Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-03-20 / 35. szám
ár mbti!o*ák értékbe» i Mslybaa ál vidékr* postal szetklMsssl: %Éfta évre 80 X. féJérr* 40 I, mogjvAévro 30 KftlftldSa 160 Ke.- • Efjfya« cixám árm t S0 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JAMOS. JVi&aerkesístő: QráÁL GYULA ár. Szerkesztő: BARAHYAY JÓZSEF tír. Ruszinszkó. Korú króm, —mire. 10. Az autonómiával rendelkező Ruszinéi a právoszláviával való kacérkodással nem ment semmire. Elkeserítette maga ellen a népet és annak megértek fanyar gyümölcsei: Ezt szüretelte le a Benes— Svehla kormány Ruszinszkó fájáról. szkó választott. A kormány nem fogja a kirakatába kitenni a választás eredményét és nem fog vele Benes Párisban és az európai sajtóban dicsekedni, hogy a ruszin konszolidáció fényesen halad előre, amelynek kétségtelen tanúbizonysága a negyedmillió szavazatból a kommunista pártra, tehát a radikálizinasnak a balszárnyára esett százezer szavazat. Annak a jele ez, hogy a ruszin állapotok bizony olyanok, hogy a kormány ott két balkézzel dolgozott, az őslakosságot .elkeserítette, a magyarságot elnyomta és gazdaságilag is kihívta minden ténye ellen a kritikát. A kormány a pálinkára és a terrorra tolja a választások balsikerét. A kommunista pártról nem hisszük, hogy pálinkával korrigálta volna meg a választási szerencséjét. Terrort pedig a cseh agrárpárt szállított Prágából és nem ment kölcsön kérni a kommunistákhoz, akik szokásuk szerint Eldorádót Ígértek a kultúra alacsony fokán álló népnek. A demokrata köztársaság kormánya büszke volt az első, statárium és katonai diktatúra jegyében íolyt alkotmányos választásain arra, hogy szocialista többséget nyert; a kommunistákra nem volt nagyon büszke, azokat lekicsinyelte és eleinte nem mint politikai pártot, hanem mint rendészeti kérdést kezelte. Mikor a községi választásokon a szocialisták megsemmisítő vereséget szenvedtek és a kommunista párt tért foglalt azok helyén, akkor esett gondolkodóba Most Ruszinszkó dolgán törheti a fejét. A demokrata köztársaság kormánya, amelynek fő támasztó pillérei a cseh kapitalista pártokon nyugosznak, nem fog dicsekedni a kommunizmus térfoglalásával, amely a tulajdont elveti. A polgári demokrácia a tulajdon elvén nyugszik, az .áldemokrácia a közéleti panamákat hozza a világra. A magyar ellenzék megerősödve jött ki a küzdelemből, a kormány rettenetes hóditó hadjárata, miniszter felvonulásai és ígéretei után a legnagyobb vereségei egyikét könyvelheti el március tizenhatodikéról. Kísérletei polgári párt alakításával és a szomorú Csánki párttal kudarcba fulladtak, ez az utóbbi legbangosabb és a rágalmakat kormánypénzen szabadon kiabáló párt egyáltalán nem kapott csak egy-két szórványos, eltévedt szavazatot, a zsidóság se tudott eredményt elérni. Kemény tanulság ez a kormány részére és a ruszin autonómia még sok fejtörést fog neki okozni. A balkezes politika az elcsehesitéssel az okrlnizálássál Városi közgyűlés. — Második nap — Szociális ügyosztály. — A hitfelekezeti segélyek. — Újra elhalasztották a közgyűlési. — Kedden, folyó hó 18 án folytatta Komárom város községi képviselőiestthete közgyűlését. ▲ tanácskozás nyugodt mürben folyt mindvégig, csak fgyizben, a szociális ügyosztály tárgyalásánál robb&nt ki egy porcra a kommunisták részéről a fcZHuvedéíy sség, akik a polgári pártok f<dől jövő ártatlan közbeszó- Jásókra is nagyon idegesen reagálnak. Ezúttal elsőrendű pártérdekről volt szó, amennyiben a szociális ügyosztály élére áliitott kommunista vezérnek, Gaborek városbiró helyettesnek tiszteletdiját kellett megállapítani, Azonban érveikkel nem sikerűit a több-éget meggyőzni és igy minden igyekezetük kárba veszett. ■ ■ Nagyobb vitára adott okot a hitfelekezeteknek városi segélyük felemelésére vonatkozó kérelmük, amellyel szemben a tanács elzárkózott. A polgári félfogás ütközött meg e kérdésnél a kommunista felfogással, de végeredményben az ügyet visszautalta a közgyűlés a tanácshoz, mely az egyik képviselőtestületi tag által tett indítvány figyelembevételével a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot fog terjeszteni. A közgyűlés második nepján egyébként a kővetkező tárgyak szerepeltek. Lóránt István a Modern Mozgó bórlöigazgatéja kérvényt terjesztett & városhoz a reá kivetett vigalmiadénak teljes elengedését, illetve mérséklését kérve. A tanács hivatkozva a teljhatalmú miniszter rendeletére, amely szerint a városnak nincsen joga a vigalmiadó elengedésére vagy mérséklésére, a kérvény feletti nspirendretérést javasolta. Qáborek Károly a vigalmiadó mérséklését ajánlotta, Hacker Richárd pedig azt javasolta, hogy a város utasítsa a kérelmező Lórántot a miniszterhez és az ehhez intézendő kérvényt pártolólag terjessze föl. Steiner Gábor azt ajánlotta, hogy szedje be a kérelmezőtől a vigalmiadót, de annak ötven százalékát, tekintettel, hogy a vállalatban rokkantak vannak érdekelve, ntalja vissza. Csíz• maeia György városbiró hivatkozik arra, hogy a múlt héten itt járt miniszteri tanácsos is kijelentette, hogy a városnak nincs joga mérsékelni a vigalmiadót és ezért a tanács javaslatát kéri elfogadni. Kamrás József dr. figyelmeztet arra, hogy amit Steiner indítványoz, azt nem lehet keresztülvinni, mert az tulajdonkénen a törvény kijátszása volna. Végül a közgyűlés abban állapodott meg, hogy a város Lóránt Istvánnak a miniszterhez benyújtandó kérelmét pártolólag fogja felterjeszteni. A város fölállította a szociális ügyosztályt, mely a munkásság helyzetének megkönynyitéséré szolgál. Az ügyosztályban két városi alkalmazott van, az osztály élére irányító, ellenőrző és felügyelő hatáskörrel Oaborek Károly első yárosbiró helyettest, a kommunista párt egyik legexponensebb yezető tagját állította a tanács, mely részére havi 800 K tiszteletdijat javasolt megállapítani az 1824. érre. A pénzügyi tanács kommunista oldalról tett Sxerfceixtóaég é» kiadóhivatal: Náior-a. 20., hová agy a lap »aUemi «éaxét ifietü kOalamónyak, adat a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kStdaadfck Kéziratokat nem adónk vútaa. ItgiM tankol táróin«: Útin tsfitsrUkb ti stutfnfe .........................."............... ' ■ «M«o*^wpis javaslat folytán havi 1200 K t szavazott meg Gáborok részére, mellyel szemben Sándor Ernő föszámvevö a tanács javaslatát sjánlta elfogadásra. Steiner Gábor a pénzügyi bizottság javátlatát fogadja el, Kamrás József dr. pedig a tanács javaslatát ajánlja elfogadásra. Nem akar uj hivatali álláat kreálni, a helyettes yárosbiró állása tiszteletbeli, amelyre alkalmaztatik, szintén csak tiszteletbeli lehet. A szociális ügyosztály vezetése ellenőrző, irányitó, «félügyelő teendőket ró az illetőre, amely nem köti le egész idejét és ezért a munkáért' a tanács által javasolt 800 K teljesen méltányos összeg. Hacker Riehárd szintén a havi 1200’S megadása mellett szólal föl, melyet még Steiner, Jávor főjegyző és Csizmadia városbiró fölszólal ásai követnek, mire a kérdést szavazásra teocsájtja az elnök. A tanács javaslatát 18 szól val 13 ellenében & többség határozattá emelte. Drélicii János ügyében a tanács évi 6611 kor. nyugdijat kért megállapítani. Steiner Gábor nem fogadta el a tanács javaslatát, mertDrélich szerinte nem érdemel nyugdijat, inkább adja & megjelölt összeget a város becsületes munkában megőszült mnnkásembernek. A közgyűlés többsége úgy határozott, hogy Drélichnek nem ad nyugdijat a város. A komáromi hitfelekezeíek kérvényt intéztek a képviselőtestülethez, melyben a részükre kiutalt városi segélynek 1918—1923. évekre visszamenőleg a kath. egyház felemelt kegyúri kiadásainak arányában felemelését kérik. Ez az összeg visszamenőleg harmadfélszázezer koronát tenne ki, 1924 töl pedig szintén arányosan fölemelt összegben kérik a segély kiutalását A jogügyi bizottság a felekezetek ezen kérését nem ismerte el törvényesnek és ennek alapján a tanács a kérelmeket elutasította, de az orth. izr. egyház külön kérelmére a templomban elhasznált gáz dija ötven százalékának elengedését javasolta a közgyűlésnek és ezen kedvezményt az összes egyházak részére biztosítani kivánta. A pénzügyi bizottság ellentétben & tanáccsal, szótöbbséggel hozott határozata szerint a számvevőséget utasította, hogy úgy az elmúlt évekre, mint 1924-re szőlő városi segélyek aránylagos fölemelése céljából számbeli javaslatot terjesszen a közgyűlés elé. Dr. Mihola Ferenc tiszti főügyész az ügy előadója ismertette az ügyet és a tanács javaslatát ajánlotta elfogadásra, a pénzügyi bizottság részéről azonban számősazeget kitüntető javaslatot nem terjesztett elő. Fül'úp Zsigmond hivatkozva a pénzügyi bizottság határozatára, amelyet a számvevőség nem egészített ki számbeli javaslattal, a maga részéről indítványt tesz. Kifejti, hogy a felékezeteknek a segélyhez jogok van, annyival is inkább, mert azok már 1808. óta élvezik azt. Hivatkozik az 1868. XXIIL te. idevonatkozó szakaszára és;az 1893. évi őszi közgyűlésnek arra a határozatára, mely a kegyúri kiadások emelésére! újra rendezte a többi felekezetek segélyét is. Ez időtől fogva minden egyes alkalommal, amikor a kegyúri kiadások emeltettek, a felekezetek segélyét külön kérés nélkül aránylagosan emelte a város. Kérésük tehát jogi alappal bir ezúttal is. Igaz ugyan, begy a városnak súlyos anyagi helyzetében nincs módja arra, hogy & felekezeteknek most e beterjesztett kérelmét abban a mértékben teljesítse mint azt óhajtják, mindazonáltal szőlő szerint a város nem zárkózhatik el teljesen a íelekezetek segítése elöl, mert azok az okok, melyek a kegyúri kiadások felemelését maguk atáu vonták, u többi felekezetre nézve is fstn-
