Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-04-26 / 51. szám

ItgyvsiStM ftvMjram«

SI.

SfliOMbati 1914. Április 96»

as

KOHABOW LATOK

POLITIKAI

Ssii’fesÄii ár <uíak'*sk»v&& értékben *

Swysjea éc vláékr* p#si8í sz«!tfiW«»#l:

SgtáS« éli« SO X; féléTi-e 40 X« m^yeéévra £9 Xo

küuoms» i«e x&

Egy»» ««ál® ára * 80 ffilár.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

FCszerknsatő; 8AÁL QTULA éter. Szerkesztő; BARAWYAY JÓZSEF ár.

gserkeiztfiiég és kiadóhiyxtxl: Nádor-in. 29., hoTá agy a lap szellemi részét iUetí közleményed, miaj a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak sth. küUtasA^fe Kéziratokat nem adunk vissza.

bpiesik Mit! Wmm: ktáiH uiiüitt i

3 ail isi Imik.

Komárom, — ápril 25.

Sorozzák a magyar legényeket az öreg megyeházán. Seregesen tódulnak oda a bizottság elé, amely megmustrálja őket, az első korosztály fiataljaiban könnyen válogat, mert ezek még kétszer is eléje állnak, de a második, harmadik korosztályokból a rostán több akad meg és lesz a köztársaság hadseregének katonája.

A katonasor ezelőtt pár évvel nem volt valami kivánatos és gyöngyélet a magyar fiuknak, akiket messze-messze, cseh városokba vittek el tőlünk, ahol ellenséges tekintetek fogadták őket, sőt imitt-amott inzultusok is érték. Most már jobban megbecsülik és értékelik a magyar katonát. A hadügyminiszter és a hadsereg főfelügyelő zengedeznek róluk ékes dicséreteket, hogy a magyar milyen kitűnő »katona-anyag«.

S miután igy áll a dolog, lássuk mi is van a sorozással és a magyar véradóval? Semmi más, mint az, hogy a magyarság a véradót kétszeresen szolgáltatja be a köztársaságnak. A magyar föld népéből kétszer annyi lesz alkalmas, mint a cseh iparvidékek bányász és munkás lakosainak a fiaiból, tehát a magyarság a véradót nagyobb kulcs szerint fizeti, mint azt arány szerint viselnie kellene. Ezt a statisztika igazolja, de a kormány sem tagadja.

S vájjon a szigorú cseh járási főnökök, akik az útlevélnél, az iparjognál, a községi segélynél, a rokkant ügyeknél, munkanélküli segélyezéseknél és a választói névjegyzékeknél mindig az illetőséget firtatják, kérdezik-e egytől is a magyar fiuktól, hogy: édes fiam van-e ilielőséged ezen a földön? Nem hisszük. A véradót le kell szolgálni, ami a csehszlovák demokrácia szerint nem zárja ki azt, hogy kétségbevonják a bevált katona fia apjának illetőségét. Mert itt az állampolgári kötelességek mindenkit terhelnek, de az állam polgári jogok, ezekről ne beszéljünk ilyen hangosan, mert még rosszjnéven veszik tőlünk és hamar irredenta hírünket költik a nemzetiségi türelem fordított apostolai.

Mi tehát a véradó terén a köztársaság első nemzete vagyunk, egyéb adóban se mi vagyunk az utolsók Ezek a kisebbségi jogok teljes egészükben szabadon gyakorolhatók,' ebben ugyan meg nem

akadályoz bennünket senki. És mi volna például akkor, ha azok, akiknek most az illetőségét harminc-negyven évi ittlakás után kétségbevonják, ebből azt a következtetést vonnák le, hogy a véradót az illetőség elismerésével hozzák szoros kapcsolatba azzal a logikai művelettel, hogy a honvédelem az állampolgári kötelesség s aki a honvédelemnek tagja az állampolgár is. Viszont megfordítva a nem állampolgár nem lehet a hadseregnek tagja, mert aki nem jó állampolgárnak, hogy lehet jó katonának? Meg vagyunk ugyan arról győződve, hogy a magyarság mindezek ellenére is lerójja a véradót, mert törvénytisztelő és a rendet meg nem bontó nemzet. De érdemes volna ezzel a témával a hatóságoknak és a kormánynak is foglalkoztok.

Ezt tehát vegyék tudomásul azok, akiket illet. Aki jó katonának, tartsák azt jónak akkor is, ha állampolgárságról és illetőségről van szó. Mert békességgel tűrő nemzet vagyunk ugyan, de nemcsak a méltányossággal és az igazsággal nem egyeztethető össze az az elbánás, amelyben részünk van, de a józan ész törvényeivel sem. Már pedig a józan ész sehol, még a republikákban sem mellőzhető és a demokrácia valahogyan sehogysem illeszthető össze keresztmetszetében, amely ilyen visszás dolgokat mutat. A véradóval szemben jogra van szükség, állampolgári jogra, mert minden adónak és kötelezettségnek jogállamokban jogok felelnek meg.

= A megyebizottaágok ülései. A uagyzsupák megyebizottságai közű! e héten négy bizottság tartotta meg alakuló ülését. A kassai megyei bizottság április 23 án tartotta ülés t Unman dr. zsupán eluöklete mellett, ápr. 24-én a posssonymsgyei, a zólyomi éa a liptóazentmiklósi megyei bizottságok tartották meg alakuló üléseiket. A megyei választások tudvalévőén az elmúlt év szeptember havának 30 ik napján tartattak meg, tehát, majdnemhét hónap lankán került csak sor a megyei bizottságok üléseire, ami a legékesebben beszél a megreformált és koncentrált közigazgatás demokratikus gyorsaságáról.

— A kisantent konferenciája. A kiaantant legközelebb i?mét tanácskozásra ül össze. A konferenciát ezáltal Prágában tartják meg. Már a legutóbbi tanácskozáson elhatározták, hogy a biaantant konferenciáit ezentúl félévenként tartják. A prágai konferenciának határidőét még nem állapították meg, mert Benaa dr. külügyminiszter a tavasszal Amerikába m°gy, s ahol előadásokat fog tartani és csak hazaérkezése után tarthatják meg a tanácskozást.

= A szlovák néppárt uj rezoluciója. A

szlovák néppárt e hó 22 én Rózsahegyen tartotta végrehajtó bizottsági ülését Hlinka András elnöklete mellett. Az elnök megnyitójában kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A szlovák néppártnak a magyarokhoz való viszonyáról kijelentette, hogy elismerik a magyarokat magillető jogokat, megbecsülik a magyarokat, de az eimagyíU'üsílott szlovákokról csak sajnálkozással emlékeznek meg. M«jd a végrehajtó bizottság egy rezoiueiót fogadott el, mely szerint a szlovák néppárt az egységes csehszlovák köztársaság alapján áll, de a szlovák nemzet önrendelkezési jogához továbbra is rendületlenül rsgaszkodik. A kormánnyal semminemű kompromisszumba, tanácskozásokba nem bocsátkozik, mert annak teljes mérvű rosszindulatáról már régen meg van győződve és annak távozását követeli. Nemzeti jogainak kivívása érdekében a törvényes kereten belül még a legszélsőbb eszközök igénybevételétől sem riad vissza. A razolació elítéli a prágai kormánykörök korrupt gazdálkodását és tiltakozik a reakciós sajiétörvéDy ellen. Követeli Szlovenszkó bevételein k és tudásainak elszámolását, a földreform igazságos végrehajtását, & hivatalnoki és tisztikar részére az egyenlő elbánást. Á-l&st foglal a razotució végül a régi megyerendszer meghagyása mellett.

= Megint egy új uövotsóg. Csak nemrégiben kötötte meg Csehszlovákia Franciaországgal a külön szövetséget, melyet Jugoszlávia és Románia részéről is hasonló védelmi szövetség követett. Most egy újabb ilyen szövetség küszöbön levő megkötéséről ir a „Matin“ c. francia lap, amelyet prágai tudósítója arról értesít, hogy Masaryk köztársasági elnök olaszországi útja, a csehszlovák—olasz szövetségi szerződés megkötésével van kapcsolatban. A lap szerint ezen szövetséggel akarja Csehszlovákia megpecsételni a köztársaságnak az olasz —jugoszláv antanthoz való csatlakozását és a két szláv utódállam szolidaritását. Az uj szövetség megkötését Benes külügyminiszter kezdeményezi és épen olyan elvek szerint valósul meg, mint a francia—csehszlovák garanciális paktum. Prágai hivatalos körökben az olasz— csehszlovák szövetségi szerződés megkötését megcáfolták, — de nem fogunk csodálkozni azon, hogyha ennek dacára az uj szövetség mégis létrejön, mert hiszen van már erre példa, hogy hamarjában mást ne is említsünk, mint a francia szövetségi szerződést, melyet annak idején először szintén megcáfoltak.

Új világkonferencia.

Komárom, — április 25.

Mikor öt évvel ezelőtt a szövetséges hatalmak a békediktátumokat megalkották, a szerződések gyártásánál aligha gondoltak arra, hogy azok végrehajtása lehetetlen lesz. A világbéke hangzatos jelszava alatt kötötték gúzsba a legyőzött nemzeteket, amelyeknek országaiból gavallérosan adományoztak hatalmas területeket a háború alatt hozzájuk pártolt kis nemzetiségeknek. Hogy a békeszerződések nyomában a réméit jólét helyett szenvedés és

Szombaton és vasárnap

V áifOSl MO&iréSZiailtÉ>Z. ] Szombaton és vasárnap

11

fí-CH ÁLLÁ!

SZAHARA URA. ~3£3Sr*-