Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-01 / 27. szám

v?'M. március 1

'Komáromi Lapok«

7. v

Jelmez ruhákhoz divatlapok kaphatók Spitzer Sándor könyvéé papirkereskedéséhen Komárom, Nádor-utca 29. ez.

— A gútii hamiFSŰ K-ás történ«fa Az érseknjvári rendőrségnek sikerült elfognia egy igen veszedelmes szélhámost, aki két nap alatt egész sorozat csalást követett ei. A tettes Záhorszky Antal munkanélküli szakács, ki az elmúlt hétfőd beállított Kuitner ócakaruhakereskedőhöz s defoktivfeiügyelőnek adva ki magát, közölte, hogy Érsekújvárra helyezték át s most soksok viseltes robaját e! akarja adui. A gyanút’ lan kereskedőiül 10 koro a előleget kórt, amit meg is kapott Másnap Kuttner gyanúsnak találta az esetet és feljelentést tett a raadőrségen s a megindított nyomozás során Zeleoka titkosrendőr szerdán el is fogta a Kurcsa-fóie trafikban. Bekisórós8kor a Főtéren egy falusi állt az utjukba s szenvedélyes hangon kérte az 50 koronáját. Zelenka — aki polgári ruhában volt —■ igazolta magát s kérdezte, hogy mi a baja, de' az atyafi nem akart hinni s rendőrért kiáltozott. A rendőr megnyugtatta őt, Bokor József gátai földmivest, aki a rendőrségen előadta, hogy csalta őt meg Záhorsky. Az Andódi utón megszólította őt s ra-gát postatisztnek kiadva, kérdezte, van-e eladni való tojása, mert neki volna néháűy ezer darabra szüssége. Bokor vállalkozott arra, hogy azt Gután megszerzi. Megállapodtak s Djvárba mentek, mert a »postatiszt'ur“ a postakocsival kiviszi Bokort, s azon hozzák be a tojást. Egyszerre Zihorsky arról kezdett beszélni, hogy sok a hamis pénz a forgalomban s meg Í3 kérdi Bokort, van e pénze s ha van. nem hamisé? Bokor előkotorászta egyetlen 50 koronását, amit Záhorszky rövid, szakértő szemle után hamisnak deklarált s annak sürgős .elsütését* proponálta, A vásártéren, a Weisz vendéglő előtt elkérte Z ihorszky Bokortól a »hamis« pénzt azzal, hogy a korcsmában majd kicserélteti jóra. Bokor jócs kán várt, aztán benézett a korcsmába, ahol persze hűit helyét találta. A szélhámos a másik bejáraton eltávozott. — Zthorszkynál negyven korönát találtak, amit Bokor visszakapott. A szélhámost előzetes letartóztatá-ba helyezték.

Egy jókarbsn tevő nagy vaskályha eladó. Bővebbet a kiadóhivatalban.

Több évi gyakorlattal bi^ó hivatalnoknő állast keres. — Cim a kiadóban.

k a

I

na

[

Vasárnap, március hó 2-án

Katonazene!

Bajtársak

Főszerepben a komáromi közönség kedvence:

Jaekie Coogan

Katonazene!

a caodagyermek! yy

Bemutatja a

Modern

u

Jatfiie Coop

a gyermekművész

736

Naponta érkeznek: már Tavaszi újdonságok „ELBERT divat áruházában

Nádar utca 19. — (Koronabankkal szemben)

Frencs Ing 2 gallérral, jó mosó reklámár 80 K Fehér ing datnast mellel 28, 40, 5ó K

Nyers selyem ing csikós 2 gallérral (Újdonság) 88 K Zephir „ „ <> 50—60 K

Panama gallér puha 3 K (6 drb. 16 K)

Köpper alsónadrág la. 16 K, francia 24 K

Kötött soknl, egyszínű párja 2-60 K

Kői ing la. (Hímzéssel) 17—84 K, kézi hímzett 25— 36 K Flór női harisnya 10—16 K

Selyem flór női harisnya legfinomabb 27 K

Krepp selyem blous 38 K

Gummi nadrágtartó bőrrésszel 10 K.

Női divatmellény gyapjú 9> K

Női reform trikó alsónadrág 12 K

Kői kötött kabát gyapjú 105 K

Sport gyermekkocsi 115 K. Vászontetős bőrbéléssel S20 K. Továbbá dús választék baba kelengye,

Talódi Tetra pelenka, sétabot, esőernyő, linoleom, bőrvászon, valódi Vulkán bőrönd, utaiókosár, oroszlán védj. puha és kemény gallér. Legdivatosabb magán és csokor kötő, hosszuszáru férfi harisnya, férfi és női keztyff, alpacca evőkészlet stb.

G,irt raktár gyermekkocsikban a legegyszerűbbtől a legfinomabbig.

Kísérelje meg egyszeri vásárlással — csakis elsőrendű gyártmányú áruk.

Papírszalvéta

lOOO-ként csomagolva

40 koronáért kapható SPITZER SÁNDOR

könyv- és papirksreokedésébsa x , t ~ ,

KOMÁROM, NÁDOR-U. 29, * ntku^^ M*ki

MŰVÉSZET.

Művészet és kritika.

Irta: Andrássy Gyula gróf.

A világháború és forradalmak óta az emberiség beteg; beteg testileg és lelkileg. Eltekintve a sok erőveszteségtől, a sok emberhaláltól és vagyonpusztulástó), mindenfelé megromlott idegrendszereket, megdöntött lelki egyensúlyt látunk. Az átélt veszélyek, fáradtságok, magukért vagy másokért érzett aggodalmak, a haza sorsáért érzett izgalom számtalan millió embert gyökeresen megváltóztatott, letört, meggyengitett. A testi rokkantak m llett számtalan a lelki rokkant. Nagy megrázkódtatással jár az is, hogy megrendült az emberiség önérzete. Sok, — amire legbüszkébb volt — illúziónak bizonyult.

A XX. század a legtöbbet a humanizmuséra tartott. Tudására, tetunikai találmányaira büszke voit, de még büszkébb arra, hogy as emberszeretet nagyobb volt, mint bá; mikor máskor a történelemben. Azzal kérkedtünk, hogy még soha sem épült aunyi kórház, gyermekvédelmi intézmény, sohasem nyert olyan elismerést az az elv, hogy a szegénység és a szenvedés elleni küzdelem az állam fő célja, sohasem nyert olyan fontosságot a szociálpolitika, mint az utolsó évtizedekben.

Éi most azt kell megállapítanunk, hogy ember embernek még soha sem tett anuyi kárt, mint jelenleg. Sohasem volt még olyan véres háború, mint a mostani és sohasem volt olyan véres forradalom, miut a holseyiki. Ember aunyi embert nem ölt, nem csonkított meg, nem nyomorított meg, nem tett tönkre, mint az utóbbi pár év alatt & háborúban és a háború után. És nem csak az elkerülhetetlen halárok’g, a katonai kötelesség határáig, hanem azon túl is gyűlöletből, vadságból, sokszor bizonyos kéjelgéssel.

Sohasem uralkodott annyira a gyűlölet a közéleten, az államok között és az államok belső életében, mint most, éppen amikor vasutak, a sürgöuy, & telefon, az autó és a repülő gép, a gazdasági szerződések, a nemzetközi alapon álló kartellek, a nemzetközi kulturális kongresszusok és kiállítások a müveit emberiséget összekölötték és egymásra utalták.

A világ visszaesett az izolált államok korába. A gazdasági összemüködést és kulturális munkát, sőt még az érintkezést is csaknem lehetetlenné teszi a kölcsönös bizalmatlanság és gyűlöletből eredő törvényhozás, rendőri beavatkozás, az utálatos utlevélkényszer, a valu • ták kü önbsége él örökös változása. É* akik ezen rend ellen a legerősebben küzdenek, akik megváltást Ígérnek, azok a nemzetközi gyűlölet h lyett az osztálygyülöletet állítják. Őí sem foglalják el az igazi megértés és béküiékenyséf álláspontját, ök egy mérget a másikkal akarnak ellensúlyozni. Sőt az általuk inauguráit osztály harc talán még gyűlöl ködöbb, még pusztitóbb a nemzetközi harcnál, mert az ellenségek egy országban, egy városban laknak, egymással még szorosabban érintkeznek, még jobban egymásra vannak ntalva, egymásnak nagyobb kárt csinálhatnak, mint a különálló államok polgárai, t t

S a közélet ezen liváraága elóreláthatótani. ízért van nagy

balzsamra és ép n ezért vsn szükségünk művészetre és képzőművész-tre. Gazdagabbá, szebbé, tartalmasabbá kell tenni lelkünk életét, hogy elviselhessük a mind-nnapi-ág keserveit lehangoló hatását és dulakodását. Oiy&u művészetre van szükségünk, a mely lélekemelő, a természetű n azt keresi, a mi bámulatra ragsd, a mi csodás, az embert dominálni tudja magasröp ü szárnyalással öt önmaga fölé tudja emelui, háttérbe tudja szorítani azokat a kicsinyes és önző mo ivumokat, a melyek a köznapi életet betöltik. 0 yan művészetre van szükségünk, amely átéreiuti a világ nagyszerűségét, -melyet, amikor megmagyarázni látszik, tulajdonképpen csak rejtélyesebbé tesz.

Ezzel azonban nem akarok egy bizonyos iskola, egy határozott irány mellett lándzsát törni. Számtalan ut vezet a szép birodalmába. Sok egymástól eltérő, egymással ellenkező iskola és egyéniség bírta magában azt a fenséges ihletet, azt az isteni szikrát, amely a nagyság ti ka, ams yet definiálni, szabályokba foglalni nem lehet, amelyet azonban nnál csalhatatlanabbal árui í! hatása, a lelkekben keltett visszhangja, amint gyönyörű friss vegetátióval jár Anglia vagy Hollandia nemes kiimája és nagyszerű pálmák és kaktuszok fejlődnek Afrika száraz és mel g levegőjében, úgy, egyaránt dicső er. dmény»-ket szült az a szedem, amely a klasszikus szépet keresi, am-ly az egyszerűben látja a nagyot, amely a testi és lelki egyensúly ábrázolásában keresi feladatát, mint az, amely az érdekesben, a formák gazdagságában látja a festőit, amely a fantázia merészségében és a nagy szenvedélyek, nagy érzések kifejezésében látja a művészetet.

Ezek az egymást kritizáló, egymást tagadó, de egymást ki-gészi.ó irányok egy-nlően áldásosak é< magasztosak lehetnek. Ha Hannibal és Scipio, Cézár és Pompejus, Pitt és Fox, Disraeli és G adaton, Széchenyi és Kossuth nagy élet-h Iái küzdelmeik és ellentétes elveik dacára a történelmi távlatból nézve egyesek az örök dicsőségben, tehetségben és h zafiag nagyságban, együtt erősítik az emberiség önbizalmát és idializmusát, még természetesebb, hogy minden igaz, Isten k-gyeimébői való művészt, egy csaiád tagjának tekinthetünk és közös kultuszban részesíthetünk. Minden valóban nagy mester közel áll egymáshoz Csak néhány példát idézek a sok közül: Phidias, Michelangelo és Bodin az ellentétes korok eltérő művészi irányát képviselik és különleges egyéniségek, de azért, aki az egyiket megérti, többnyire a másik kettőt is szeretni fogja. A görög szobrász nem kedveli a heroikus mozgást, az arc, vagy test intenzív kifejezését, a túlzás által való hatás keltését. A helyes arányt, a szép egyszerű vonalait, a nyugodt harmóniát, a józan egyensúlyt helyezi mindenek tőié. Nem ngy adja vissza a természetet, amiuő, hanem ngy, aminönek szerinte lennie kellene erősen kifejlődött tradicionális, nemzeti alapon álló esztétikai érzése szerint. Nem érdekli az egyéni eltérés, az egyéni különbség, hanem azokat az áh alános nagy közös vonásokat ecseteli, amelyekben a harmónia ig&aí okát, a szép alkotó elemeit látja. A renaiszasaoce titánja a görög művészetet bámulja ugyan, de erős individualitása más útra tereli öo a nagyszerű, a mozgás, a szenvedély, a kifejezés érdekli a testben és lélekben egyaránt. A nagy hatás kedvéért elrajzol és túloz. Inkább