Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-01 / 27. szám

S. oidtL

„Komaromi Lapok*

19?d. márcin t,

penonifiKál, mint általánosít, naturalistább a görögöknél. A nagy modern francia szobrász még nagyobb mozgásokat, drama tik usabb c;ofort ok «t keres és még nagyobb súlyt helyez a ifejvséí-re, az egyénesitéfre, mint Miehelangflo. Modern lelke arra ösztökéli, hogy szobraival filozófiai gondolatokat is próbáljon mígoldani, néha a tornák tökéletes harmóniainak rovására.

Da mind a három nagy egyéniség, nagy géni, habár különböző mértékben, mind a három a végtelen nagy vüágbarmóniáhól msriti impulzusát, mind a három tanítja is gyönyörködteti az embert, mind a három gazdagabbá tette az emberi élelet,' mind a három ellensu íyozza a pesszimizmust és a materializmust és azért egymás mellett foglalnak helyet a nagy emberek 0 jmpusán és minden jóizlésfi ember apostolai lehetnek.

A festészet terén épprn olyan kevéssé van egyedül üdvözitö, egyedül helyes iskola. Olt sem az iskola a fontos, h&n?m a tehetség. Ott sem a klasszikus, vagy naturalista, — n*m az ósdi- vagy a modem irányra, — hanem Isten adta tehetség éa őszinte, becsületes tör kvé8 szerint kell a mestereket osztályozni. Az igazi különbség művész és művész közölt nem az, hogy melyik milyen elvet vall, hantm, hogy ki vérbeli művész, ki tehetséges és ki tehetség nélküli kézműves. Nem az iréDydönt a művész jelentősége fölött, hanem a belső ér léke és művészi egyénisége. Raffael, vagy Tizian arckt’p i született nagy urak, arisztokraták. Gjönyörü bársonyban, ragyogó páncélban, meleg színekkel, nemes, habár minden keménység; nélkül, de világosan p'asztikns megrajzolt arcvonásokkal, póz nélkül, nem gőgösen, hanem méltóságteljesen helyezkednek el a hozzájuk méltó D&gyuri fntemurökbec, vagy monumentális szépségű tájkép hátterek elő.t, Rembrandt alakjai többnyire plebejusok, demokraták, kevésbé szépek. Főékességük a duzzadó élet, ez egyéniségük erős kidomhorodáss. A misztikus, érdekes világításban és a szürkeségben az egyes arcvonások elmosódnak ugyan, a kifejezés, ez illető szelleme, különleges egyénisége azonban annál Világosabban és élénkebben tűnik ki

Melyik szebb, melyik igazabb a két felfogás között, melyik érdemli még az elsőséget? Nem elbibázott-e ezeket a műveket klasszifikálni, közöltük egy határozott rangfokozatot megállapítani akarni? Nem használjak-e ki jobban biráló képességünket, ba e nagy mestereket t gyárául megérteni, szerelni törekszünk a helyett, hogy egyiket a másikkal kicsinyíteni próbáljak? Aki az egyiket a maga igazában méltányolni bírja, az a másikat is bámulni fonja. Még nagyobb az ellentét Bottichelli és Watteau között. De azért úgy érzem, hogy aki a primitiv mestert naiv rajzhibáival, tündöklő színeivel és isteni ihletével megérti és igazán szereti, mert fogékony a szép és nemes iránt, az Wattesn virtuóz rajzát, nagy ízlését és graciozitását is értékelni fogja.

Az alkotó műrész persze többnyire egyoldalú, rendíthetetlenül hisz a mega igazában és a msga isteneire esküszik. Ezért fest ngy, amint teszi, mert szt tartja egyedül helyesnek. A tett előfeltétele mindig bizonyos súlyosbítás, bizonyos egyoldalúság. A mfibarát azonban objektivebb lebet, ö mindent szerethet, amiben qnalitás van. Éa legalább, ámbár különösen intanzive tndok egyes művészeket, egyes alkotásokat élvezni, mentöl többet foglalkozom művészettel, annál több művészt, annál több fajta művészetet tanultam becsülni és szeretni. Mentői jobban törekszem a művészet lényegébe behatolni, annál jobbsn tágul megértésem köre. A tájképek közül például sokáig csak a modorút csodáltam. Kivéve a nagy olasz meateterek többnyire csak hátteret képező szinpompás dekorativ tájkép részleteit és Rembrandt egy-egy geniális vázlatát, csak a tájkép gyakorolt reám igazán erős benyomást, amely Constable és Tnrnertöl kezdve a barbizant mestereken Böcklinen, Segantinin és Manet-en át sz impreszionisl ákboz vezet. Nálunk Munkácsy, Paid, Szinyei és Székely voltak ideáljaim. Ma — anélkül, hogy ezek iránt elhidegültcm volna, sőt anélkül, hogy megszűntek volna kedveneeim lesni — a klasszikus tájképet Clande-Lorain, Salvator Basától egészen Markéig is személyesen szeretni és beesülni tanultam. Ha nincs

> is e képekben az a ze'd, amit a természetbe látok, az a párás levegő, az a színgazdagság,

í az a fény, az a vibráló naprngár, a mely a I tárgyakat mind agy felsőbb harmóniába el) vasztja, ha a fák nagyon is kemények és \ mozdulatlanok, ha a fekete árnyak nem felel■ nek mr-g a valóságnak, hisz a valóságban az | árnyak is színesek, e képek ragyogó olasz \ egüknek, a fáknak és földnek festői formáival I azzal a nagy őszinte szeretettel, azzal a jó\ Ízléssel, a melyet a műrész bdéjük lehelt, mindig nagy lelki örömöt okoznak nekem, I mindig azt a kérdést támasztják bennem, hogy j mikép lehet az ember olyan kicsinyes, olyan \ egoista, olyan materialista, mint aminő ebben • a gyönyörű természetben, a melyet e műrészek [ megértettek.

(Folyt, kör.)

(Rutínay Gyula rézkarckiállitáaa) áüalános { | feltűnést kelt a budapesti Ernst muzeum kiálli j ! tásán. Rndnay Gyn'.a, aki budapesti, hágai és j j amszterdami bemutatkozásával elismerten a leg- | f nagyobb jelenkori festők sorába lépett, meg- i ; járta a magyar kiválóság utjának minden szó- j meru és dicsőséges állomását. Nagyszabású, \ monnmentális és — mindenekfelett — magyar , tehetség. Lelki skálája rendkívül széles. Egyéni ] értéke, sajátossága ós ereje diadalmasan ragyog , j keresztül Velazquez. Franz Hals és Rimbraudt ] ! hatásának művészi élményein. A viliágosság és l ! sötétség ellentéte, mely oly sok festőt probló- I | mához vezetett, őt — mint Rembrandtot — j a rézkarchoz jatatta. Rézkarokiállitása, mely 5 vasárnap nyílt meg az Ernszt múzeumban, - Eummázata egész művészetének. Tenyérnyi j képeit is hatalmas koncepció, nagy vásznak \ mozgalmas elevensége, arkaiku?. merész háttere \ jellemzi. Figurális képen megméri az emberi j I lelket Bolond Istók együgyüen vidám mosolyá- I r tói a diogenesi tüskés cinizmusig a futóbatyár I I szilaj bátorságától az idilli mulatozásig s az ! összetörött bus öregségig. Ö.eg magyar ember ;

I című képe a busvégzetü magyar sors foglalatja. !

Égboltozata, tájképeinek magános fái, nyugvó | nap aranyozta erdei fölött gomeiygó, vagy | i szétoszló felhőivel, elemi erővel hat. E képeket i látva, megszűnik a vitatkozás, vájjon az ember \ vagy tájék ábrázolása a fontosabbik feladat, í Rudnay tájképein mindig ott az ember : az, aki látja a tájat s e látványt megszűri lelkén keresztül. A rézkarc, melynek festőink közül első nek juttat ily elsőrendű fontosságot, Rudnayban tökéletes művelőjére talál. Legmagasabbra Vízhordójában, komor és megrendítő öreg migyar ember című képében s a koncepciójában hatalmas Kártyázó koldusok-ban emelkedik. Rádnay nem kerüli a vidámságot, a csend békéjét, de a fájdalom, megadó, vagy dacos, szilaj formájában, hamarább rátalál. A tizenöt pempás mű'ap Tamás Henrik művészeti kiadó kiadása.

A kiállítás képes katalógusa Lyka Károly és Tskác3 Zoltán dr. előszavával magyar, német és angol nyelven jelent meg.

Dobosi Pécsi Mária.

(Nemzeti Szalon.) A budapesti Nemzeti Szalon most megnyílt kiállításán az u. Céhbtkek vesznek részt. A Góhbeliek festőit és szobrászait legnagyobbrészt mind a közönség, mind pedig a kritika régen elismerte már. Ezek a művészek az egyszerű, közvetetten stilnst kedrelik. Műveik könnyen érthetőek, köze! vannak minden kihez. Mondanivalójuk sohasem megy túl a festészet keretein, nem keverik össze a más mű vészetekbe tartozó problémákat a vonal és szia harmóniájába. Irányukat tekintve, fölveszik az impresszionizmus legelső ösztönzéseit, de ezen túl már nem mennek. Szeretik a szimpampát, nsgyrabecsülik a jó rajzot. Bwanski E. László nyolc képpel vett részt a kiállításon, melyek mind tartják ennek a jónevü műrésznek a smvonalát. Burán Lajos, Diry Béla, Edvi I lés Aladár, Kunffy Lajos, Kaivrild Ctaár, Nidler Róbert azok, akiket a közönség már régen ismer. Mindegyik feltűnik egy-egy kiváló részleté vei, vagy kompozíciójával, vagy tájképével. Az illusztrátorok közül Binffy Miklós gróf és Jaschik Álmos vesz részt. Ás előbbi a Varázsfuvolához, az utóbbi egy magyar népmeséhez tervezett illesztrációival fog bizonyára sikert aratni. Beck ö. FÜ'öp, Kisfaláéi Strobl Ziigmoad és Telő« Ede vesznek részt 4 kiállításéi szobraikkal. Különösen Stroh! Seselé-ja erővel teljes, kivilé alkotás.

(A budapesti Ernet muzausban)

műrész vese részt a kiá'litáeon. A kiállítók zÜl kiválik Radaay Gyala ré*kar«gyttjtemény4„ vei. (E rézkarcokkal külön hírben foglgj^ znak.) Pólya Tibor jónevü rajtoló és plakátfestg jelenik meg c wnza rajzaival és festmény*^ Tipikusan illusztrátor természet, aki minőig valami mesét gondol el festményéhez és kedvét leli abban, hogy megfesti a mese egy egy rése. letét. Ez a természet gyakran előnyére vHMfct azonban ott, amikor ti-ztán festői légre törekszik, a kép egységes hatásának rovására megy, Irodilmi tárgyú képeinél sokkal jobbak azok. ameiyek szín es fényhatásokat hoznak felszínre.. Ilyenek külöuösen : Rivaldt fénybdD, Fala vége. ö jzi nap Itt megfigye'őkepisség és rutinu3 technika vetekednek egymással. Pólya Irán ezzel szemben vérbeli festőtermészst A színeknek ás a hangulat melegségének nagyoa szép pá’dája ö isrcképs és C alad cimü kompozíciója Bisch Andor félig impresszionista, akinek inleriear-jeí a legkiválóbb alkotásai. Aktjaiban érdekes módon keresi az élő hús színeit és ott ahol vörös alapon, vagy más élénk színektől körü'véva festi meg ezt az egyiK leg lebizebb festői témát, ott határozott kvalitásokat mnrat. Mattyasovszky- Ziolnay László legnagyobb erejs a portréfestáa. Biztosan Htja azt az embertípus, amv'ynt meg akar festeni «3 határozott művészi évközökkel rakja fel a vonások U. Küöiöten kát Férfiarciépa válik ki mű/ai kö ül. Megkell említeni erővel teljes csendé et«it, ahol a vonások között sok meleg hangulatot talá'uuk B itthyáoy G alá gróf üdítő színekkel túlzsúfolt kompozíció ját látjuk, maty jeleneteket ábrázol Né^o ko-ib 61

KÖZGAZDASÁG.

Felhívás a földbirtokosokhoz és a gazdálkodókhoz. A nyíri ezezonmuikások és m aratók szerződtetése 1924. évre már megkezdődött, mely alkalommal tiszteletid felkérjük azon munkaadókat, kiknek ilyen munkásokra van szükségük, hogy elsősorban helybeli mankásokafc alkalmazzanak, illetve szerződtessenek Sajnos, hogy lelkiismeretlen izgatók munkája folytán» több helyen a munkaadók hibájából is, a régi egészséges jó viszony niucs meg a muikás 6s munkaadó között, mely állapotnak véget kell vetni. Tekintsenek el a múltban történtektől s igyekezzenek a régi jó viizonyt helyreállítani» melyhez ez Által is elő lehat készíteni az utat,.. Nam a mis nemzetiségűik ellen irányul felhívásunk, dl természetes, magától értetődő dolog, hogy a halybiü magyar munkás közelebb áll, közelebb kell hogy álljon miudayájnuk szívében, mint a máshonnan való. Ezáltal tehát magyar kötelességet teljesítenek a munkaadók, amellett» hogy kenyérrel migbékülést is adnak s i*y saját érdekeiket is szolgálják. CHsz. Migyar Kisgazda-, Fő'dmives és Kisiparos Párt, Komárom,

Öt kg. összsúly erejéig hetenként egy« szer kü'öu engedély, bejelentés nélkül éa illetékmentesen saját használatra a következő sikk eket lehet Ciehszlorákiából kivinni: műjsirok, tejkonzerva, 1 kg cukor, 1 kg nyers vagy elké sejtett hűi, vagy szárnyas 2 kg mis termék, £ kenyér és sütemény. A kivitelből ki vannak zárva a következő cikkek: tej, friss vagy elkészített raj, tojás és szárnyas. E:ek kivitele kű ön engedélyhez van kötve, ö; kilogrammon felüli menynyiségbsn további engedély, bejelentés néiküt és illetékmentesen olyan élelmiszereket lehet ki« vinni, amelyeknek kivitele a feanáló rendelkezések érteimében szabad. Erek : hagyma, fokhagyma, friss káposzta, friss és szárított főzelék, mi néz, koksz, kávépótlék, gyümölcs és zöldségkonzervál:, csokoládé kétaairsült, halak, további. 20 kg burgonya és 10 kg gyümölcs. A rändelet december 5 ikéa lépett életbe.

Csebizlevák cskörgyár alapítása Magyarországban. Badapasti jelentések szerint a legnagyobb oaeh-szlorák eukorgyári koneernek egyike a budapesti Német-Magyar Búnknak azt az ajánlatot tatte, hogy vele együtt a NirnsVMagyar Baak nagy terjedéaü davasaari ipartelepin nyerscakor gyárat létesít. A Ciehulovák keaoera ajánlata igán kedvező és a b«fektetések seas igéayalaek nagy ösazegakat, mert a gyárat a meglevő ipületekbia el lehet hilyesai. Hír szériát a baak az ajánlatot el fogja fajidat.