Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-02-26 / 25. szám

« atx&aas* Kedd, 1984« feb^eér 19. LAPOK 9l«9SrvflMiM64lh M&Symm» 0* X* O f v 1 T I U A I T v A T*. £iifinrtM fe* ea*dh-8«le»dö* értékbe* t Nsirtseia «> vlfié&rs pastat szfóklildésítfi: ffá*s év?« 80 X» félévre 40 H, su'gfeü&rTtí W 8« Külföldön 160 M. Egy#.* mám ám s 80 fillér. 1 ill flip valóban csak hajszálon függ, az öt párt, mely a kormányt támogatja, az őszi vá­lasztások óta nem képviseli a többséget és még egymás között sem szilárd az egyetértés, annak lépten-nyomon bizony­ságát láthatjuk azokban a súrlódásokban, meiyek a kormányzópártok egyike és másika között napirenden vannak. A koalícióban tudvalévőén csak bizonyos időre szövetkeztek a pártok, melyek kü­lönböző világnézeteknek képviselői és épen ezért szövetkezésük csakis ad hoc jellegű lehet. A világ minden koalíciója felbom­lott egy bizonyos idő múlva, ez be fog következni a csehszlovák koalíciónál is, melynek egységét egyetlen cél, a nacio­nalizmus tartotta eddig is össze, amely­nek érvényesüléséért kikapcsolták az egyes pártok elveiket is és szinte vak támogatói lettek a kormánynak. Hogy a koalíció sohasem állott va­lami erős alapon, azt különösen az is bi­zonyítja, hogy egymásután buktak a kor­mányok s hogy a nagy egyetértés fénye­sebben beigazolódjék, időközben hivatalnok kormányt állítottak a köztársaság élére, amely sem az alkotmányos, sem a parla­mentáris elvnek nem felelt meg. Tulaj­donképen már ekkor nyilvánvalóvá lett, hogy a kormánykoalíció nem életképes és a parlamentarizmus elve alapján már akkor felkellett volna oszlatni a nemzet­­gyűlést, hogy a köztársaság szavazásra jogosított népe megnyilatkozzék abban a kérdésben, hogy milyen kormányt kivan az ország élén látni. Ha az egység szi­lárdságában bíztak volna, föl is oszlatták volna a képviselőházat, de hát nagyon jól tudták már két évvel ezelőtt is, hogy azt a koalíciót, melyet 1920-ban sikerült valamiképen összehozni, egy újabb vá­lasztás után aligha tudnák újra megte­remteni. Pedig azóta a helyzet csak rom­lott, az egység lazult, egyes pártok két­felé szakadtak és ezek disszidált része ellenzékbe ment, a kormányban maradt pártok pedig künn a népnél népszerűsé­gükből nagyon Í3 sokat veszítettek és annyi bizonyos, hogy az ősszel lezajlott választások eredményétől következtetve, a mostani koalíció megtartására nincs sok kilátás. Még együtt van a koalíció, a hatalom összetartja és egyenlőre, dacára a nehéz belügyi helyzetnek, dacára az egyes pár­tok tekintélyét nagyon is kompromittáló botrányoknak, — csak egymásközött nyá­jaskodnak és leplezik le egymást. Azt, hogy a koalíció már nem képviseli a többséget, ők is érzik, de ragaszkodnak a kormányhoz és ha a feloszlatás, vagy az ALAPÍTOTT*: TUBA lAmS. főszurkosztő; GAÁL GYULA dr Szerkesztő RA*AKYAY JÓZSEF dr. új választások kérdését vetik íöl előttük, m'ndent elkövetnek, hogy ez be ne kö­vetkezzék. A cseh néppárt egyik hivatalos orgánuma nyíltan megírja, hogy a válasz­tásokról a szociáldemokraták hallani sem akarnak, a választás ennek a pártnak Ahcilles sarka és ha most megtörténne, a szociáldemokraták megtizedelve kerül­nének ki abból. Ez a kis leleplezés nagyon sokat megmagyaráz és betekintést nyújt a koa­líció táborába, melyet egységesnek semmi­képen sem lehet többé mondani. Most arról is sző esik, hogy a koalíciós kor­mány lemond és hogy az egyetértés mi­lyen erős, mutatja az, hogy a kormányt egy hivatalnok kormány váltaná fel. De ez a hivatalnokkormány csak arra lenne jő, hogy kiírja a választásokat. Bizony a koalíció egység csak fikció és bár­­mint húzódozik is a kormány tőle, nem marad más hátra, mint hogy előbb vagy utóbb, de ki kell írni a választásokat De inkább előbb, mert az ország érdeke úgy kívánja. = A nemzetgyűlés összehívása. A kép* viselőházat, valsmint a szenátust március 6*ára hívják egybe. Ekkor veszi kezdetét a tavaszi ülésszak. A téli ülésszak befejezéséről szóló elnöki leiratot a legközelebbi napokban teszik közzé. Március ö áu és 7-én plenáris ülések lösznek, a további ülések március 11-én foly­tatódnak. — Isméi kcnfsrenciázik a kisantant. Csak nemrég tariotta utolsó konferenciáját a kisan­tant Balgrádban, melynek legnagyobb szenzáció­ját Nincsics külügyminiszternek az olasz jugo­szláv szerződést illető bejelentése képezte, ügy látszik, hogy a politikai helyzet egy újabb konferencia tartását teszi szükségessé, mert az egyik cseh lap arról értesül, hogy a kisantant áprilisban ismét tanácskozásra gyűl egybe. A konferencia a iep szerint Prágában lesz meg­tartva. 3 Hl KIS: 1924. febr. 25. Magyarország talpraállitására nézve döatő jelealőségge! bir a jóvátéíeli bizottságnak csü­törtökön tartott ülése, amelyen egyhangúan el­határozták a Magyarország javára fennálló zálogjogok felfüggesztését és a népszövetség jóvátételi tervének elfogadását. A kétségbeejtő helyzet, melyet a magyar korosának hirtelen történt leznhanása okozott, a döntés következtében jelentősen enyhült és nagymértékben hozzájárul & korona stabilizá­lásához. Magyarország az utóbbi két héten rettenetes izgalmakat állott ki, egyes külföldi lapok és belföldi lelkiismeretlen njságok közle­ményei valóságos pánikot idéztek elő és a ko­ronának szinte megállíthatatlannak látszó zu­hanását vonták maguk után. A helyzetet sú­lyosbította a magyar ellenzéknek a parlament­ben megindított támadása a Bethlen kormány ellen, amelyből elsősorban Kállay pénzügymi niszter, msjd Nagy Emil igazság ügymiuisz tér váltak ki, ami nem járnlt a kormány pozíció­jának megerősítéséhez. Igaz, hogy Kállayt tulsjdonképen az egységes párt egy részének Scer&etstfaéti és kiadóhivatal: Nádar-a. ‘M , hová ogy a lap szellemi részét illető közlemények, aiat a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza, SepÍBÉ Misi tarnt: k#>i ssMä it »altit iiniiiAiMMitniáni'iii ink■■» i—imrrsnii elégedetlensége kényszeritette a lemondásra, de épen ezért lett kaotikusabbá a helyzet s & magyar nemzetgyűlésen az ellenzék régi sze­mélyeskedő támadásának fölujit&sa már-már válságossá tett« az úgyis súlyos szituációt. A Páriából érkezett hírek után felléleg­zettek az emberek Budapesten és az egész országban, mert a jóvátételi bizottság határo­zata most mar kétségtelenné teszi azt, hogy Magyarország kü földi kölcsöne nemsokára fo­­lyó-itva lesz. Diplomáéi i és politikai körökben érthető megelégedéssel fogadták a döntet és általános az a vélemény, hagy Magyarország újjáépítésének most már semmi sem áll útjában. A határozat ered menyek épen rövidesen megva­lósul az a szanálási programm, melyet a ma­gyar kormány a népsí övetf,ég pénzügyi bizott­ságával együtt megállapított. A jóvátételi bi­zottság határozata annyit jelent, hogy az a ionáeni határozatodat szószerint és minden fenntartás nélkül elfogadta. A népszövetség által kikü'd ndő ellenőrző bizottság március elején már Bad pestre érkezik, a nópnzflvet* ségi főbiztos harding, az amerikai Bjserve Fond elnöke le.-z Egy éve mait, hogy a magyar kormány megtette az ebö iépéit a külföldi kölcsön meg­szerzése érdekében és nagy küzdelmébe került, mig végre tető alá került az ügy. Noha a nagyhatalmak egy része készséggel támogatta Magyarországot, egyes államok, nevezetesen a kisantant, mind nt elkövettek, hogy megnehe­zítsék azt a törekvést, mely a válságba került ország újjáépítésére irányult. Állandó intrikák, nyiit követelődiések, különleges feltételek fel­állítása és egyéb eigáncsolási törekvések le­küzdése után végre remény mutatkozik arra, hogy a világháborúból oly igazságtalanul meg­csonkítva és lerombolva kikerült ország gaz­dasági restaurálása lehetséges lesz. A húsz év alatt visszafizetendő kölcsön módot fog nyúj­tani Magyarországnak, hogy talpraálijön és rendezve ügyeit, szabad vérkeringéshez jusson. Az ország jövője eió a külföld is nagy remény­séggel tekint, mert a helyzet korántsem olyan kétségbeejtő, mint volt például Ausztriáé an­nak id jében és a jóvátételi bizottság hatá­rozata lehetővé teszi, hogy a magyar valuta teljes mértékben szanálédjek. Cgy éjszaka a pokolban. A JESsO álarcos bálja. Komárom, 1924. febr. 23. Már hetek óta másról se beszéltek Komá­romban é3 messze vidéken a farsangolni szeretők, Teipszichorénak rajongó hívei, mint a JESzO február 23-án megtartandó álarcos báljáról a Kultúrpalotában. A közönség érdeklődésének felcsigázását napról-napra sikerült fokozni. A Szépművészeti Osztály agilis vezetősége Harmos Károly tanár és festőművésszel az élén időt, fáradtságot nem kiméivé már heteken át azon fáradozott, hogy a JESaO álarcosbálja a ko­máromi és messze vidék farsangjának egyik legsikerültebb mulatsága legyen. A fáradhatat­lan munka, a zseniális ötletek, a lapunkban el­helyezett ügyes reklámok m g is hozták a lel­kes rendezőség fáradságának gyümölcsét, mert az álarcos báljuk sokáig mint kellemes emlék él azok lelkében, szivében, akik a bálon reszt­vettek. Már azzal, hogy a rendezőség szakított az s gyónt; poí ott sablonnal és uj vágányokra terelte a mulatságot és a ,bálteremből igyeke­zett poklot, a megjelenteket pedig ördögökké varázsolni, ezzel az újság ingerét csepegtette

Next

/
Thumbnails
Contents