Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-04-05 / 42. szám

évtalya 42« skAim. SiMibat, MM. április •, KOMUOH LAPOK IP O 1. I T I K A I JL. A 1=». €itáayw** *r «sefcMHtIovék értékbe« í SstybMc is v&ékr* B**»al **étkiN(ií**#*l: í.**ta «Tf« 8» Sv í'élévr** 40 K, nefrfeééTre 80 Külföldön 160 ££. satám ár« * 89 fillér. 1 tőim tint!. Komárom, — ápril 4. Kisebbségünk nemzettestének nyitott sebei közül a legfájdalmasabb és legége­tőbb kétségtelenül az illetőség és a vele kapcsolatos állampolgárság kérdése. Mert hiába van béke, a nyugalom és a békés munka lehetősége még mindig nem tért vissza rendes medrébe és az emberek nagy tömegei mindig nem találták meg azt a légkört, amelyben felépíteni tudhat­nák jövő boldogulásuk szilárd alapokon nyugvó épületét. Az sem szenved kétsé­get, hogy ez a nyugtalanság nem csak a gazdasági eltolódásokra, hanem első sor­ban és legfőképen a szerencsétlen béke­­szerződésekre vezethető vissza, amelyek a konszolidáció munkáját kedvezőtlenül be­folyásolják, mert megoldatlanul hagyták a nemzeti kisebbségek kérdését. Új nemzetközi jogrendszer van ki­alakulóban és ennek a forrongásnak, en­nek a nemzetközi jogbizonytalanságnak mi vagyunk a szenvedő alanyai: ebben a köztársaságban első sorban és kivált­képpen a magyar nemzeti kisebbség. A kormány, — jól tudjuk, milyeninditóokok­­ból, —velünk magyarokkal szemben az il­letőségi kérdést élezte ki. E nélkül nincsen szabad mozgás, mert nincsen útlevél, nincsen választói jog, nincsen ipari en­gedély, kereskedési szabadság, sőt nincsen munka alkalom sem, nem is beszélve az állami munkanélküli segélyekről, a rok­kantak és hadiözvegyek segélyeiről, még tanítóink és lelkészeink kulturális és val­láserkölcsi működéséhez is a kormány az illetőséget kívánja igazolni minden eset­ben. Szóval az illetőség itt a lét és nem lét kérdésévé változott. Nem is rekrimináljuk azt, hogy a becikkelyezett saint-germaini szerződés, amely mindenki részére biztosította az ál­lampolgárságot, aki 1920. nyarán ezen köztársaság területén lakott, reánk ma­gyarokra súlyosabb feltételt állapított meg a francia szerződés, amely csak a tiz év­vel korábban megszerzett illetőséghez köti az állampolgárság elismerését. Tehát itt állampolgárnak csak azt ismerték el a magyarok közül, akik 1910. előtt meg­szerezték az illetőséget, vagy ilyeneknek a leszármazó! Rettentően súlyos feltétel ez tízezrekre, sőt százezrekre nézve is, de azt hittük, hogy a békés munka és a ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Fötoerkétótö: GáÁL GYULA ár Szerkesztő: BÄRAiYAV JÓZSEF ár. konszolidáció érdekében talán idővel eny­hülés áll be s a felállított rideg jogszabály élét letompitja az élet. Csalódtunk a kormány jóakaratában. Az illetőségi és állampolgársági ügyek élére állítása a kormány részéről egyre ridegebben és egyre nagyobb támadó ten­denciával történt és már odáig fajait el, hogy egyesületi alapszabályok jóváhagyása előtt a kormány társaskörök és sportegy­letek tagjainak illetőségét is megállapítani kívánja. És mivel ezt nem teszi a cseh vagy szlovák nemzetekkel szemben, meg­állapítható, hogy a kormány nem visel­tetik azzal a lojalitással nemzeti kisebb ségünk iránt, amelyet az egyrészt tragikus sorsánál fogva, — ami önhibáján kivül állott elő, hiszen hovatartozásunk felől akaratunkat soha sem kérdezték meg, — másrészt az uj államalakulásba történt beilleszkedésénél fogva, ahol a békeszer­ződésekkel szemben lojális magatartást tanúsított, — a kormány részéről feltét­len elvárhatna és megérdemelne. De amikor hallatlan közterhek súlya alatt roskadozik és azt szinte zúgolódás nélkül viseli, amikor több és jobb katonát ad, mint a köztársaság többi nemzetei, mikor híven teljesíti az állampolgári kö­telességek legsúlyosabb feltételeit, a törvé­nyeket megtartja, a törvényes rendelke­zéseknek engedelmeskedik: méltatlan dolog egy nemzettel szemben az az elfogultság, a mesterséges legyöngitésére elkövetett sok mesterkedés, amelyet lépten-nyomon megütődve kell tapasztalnunk a kormány és hatóságai részéről. A magyar kisebb­ségnek nem áll nyitva a közpálya, a vál­lalkozás, a hivatali alkalmazás, katonai pálya, a feloszlott földbirtokból neki nem jut, kultúrája fejlődő életét szabadon nem élheti. A középosztály mesterséges háttérbe szorítása, amely minden téren megnyil­vánul a magyar nemzeti kisebbséggel szemben, arra kárhoztatná ezt a nemzetet, hogy vezetők nélkül botorkáljon és adja meg magát a sorsnak azok kénye-kedve szerint, akik ezt a sorsot részére hozzá­adják. Sorsunk üllőjén az illetőségi és állámpolgári kérdésekben zuhogtak reánk a legsűrűbben a pöröly csapásai. A köz­­igazgatási biróság legutóbbi elvi jelentő­ségű döntése az itt lakással szerzett ille­tőség megszerzésének olyan Magyarázatát alkotta meg, amely az itt élő magyarság Százezreitől veheti el az itt élés lehetősé­gét, csavarhatja ki kezükből a békés mun­8*e»Se**tő»ég éx kiadóhivntai: Nádsr-n. 28 , hová ügy « Up iMllemi rétiét illeti költemények, mUt e hhdetéiek, elöfiietéii ét hirdetéii dijak atb. küldettük Kéziratokat nem adónk viaiza. leptiaik festeakiit tútusisr: taü»\ uättrtikii is sziakita kát és vándorbotot nyomhat tizezrek kezébe. Mi a tekintélyt tiszteljük és a bíró­ságokat legfőképpen, de e döntésbe, amely a kormány kezébe olyan fegyvert adott velünk szemben, belenyugodai nem tu­dunk. Nem tudunk politikai szempontok­ból semmiféleképpen sem, de jogi szem­pontból sem. Mert az élőjog forrása a törvény és a jogszokás és e döntés egyikben sern gyökerezik. A legnagyobb tisztelettel tehát a magas biróság iránt, mely e dön­tést meghozta, tekintet nélkül annak vár­ható következményeire, a jogvitát, mely a döntésből származott,olyan bizonyítékokkal indítjuk meg, amely bizonyíték magával a törvénnyel egyenlő értékű: a törvény­hozó és a törvényelőkészítő szándékával és akaratával. Az ellenünk fordított magyar illető­ségi törvény magyarázatánál megszólaltat­juk magát a törvény alkotóját, aki annak a legilletékesebc magyarázója és illesse érte elismerés azokat a férfiakat, akik eme a magyarság eleven húsába vágó kérdés­ben az energiának és a megállást nem ismerő munkának kiváló példáját nyi­tották és ezzel nemzetüknek tettek értékes szolgálatot. Komárom sokat zaklatott magyarsága tehát Szlovenszkó egész magyar nemzeti kisebbsége érdekében egyenesen és köz­vetlenül az államfőhöz fordul, akinek pár­tatlanságára és gondolkodásának filizófiai magaslatára mindenkor tisztelettel tekintett. A köztársaság elnökétől várja ezen seb gyógyítását, aki előtt minden nemzetiség­nek egyenlően megbecsültnek kell lennie s akitől elfogultságot soha sem tapasztal­tunk. Egy pillanatig sem habozunk, hogy a köztársaság elnöke a kívánt jogorvoslat folyamatba tétele iránt intézkedni fog, ez magas állásának pártatlanságából követ­kezik. De egyúttal és egyidejűleg Komárom magyar népe a Köztársaság belügyminisz­teréhez és Szlovenszkó teljhatalmú minisz­teréhez is felirattal és kérelemmel fordnl, hogy a tűrhetetlen helyzetet teremtő ille­tőségi kérdésben, melyet két becikkelyezett békeszerződésen kívül éppen négyféle tör­vényben levő törvény szabályoz, teremtsen jogegységet és intézkedjék egységes törvény alkotása iránt, amely természetesen olyan legyen, hogy a magyar nemzeti kisebbség­­get ne hozza alárendeltebb helyzetbe a többi államalkotó nemzeteknél. A kormányon fordul meg most már annak a bizonyítása, hogy csakugyan a kúrák otthon. jaaM^gt mely évszakban kiváló eredménnyel használható székrekedés és ea jrei ellen n.fm. étvágy és esaésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elktvéreiés, .. lás, vérbésév stk. Sok esetben elegendőmár néhány evőkanállal is. Kapható minden gyógyszertárban és jobb m»t iiiisMiwiaMvwwwBsw.1 ma... ■"■«ni i»i'ii»anwsa?cs A* Igutándi nem tévesstendó össze másfajta keser“ ír-

Next

/
Thumbnails
Contents