorrendben van összeállítva. Kezdődik Kossuth Lajosnak zemplénmegyei dolgaival, amikor még Véc9ey Pál báró ügyvédje volt. Ezek egy forrásban levő nagy tehetségnek megnyilatkozásai, melyek még sok tekintetben ellentétben vannak a pár évvel később már a világot egységes rendszerben látó s abban a tekintetben önmagában ellentmondást nem matató egyéniséggel.

— In médiás ros lépve, mindenekfölött álló fontosságúak a száműzetés első időszakára voatkozó levelezések, különösen Battyhány Kázmér gróffal, Vay gróffal. Kiutahiai tartózkodása betekintést enged abba, hogy Kossuth, ki eddig csak a saját magyar körében forgott, miként készül arra, hogy a nemzetmentésnek lelkét eltöltő feladatát idegen népek körében teljesíthesse. A tanulást a török nyelvén kezdi, folytatja katonai tanulmányokkal; azután az olasz, francia és utoljára az angol nyelvben tökéletesíti ismereteit. Németül már perfektül tudott és franciául, amennyire idegen embpr ezt a művészi nyelvet elsajátíthatja, szintén eléggé kész volt. Angolul már fogságában tanult, még pedig Shakespeareból.

Hire az északamarik&i hajó födélzetére került, akkorára már annyira ismerte az európai főbb nyelveket, hegy azokon, mint műdig sajátkezű kéziratai bizesyitják, összes kerrespoadaneiáit maga végezhette. Amerikában megtett világhódító á*ji közismeretül Ott a nemzetiségekről és a nemzetek testvériségéről mondott boszédeit 1919-ben én fordítottam és adtam ki (Sagléden.

— A hagyatéknak az ötvenes évekre vonatkozó tartalma azt mutatja, hogy a perba sújtott Magyarországnak ugyan akkor nem volt külügyminisztere, de Kossuth valóban annak tekinthető. Nam merült fel az európai sajtóban a magyar ügyről szőlő oly híradás, melyről tudomást ne szerzett volDa, mert mindent megküldték neki s amelyre vagy ő mava ne válaszolt volna, vagy megbirást ne adott volna, még pedig úgyszólván elkészítve valamely megbízható emberének. Mazzini, Garibaldi, Lsdru Roitiu, akit a francia köztársaság elnökének óhajtott volna, III. Napoleon, Heeren stb., a kor legelső politikusa], mind eredeti levelekkel képviselvék a gyűjteményben. Egyik érdekesebb, mint a másik. Az egykorú újságok a magyar ügy minden fázisára vonatkozólag kivágott lapokon és jegyzetek által roppant tömeggel vannak képviselve a gyűjteményben. A londoni bankópör, Teleki László diplomáciai lépései és főkép Pnlszky Ferencnek tengernyi levele egész köteget megtöltenek. A Magyarországnak az ausztriai birodalomba bekebelezését illető anyag különösen gazdag abban a tekintetben, hogy miként fogta fel ezt a nagy tényt a magyar emigráció. Az újabb és Magyarország belügyeire vonatkozó levelezésben kimagasló Kossuthnak a függetlenségi párttal való viszonya. Van a többi közt egy levele Irányi Dánielhez, a párt elnökéhez, amelyben a párt addigi exisztenciáját a legszigorúbban Ítéli meg. Egy másik korábbi, 1872 március 16 ról való levelében elvi álláspontját tisztázza. Egy szintén hosszú másik levélben 1872 juliu3 4-én azt Írja: „Ha az osztrák háborúba keveredik (pedig én közősügyes állapot mellett ezt csak idő kérdésének tartom), én úgy látom, hogy ismét van elem Magyarországon, mely háború esetén számba vétethetik. A „Magyar Kérdés“, melyet az emigráció kapitulációja kitörült a történelmikérdések soráoói, „resurgit“ (feltámadt). A „szobor" élővé lehet. Nekem hát ismét vau hivatásom. Egyelőre csak annyi, hogy a dermedt tagokban hígulni kezdő életnedv ne aludjék. A többi a körülményektől függ. „Résen laszék“. Ez a kijelentés azt jelentette Kossuthnál, hogy ekkor, iratainak tanúsága szerint, ismét egész lélekkel vetette bele magát az európai közviszonyok mindín oly ágának tanulmányozásába, melynek tudásával úgy vélte, hogy a magyar ügyet előmozdíthatja. Az egész hagyaték pedig bámulatba ejti az embert azzal, hogy egyetlenegy ember egész nemzetet hordozva szivében, éjjel-nappali munkával, hogy tudott annyi ismeretre tenni szert és végezni annyi elsőrendű munkát, mint amennyit Kossuth Lajos öt nyelven, pihenés nélkül halála napjáig egyenlő, felülmúlhatatlan energiával tudott kifejteni.

— A hagyaték a legújabb időkig terjed. Érdekes, amit Bosznia okkupációjáról 1878- ben ir franciául Cairoii olasz miniszterelnöknek. Kéri, hogy az erre vonatkozó aktákat, melyekre a miniszterelnök pisai beszédében hivatkozott, küldje meg neki, mert „hazája ügyében nagy szüksége van reá. Etzoi bizonyíthatja, hogy Bosznia elfoglalása már a reichstadti titkos egyezményben el volt határozva.“ Görgeyről, Széchenyi Istvánról, Wesselényi Miklósról számos értekezése van. Nagy tanulmány szól Schlauch püspök beszédéről, ki azt követelte, hogy a katholikus papok az országgyűlés ellenőrzése alól és a felelős miniszterek hatásköréből elvonassanak. 1884 ben a parlamentárizmusról irt 21 levélnyi értekezése abból indulva ki, hogy az impériuroot és a libertást az ó-világ lehetetlennek tartotta, hogy együtt érvényesüljenek, Angliát állítja mintaállamul, mint amelyben szerinte állandóan megvalósuló főelv az, hogy „az Imperium a libertás kívánalmai szerint gyakoroltassák, más szóval, hogy az állam a nép akarata szerint kormányoztassék“.

— Azzal végzem, amivel kezdeni lehetett volna, hogy minő odaadó fiúi ragaszkodással

veit édesanyja irányában, hitleveleiben „Kedves lelkem anyáménak szélit meg. Rabságából 1S37. májas 10 én dili 12 órakor irt levele érik emléke lehet annak, hogy a szülő tisztelete és a szili iránt tanúsított gyermeki alázatosság mennyire megfér a lélek igazi nagyságával.

. HÍREI.

— Üs eplés. A komáromi hatvanéves Balegyesület meleg óvásióban részesítette ókestolú krónikását. FüVip Zsigmond fáradhatatlan agilis ügyvezető elnökét szombat este, amikor is nevenapja alkalmából a Dalegyesület rofködő és zenekara társasvaesorát rendezett tiszteletére. A családias jellegű ünneplés bensőséggel fejezte ki a D degyesület soha el nem múló háláját Fülöp Z dgmond bokros érdemei iránt, amelyek a Dilegyesüietnek oly&n sok fényes sikert szereztek. Az izie'es vacsora alatt Kamrás József dr. elnök és Weisz Miksa alelnök meleg szavakban méltatta az ünnepelt érdemeit. Majd az ének- és zenekar jói sikerült számaival emelte az ünnepség fényét és melegségét.

— Új plébános. Az apostoli adminÍ3trátor Solymossy Dezső admiuistráfcort Kftlnoky Sándor kégjir bemutatására ekecsi plébánossá nevezte ki. Solymossy Dezső, a múlt év végéig Komáromban müsödöct és másfél évig állt a komáromi plébánia élén ia, mist plébános helyettes.

— Doktorráavatás. Bartha Andor földiákét, Bartha János ny pénzügyigszg&tószép készüítségü, derék fiit folyó hó 3 án avatták a budapesti tudományegyetemen az orvostudományok doktorává.

— Halálozás. Komárom vármegye régi kipróbált jegyzői karának egyik közismert, érdemes tagja dűlt ki az élők sorából. Mint részvéttel értesülünk, Soós Ferenc Izsa község nyugalmazott jegyzője 70 éves korában rövid szenvedés után Komáromban elhunyt, gyászba borítván a családját és kiterjedt rokonságát. Temetése ma d. n. 5 órakor lesz a r. kath. temető kápolnájából. Haláláról családja az alábbi gyászjelentést adta ki: Alulírottak úgy a maguk, mint az összes hozzátartozók nevében mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, apánk és rokonunk Soós Ferenc nyug. községi jegyző folyó hó 4-én rövid betegség és a halottak szentségének felvétele után életének 70 ik évében jobblétre szeaderült. Az elhunyt földi maradványait folyó hó 6 áu délután 5 órakor fogjuk a róm. kath. temető kápolnájából örök nyugvó helyére kisérni. Az engesztelő szentmissáldozatot pedig folyó hó 7 én reggel 8 órakor fogjuk a Szt. András templomban az Urnák bemutatni. Az örök világosság fényeskedjék neki! Nyugodjék békében ! Bárczi Lászlóné szül. Soós Ludovika, Soó3 Imre, Soós Margit, Soós Ägnes, Soós Márta, Soós Ilona gyermekei. Kazal László Margit vőlegénye, özv. Soós Ferencné szül. Birthcs Franciska neje, Bárczi László veje. Bárczi Mária unokája, özv. Gaál Mihályná szül. Barthos Matild, Barthos Ilona sógornői. Barthos Gyula sógora.

— Gyász, őszinte részvéttel vesszük a szomorú hirt, mely szerint Unger Káimánné, szül. Nemesszeghy Ilona, életének 67-ik évében, folyó hó 5-én Ostíyasszonyfalván elhunyt, mélységes gyászba borítván szeretteit. A megboldogult több évtizeden át tanított a helybeli községi elemi iskolában, melynek leányosztályaiban sok ezer gyermeket oktatott és nevelt szeretettel. Temetése május 5-én, hétfőn, Ostfyasszonyfalván ment végbe. Az elhunytat férje, Unger Kálmán nyug. hir. telekhönyvvezetö, leányai, Lugossy Istvánná főbányatanócsos neje, özv. Erdélyi Gyuláné földbirtokos, Lugossy Sári és Erdélyi Bandi unokái éa kiterjedt rokonság gyászolja. A megboldogult halálhíre Komáromban, volt karfcársainál és számos ismerősénél őszinte részvétet kelt.

— Id. Alapy Gáspár temetése. Vasárnap délután folyt le a róm. katholikus temetőben id. Alapy Gáspár temetése, melyen mintegy 2000 eniuer vett részt. Sajnos, a 4 órakor váratlanul beállt eső a temetés szertartását megzavarta és a közönség nagy része távozni volt kénytelen. A temetést dr. Majer Imre apátplébános végezte sub infula nagy papi segédlettel.