Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-20 / 35. szám

I, jUuL „Ejemérmtú Lupéit, im. MMsts tiUaak, az általános súlyos agyagi viszonyok iMkfti is ugyanolyan mértékben érintik. A iegtölytónosság föntariása eélj Alól is kivána­­taamak tartja a ^letetetek segélyének miai málta fahmriését, de mivel költség «tés nem AD rendelkezési#; csakis az 19í4ik érre kéri az addigi segély kn«k 10flfí*-al rali fel emelését, mely a fo yó éri költségvetést n«m egészei 11000 K val árbelié meg. t y érte­lemben járhatót Iksz a közgyűlésnek. Szabó Gyula nem tartja törvényesnek a felekezet i, segélyét és azok részére nem sza­vaz meg semmit. Mir da katb. egyház kegyúri kiadásainak viselésére kötelezte magét a város, ezt Viselni kell, d-i javasolja, hogy szállítsak le e kiadásokat az 1918-ik évi nivór* Sándor Ernő főszám vvö b. jeieutí. bogy a FQ'Op féle javaslat 11558 K-val terheli fing a költségve­tést Puisér János elvi állá*pou<>él nem járul hozzá « tett javaslathoz, Steiner GUbor hasonló képen elvi sznnp-útból bírálj* el a felekezaiek eegélykérdésót. Kamrás József dr. jogi szem­­yentból foglalkozz -z fl?nv-l és tn-g.vllapitji, begy * felékezeteknek a segélyhez joguk van, a joggyakuriat igazolja *z». Hacker Biehárd fel­szólalására Jávor Jdűö főj $yzö kijei üti, hogy i Fttiöp-féle j »vaslat nem tárgyalható a köz­gyűlésén, mert azok a törvényes fórumok előtt ttiég Bem voltak tárgyalva, miért is Fiiőp Zsig- Éaend javaslatának a tanácshoz való utaló, iát indítványozza. ▲ kepviseiötestaiot ezután szavazott a javaslatok fölött. A tanácsnak a templomok gázviiágitaai díjának mérséklésére vonata őzé javaslatát 18 an 13 elWnebeu 1924 március 1 tői kezáöaő ha'állyal elfogadta a közgyűlés, mely Füiöp javaslatát ugyancsak hasonló szó­­többaéggej a t&nacsüoz utalta. Nigy Jenő volt városi rendőrfőkapitány nyugdíjazása ügyében a miniszter l> iratában az egész nyu<dijnak megfiz lésére kötél z e a várost, mert Nagy Jenőt a teljhatalmú minisz­ter ilyen föltételekkel nevezte ki. A tanács moBt oly értelmű javaslatot térj sztett a köz­gyűlés elé, hogy tegyen fö'terj'sztést a minisz­­terhtiz arra nézve, hogy Nagy Jenő nyugdijá­nak azt a részét, m»ly katonai szolgálata u án jár, vállalja az állam. A kommunisták egyál­talában nem járultak ahhoz, hogy a város adjon nyugdíjat a volt rendőrfőkapitánynak. Boldoghy Gyula és Kamrás József dr. felszólalása után Szavazással döntött a közgyűlés ebben a kér­désben, amelynek eredménye szerint a tanács javaslatát emelték határozattá. A kommunis­tákkal szavaztak a csehszlovák pártok képvi­selői is, ami ennél a kérdésnél feltűnést keltett. Végűi a város halászati jogának bérbe­adásáról határozott a közgyü és. Az árlejtésre március 27-ót tűzték ki. A kérdéshez Steiner Gaöor, Győry Mihály és Iváufy Géza szóltak ás a közgyűlés az albérleti jogot a bérletet elnyerő ré.zére biztositoita. A közgyűlést szerdán 5 órára halasz­tották el, melynek lefolyásáról szombati szá­munkban hozunk tudósítást. Véradó. Komárom, 1934. márciui 19. A íősorozások határidejét a komáromi járásra nézve kiirta & járási hivatal. A legne­hezebb adó, melyet családtagjainknak, fiainknak a hadseregbe való besorozásával rovunk le, minden óvb*n pontosan nehezedik reánk és vetik ezt is ki. Csak azt hangsúlyozzak, hogy az a ka­­toaaanyag, amelyet mi szolgáltatunk, a kato­nák bevallása szerint, a legjobb auyaga a hadseregnek. Másrészről tekintettel az anyag kiválóságára, a magyar népből több katona válik be, mint a többi nemzetiségekből. különösen az ipari munkásoktól sűrűbben lakott vidékeknél szolgáltat több katonát a magyar főid, amely igy ebből az adóból jobban veszi ki a részét, mint a köz­társaság többi nemzetisége, mert a magyar adja számarányához képest a legtöbb katonát. Á. sorozás a komáromi Megyeháza helyi­ségében fog lezajlani. . A sorozás alá kerülő állitáskötelesek •gyes községek szériát a kővetkező sorrend ban jelentkeznek: április 84 én Ekees, Bke!, Aranyos, Bjgya, Alsógeílér, Fdsögellér, április Él-én G4 a I. és ti. korosztály, 1904, és 1903. érően s'ttl ttok, április 86-án Gita III. kor­­osztály, 1902. érben szüneteitek; Gaíenó, Ko­máromit**, K«*zegtata, Öranjfalu, április 88 án Kolozsnéma, Apácz isz^káliaa, Lksz&kálias, Itilas, TurUzakállas, X gyere», Kamocsa, Nagy* koszi, T uy, ápüis 89-én Szimő; Nagymegyer, Izsap; ápiilÍH 3Ö án Nomesócra, Komárom 1. korosztály, 1904. erb n születettek; ms jus 2-án Komárom II. és III. korosztály, 1903 és 1902, érben szüleieden; májút 3 án Komárom. Az öiszrs más járáabeli illetőségűek, kik Komá­romban tartózkodunk és azok, akik eddig nem jelentek meg. Az áilnáskötelesök b hivó jegyet kapnak a sorozáshoz. A íznek bébi ró jegy esetleg nem lett kézbesítve, kötelesek a sorozáshoz meg­jelelni a kifüggesztett hirdetmény alapján. A sorozás miadenuap délelőtt 8 órakor kezdődik. A sorozás, valamint a védtörvényb&a előirt kötelezettség k nem teljesítése nem véd­het ók ezeo hírd traény vagy tőrvény nem is mérésével. Ak) ezen kötelezettségünk n m tesz eleget, egy évi fogházzal és 3000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel ifin tettetik. Aki azon tudattal hagyja el a Csehszlo­vák könársasá« területét, hogy a sorozáai kö­telesség telj iáitésa elől meneküljön, avagy a köztársaság határán kívül ugyanazon szándék­kal tartózkodik azon idő alatt, mig állítási kötelezett-égének eleget tehetne, bűntett elkö­vetése miatt egy évig terjedő elzárással bűn­tettet ík. A szab dság vesztés büntetése mellett még 10.000 c vor. ig terjedhető pénzbüntetéssel is suj h tó. ___ _____ ______ Iliit t Ml Vili 1ÉÍI Gáiio Pál—Lukác Károly : Természettan átdolgozta Banal Tóth Pál megjelent. Kapható Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom, Nador-utca 29. 1894. március 20. Harmiue év pergett le a múlandóság homokóráján azóta, «ügy a tudni száműzött, a legnagyobb magyar hazafi, a magyarság rajon­gásig szeretett, féliitmaen, herosnak tisztelt szabadságharcosa, Kossuth Lajos negyvenöiéves száműzetése után örökre lezárta szemeit. A Habsburg dinasztiának legmakacsabb ellensége később már visszatérhetett volna hazájába, de bár reménytelenül töltötte is a száműzetés keserű napjait, nem tadott volna következet­len lenni és élete végéig megtartotta esküjét, amit a debreceni nagytemplomban tett, hogy a Magyarok Istene reá boesajihat bárminő csapáit, kínszenvedést, vértanú halált, csak egjet nem, hogy ő még vaiaha Habsburgok alattvalója legyen. Fólszázadig ette a száműzetés kenyerét, amelyet a reá hullott könnycseppek tettek keserűvé, azok a könnyek, amelyek szemébe tódultak amikor álmait, terveit, vágyait, hegy a magyarságot az igazi szabadságba juttassa, egyenkint látta halomra dűlni, szétfoszlani, meghiúsulni. A tudni remete, akinek az ég közel egyszázadig tartó életet adott, megtört reménnyel látta, hogy nemzete miként alku­szik mag az adott helyzettel. A magyarságnak igazi, tisztult és fenkölt értelembe vett nagy emigránsa, hatalmas szel­lemi erejével hiába mozgatja meg hazaja tiszta függetlensége érdekében egész Európát, Ame­rikát, hiába hozza lázba szónoklataival a különben nyugodt angolt, amerikait, akik a világ legnagyobb szabadsághőseként diadalme­netben fogadják, arcképét rányomatják a pén­zűkre, hogy minden amerikai még jobban szi­vébe vésse a nagy magyart, hiába minden, az .ősi veszedelem, a turáni átok keresztül húz mindent és a tarfii remote könnyei egyre MU Iznak a námlvotéo kenyerére. Már mir azt lehetne hinni, hegy elfeledte öt a világ csendes remeteségében, csak a sza­badságért álmodé magyarok szivében él, de az 1894. ér március 10 án bekövetkezett halála bizonyságot tett arról, hogy nem feledték «1 a világ népei. Amikor halála hirét végig zokogta a táviró, a földkerekség minden népe, »ajtója meggyáscolu ót. A világ hatalmas lapjai kü­lön kiadásokat, gyászüuuepi számokat adtak ki emlékére és halálától a temetéséig a géz. Villany rohanó és vasári lármájában a világ- ’ sajtó minden n p sok-sok oldalt szentelt -a tudni remete emiókwzaténi-k. 8 azok az ellen­ségei, akik már rég erőtlen erőnek hitték a Kossuth no Vöt, megdöbbenve láttak, hogy a maghalt oroszlán meg mindig viiágmozgaté erővel bir. A nemzetek a világsajtó gyászán kívül megmn »t)a ezt a hatalmas erői Kossuth Lajos temetése. Az uralkodók 6;ve, a nemzet­közök halva teszi* meg a diadalmenetét. Kos­suth Lajos temetése is diadalmenet volt. £* a szabausag, testvériség, egyenlőség szenthárom­ságán -k ellenségei eisáp.dva látták azt * ha* ta.mas összetartó erőt, amelyet Kossuth ba­jos még holtan is gyakorolni tudott az 6 né­pére és a szabadsagot szerető világ összes népeire. Harminc éve ennek immár, a világ min­den magyarjában, a népük szabadságátiísxtoiö mind u nép leikében gyászos gondolatokat kelt ez az évforduló: március 80. Kossuth v Lajos nevét a világ kórosai közé iktatta be már rég a szabadság,, egyenlőség, testvériség rajongó szeretető. -•f-4. ' „ — József napja a üaiegyesületben. A Ko­máromi Daiegyesfiiot müködökara *özu»zielut­­ben adó szeretett elnökének, Kamrás József dr. ügyvédnek tisztáiéiért» ueveuspjat moaeiózö estén, március 18 án sikerült tarsasvacsorác rendezett. A Oalegyesű let nagy termében lefbiytt vacsorára a Dal&gyesüiet müködőkar&n kívül az ünnepelt elnöknek számos tisztelője és ba­rátja s a magyar társadalom több vezető egyé­nisége jelent meg, hogy szeretetűknek közvet­len módon adjanak kifejezést. Az ünnepelt el­nököt Vacsora előtt két Bzép Énekkel lepte meg a kar, mely Molecz Tivadar karnagy mesteri vezetésével Horvath Ákos es Stréber Szerénád­dal abjait adta elő páratlan precizitással. Va­csora alatt Weisz Miksa dr., a Daiegyesüiet társelnöke köszöntötte a kiváló leifiat lelkes szava beszédben biztosítván az ünnepeltet az egyesület tagjainak és nagyszáma tisztelőinek szeretetteljes ragaszkodásáról. Kamrás József dr. mélyen járó, magvas beszédben köszönte meg az ünneplést, minden neki tulajdonított érdemet elhárított magáról azzal, hogy olyan időket élűnk, amikor kétszeresen keli teljesí­teni mindenkinek kötelességét. Felköszöntökefe mondtak még Fülöp Zsigmond, Schreiber Lajos dr., Barany&y József dr., Vaskó Imre és mások. Az estélyen a Doiegyeattiet 8 tagú vonós zenekara Klug Lajos vezetése mellett szebbnéi-szebb nótákkal, a müködókar pedig több férfikar elő­adásával gyönyörködtette a szép társaságot, mely igaz szeretettel vette körűi az ünnepelt elnököt. — Ügyvédi vizsga. Dr. Igé Etek igazság­ügyminiszteri titkár föidink, Igo Endre nyug. adó­főpénztáros jeles készültségi! fia, az egyesített ügyvédi és bírói vizsgát Budapesten nagy siker­rel tette le és megszerezte az ügyvédi oklevelet. Őszintén örvendünk jeles föidink előmeneteléi. — Ácsok ünnepe. A komáromi ácstársniat védőszentjének, Szent Józsefnek ünnepén, szer­dán d. e. 8 órakor ünnepi isteni tiszteletre gyűlt egybe a Szt. András templomban, ahol dr. Majer Imre apátplébános mondott nagyrniset teljes papi segédlettel. VÍZUMOT Útlevelekre, mindenféle utlevélügyet, hl- és bevi­teli engedélyek megszerzését, közbenjárást, felvilágosításokat és fordításokat megbízhatóan, gyor­san és a legolcsóbban intés el a „Passteile des Zentralaosschnases főt jü­dische Stedentenffirsorse Präs V., Maislov« 18. in. 32. (Gefdött i ffilfirvetem der jadi Hochschüler am der Siovabei). Közben jártai dig YÜwmonkint: 16 Ki.- Levefétés: magyar, sétáéi, szlovák, cseh. ......................... —- --................■ ■■ -..................-

Next

/
Thumbnails
Contents