Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-01-12 / 6. szám
tlSflzetéii ár cseh-szlovAk értékben; itoiybwi ás vidékre gsstal szétküldéssel: lg#» érre 80 t, félévre 40 V, »esryedévre 20 K. Külföldön ISO Ki. múm éra t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Főszerkesztő; ÖAÁL GYULA dr Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. SzerkeutSiég ét kiadóhivatal: Nádor-« 29, hová agy s lap szellemi részét illető közlemények, nini a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem ndank vissza. Megiolenik hetinkig) báieraszor: ked'ti,i csQtörtíkSn és szssbitin ÉpsipÉiiiS? Ez a kérdés tolul a toliunkra ellenállhatatlan erővel most, ahogy a népszámlálásról szóló hivatalos statisztikát olvassuk. Mi azt hittük és hisszük is, hogy itt egy milliónyi magyar él, a statisztika egy negyedmillióval kevesebbről tud, Benes pedig egy budapesti magyar lapnak adott interjú keretében idegesen kel ki a magyar kisebbség vélt milliós létszáma ellen és kicsinylő kézmozdulattal nem is félmillióra, hanem csak négyszázezerre teszi a számunkat. Már most igazán nem tudjuk, komolyan mondta-e ezt, vagy csak izgatottságában a mozgékony külügyér. Talán nem olvasta volna a hivatalos statisztikát? ezt igazán nem szabad feltennünk Benesről, aki ily alapvető dolgokban bizonyára a legjobban lehet informálva. Tehát ő tudja a mi igazi számunkat és a kicsinylés az ő belső lelki világába enged belepillantást, mely kifelé a kisebbségi jogokat hangsúlyozza, belül pedig az az óhaja, hogy jó volna ezt a kisebbséget eltüntetni a történelem színpadáról. Ennek a legegyszerűbb módja a beolvasztás. A beolvasztást célozza a centralizmusnak minden berendezése és ezt igazolja egyes államférfiak elszólása, akik kijelentik, hogy húsz év múlva már nem lesz magyar kérdés. Hát azt látjuk, hogy a centralizmus étvágya kitűnő, sőt ennél is több: mohó, de az emésztés körül nem tudjuk, nem állanak-e be majd zavarok és nem tudjuk, nem fekszi-e meg majd a felemésztendő magyarság a soviniszta nacionalisták gyomrát. A statisztika 750000 magyarja nem elégít ki minket, mert tudjak, hogy a : statisztika alapjául szolgáló népszámlálás I hogyan készült. Tudjuk, hogy a népszámláiók súlyos vitákat folytattak a nemzetiség bevallása körül a megszámláltakkal. Tudunk sok esetről, ahol a számláló-biztosok szinmagyar területen is milyen eszközökkel dolgoztak. Hát még olyan területen, ahol a magyar kisebbség csak szórványokban él? A megfélemlítés és nacionalista terror szabadon dolgozott ezeken a vidékeken. És hány magyar állami alkalmazott vallotta magát a körülmények kényszerítő hatása alatt csehszlováknak, azt is igen jól tudjuk. Ezek a magyarságra látszat szerint elveszett elemek bővesen pótolják a hiányzó negyedmilliót. Az államfordulat után a magyarságnak a száma meghaladta a milliót. Ha abból százezer elköltözött is, mert ez az államalakulat nem adott számukra kenyeret, hivataluktól megfosztotta őket és koldu-botot nyomott a markukba, még mindig itt maradt a milliónyi magyar. Itt maradt és a sűrűén lakott tömbökben igyekszik kiélni faji életét, igyekszik biztosítani jövő fennmaradását. A diaszpórák, a szórványok csak a városokban tartják meg faji jellegüket, bár az iskolák hiján ez is problematikus. A falvakon, a pusztákon élő elszórt magyarságot, ha csak segítségükre nem sietnek politikai vagy kulturális erők, elveszítjük. A telepítéstől, amelynek éle a magyarság ellen irányul, egyelőre nincs mit tartanunk. A szinmagyar vidékeken ezek egész jól megfognak tanulni magyarul. = Prasek ás Svehla miniszterelnök. A szeszpanama hullámai újabb területre esapuak át. A Prasek üggyel kapcsolatosan most prágai lapok azt Írják, hogy Praseknek, a szenátus elnökének újévi mellőzése magát SvehU miniszterelnököt, mint a cseh a^rárnták vezérét, szintén érinti. Ezt az agráriusok, kik a szenátus elnökének ügyében tanácskozásra gyűltek egybe, ezen értekezletükön is m«gáll»pitották. A Ruda Pravo ,‘zerint máris arról beszélnek, hogy az agráriu-ok nem fogják a szenátus elnökét lemondásra kényszeríteni, mert ez esaíleg maga után vonhatja Svehla miniszterelnök lemondását i?, már pedig ennek lemondásával kormányválság állana be. Egyébként, Pmehek pártjára buta ügyének elintézését s az agrárius párt egy bizottságot küldött &i az ügy teljes felderítésére. = Hármas szövetség. A Béesbeu mégjelenő ,,Der Tag“ párisi tudósítást közöl Bmes külügyminiszternek legutóbbi párisi tartózko dásáról és arról a szerződésről, amelyet Cseh Szlovákia Franciaországgal kötött. A tudósítás többek között a következőképen ir a francia szövetségről: Ma már ténynek tekinthető, hogy a francia sztratégia nemcsak formális katou&i konvenciót kötött a csehszlovák astratégiával, ■ amint ezt az angol lapok is sejtik, hanem ezt a szerződést már aláíratta a kisantant összes ; szövetségeseivel, amely mint egységes katonai j blokk szer* pel a szerződésben. Egyedül ezzel j a feltétellel kaptak állítólag Jugoszlávia, Ro- f mánia és Lengyelország francia milliárdos köl- ) csönöket. Más szavakkal Páriában uj katonai ! kettős szövetség alakult és Franciaország, va- ; lamint a kisantant mértékadó tényezői azon | fáradoznak, hogy a legrövidebb idő alatt Orosz- \ ország bevonásával hármas szövetséget léte- í süsünek. = Lakásvédalmí törvény . Tudvalevő dolog hogy a lakásvéd imi törvény április végén lajár és ezért Lmét aktuálissá válik a lakók védelméről, valamint a háztu ajdonosok rendelkezési jogának kibővítéséről való gondoskodás. A háztmaidonosok, egyik prágai lap értesülései szerint a lakások feletti rendelkezési jogukat ismét bővíteni kívánjak és jelentékeny béremelésre törekedu k. Azt akarják, hogy korlátlan felmondási jogot kapjanak a két szobánál nagyobb lakásokra s üzlethelyiségekre nézve g hogy az egy-kót szobás lakások bérét 100 százalékkal, a nagyobb lakások bérét pedig 50 százalékkal eta Iharsak. A koalíciós pattokban a lttkástörvóay körül nagy küzd lem folyik. A szociáldemokraták a nemzeti demokraták követeléseit elfogadhatatlannak tartják, valószínű hogy kompromisszumot fognak komi, ez azonban a lakásvédelemra nem fog nagy előnnyel járni. = Lengyelország a — rabszolgatartó. Arról, hogy a uyu'aii hatalmak mennyire tájékozatlanok Európa keleti országairól, számtálán megdöbbentő, sőt szégyenteljes esetről kbilett az utóbbi években meggyőződést szereznünk. Arról, hogy pld. Magyai országot Ázsiában képzelték ás különösen az ismert „nagyon alapos“ franciák sajtójában a legtentíiómabo és ieghih tétlenebb cikkek jelentek meg még nem rógib n is a magyarokról, felesleges bővében beszélnünk, A „müveit Nyugat“ epítetonjával ruházták föl magukat ezek a kulturállamok, de lépten-nyomon a történelemnek, az eseményekn-k oly nagyfoka nemtudásáról tesznek tanúságot, hogy az elmaradt Középeuróp* élt misiái is igen sokszor megtudnák cáfolni őket. Az, hogy azokat az országokat, melyeket ezek a művelt államok ellenségüknek tekintenek, nem ismerik, talán elnézhető volna, de mit szóljunk ahhoz, hogy a szövetséges országaikról is a legnagyobb tájékozatlanságot árulják el, Valóban jellemző doiog a következő eset is, mely szintén fenti szomorú tapasztalatainkat szaporítják. Varsóból jelentik, hogy Lengyelországban nagy nyugtalanságot idézett elő Drummond népszövetségi főtitkárnak az a kérdése, hogy minő rendszabályokat hajlandó Lengyelország életbelép sétái a rabszolgaság megszüntetésére. A lengyel küügyminiszternek kelleit fölvilágosítani a n ü/elt Nyugat ez egyik előkelő képviselőjét af lő!, hogy Lengyelországban a rabszolgaság már a Xlll. században megszűnt. Igazan lesújtó, hogy a nagyantant egyik legműveltebb vezei őféi fiát ki kell oktatni olyan kérdésben, mely Európa minden civilizált államában évszázadok óta ismeretlen fogalom- De ez az eset ezenkívül mélyen megdöbbentő, ha azt vesszük, hogy a békeszerződések megkötésénél ily; n és hasonló tájékozottsággal biró politikai vazérembsrek vették maguknak aat a bátorságot, hogy milliók óa milliók sorsa felett könnyelmű módon határozzanak. j= A francia szövetség és Románia. Azt a szövetséget, melyet Benes külügyminiszter Párisban kötött az év elején, a sajtóban és politikai körökben úgy tüntetik föl, mint amelyet a csehszlovák külügyminiszter az egész kisantant nevében kötött. Ezzel szemben Romániában ellenkező véleményen vannak és a kérkúrák otthon. reggelizés előtt fél pohár SCHMIDTHAUER-féle Igmándi keserűviz bályozója. (Sok esetben elegendő már néhány evősanállal is.) ---- .. Az Igmándi nem tévesztendő össze másfajta Hosszú élet, - jó kedély, - munkakedv szoros összefüggésben áll a zavartalan anyagcserével. Emésztési hiányoknál gyomor és belek működésének biztos és természetet! aza- Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. keserüvizekkel. II
