Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-02-23 / 24. szám

Elkobzás utáni második kiadás. £8*£y*®*8t6<«lfe ftwfofiyan«» 24» »Jwi» Szombati 1924» február 23« Eilffintéel ár feléibe* 5 Kefyfeea és wMékra tzttklhiéssel: lg#Sa é;T@ 80-*í félévre 40 K, negyedévre KijlSfiMS* 160 Sí. Egya» s&ára ára t 80 fHSésr< §5 X. AUUfTOTTA TUS»'- JANI»: Fíissserlceöjáő* SML 3YJJL& <L Szerkesztő ■- ;<&K'£F dr. Swwris aratóié* és siadAbívstal: ttdder-a. 86., hová agy a Sáp szellemi részét illető közlemények, «riet a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldenáCk kéziratokat nmn »dank vissza, Misiíteil ügísÉifit taszít: csStgrfSHgy és sieatafi Ilii 31 illik Komárom, frb. 22. A csehszlovák parlameiat termelése legalább mennyiségileg minden várakozást fél ül múl. Százszámra késziti a törvénye­ket,, szinte a gyáripar gyorsaságával. Ám tninőség és érték dolgában ezek csak fél­­gyártmányok. A legékesebben szóló bizo­nyítékai ennek az adótörvények. A tömén­telen adótörvény és rendelet közt most már nemcsak a laikus nem igazodik ki, hanem a tisztviselők sem és lépten-nyo­­mon konstatálhatjuk a hivatalok tévedéseit, amelyek reparációra szorulnak. A sok megszorító rendszabály, határidő bejelen­tési kötelezettség oly terheket rak a kö­zönség vállaira, hogy az már tűrhetetlenné kezd válni. Alig tehetünk egy lépést is a hatóságok tudta és beleegyezése nélkül és elkezdve a fogyasztástól, a lakáson és kereseten keresztül a mulatságig, az élet­nek minden mozzanatát egy-egy adóköve­telés veszélyezteti és keseríti meg. Emlékeztetünk mindenkit a va­­gyondézsmára és annak sötét árnyékára, a vagyonszaporulatí adóra, melyet a fel­hördülésnek olyan moraja fogadott, hogy a kormány kénytelen volt azt gyorsan no­­vellázni. Igen ám, de ez a novella még most sincsen végrehajtva, mert azon is konstatálhatók az életképteienség kétség­telen jelenségei. Mi jellemzi ezeket az adótörvényeket ? A gyakorlati élettől való messze eltávolo­dás. Az adózásnak igazságosnak kell lenni. A magyar törvényhozás a munkást nem adóztatta meg, a csehszlovák már meg­adóztatja a munkást is, amit az egyenlő teherviselés szempontjából nem lehet ki­fogásolni, mert a társadalmi igazságosság szerint minden jövedelem egy bizonyos életminimumon felül, adóköteles. Az élet minden adóztatást igazol, amely az igaz­ságosság alapvető elvein nyugszik. Ez okolja meg az adózás progresszivitását, amely, sajnos csak egyes adótípusoknál van meg, de ott is oly szerencsétlen for­mában, hogy az elviselhetetlen terheket ró az adóalanyokra. Most a kormány is belátva adópoli­tikája teljes csődjét, az egy égés adótör­vényt alkotja meg. Öt évnek kapkodá-ai után tehát a kormány is a körülmények kényszerítő nyomásának hatása alatt rá­szánta magát arra, amelyet az angol és francia polgári demokrácia régebben meg­valósított: az egységes adótörvényre. Most már csak az a kérdés, hogy ez a törvény müyen lesz. Ha nem lesznek benne útvesztők, adócsapdák és a szerke­zete nem lesz homályos, kuszáit, hanem világos és áttekinthető, akkor az uj adó­törvény talán eléri a célját, hogy megfe­leljen az élet legfőbb követelményének, a társadalmi igazságosságnak. = Választó nagygyűlés Érsekújvárt. Ér­sekújvárt márc’tis 2 fm ;e n- k * térségi vá lasztások. Ennek előkésztés* cé jáfeól a válasz tásra szövetkezett, országos n*a~y&r kisgazda Ó8 kisiparospárt és az országos korcsat6d;> szociálist» párt február 24 én délelőtt fél 10 őrskor a Kossuth téren vagy vátasatóülés: tart. Az ülésem szónokolni fognak Lelley J nő Fiissy Kálmán netazgy. képviselők, Petrogalli 0-zHár ár. központi igazgató, Sövöa Béla, Tarján Ödön, Mérey Lsjos dr,, Boldoghy öyn’a, Varga Fe­renc, 'Kukán Béla dr,, Néder János és He'ota Jáuos dr. Este fél 6 órakor az Irányi vendég­lőben iparos-gytilé3 lesz, melyen Koezor Gyula körzeti ügyv. elnök mond beszédet. — A magyar pártök jelöltjei Ruszinszkó­­ban. A március 16 án megtartandó ruszinszkói képviselő választásokra a szövetkezett ellenzéki pártok már összeállították a szavazó listákat. Nemzetgyűlési képviselőknek jelölték Korláth Endre dr,, Árki Ákost, Juczik Miklóst, Polchy István dr.-t, Szabó Lsjos dr.-t, Tóth Bálintot, Eperjesy Józsefet, Purda Pált. A szenátusba jelölték Egry Ferencet, Hatfaludy Sándort, Jaroa Gyulát, Spoláric3 Jánost, Ác3 Lajost és id. Weisz Mihályt. = Memzelvádeimi fanács. Hogy a cseh­szlovák köztársaságnak népességéhez és anyagi erejéhez képest aránytalanul nagy hadserege van, azt nemcsak elviselhetetlenül nagy katonai terheink bizonyítják, de igazolják azok a statisztikai adatok is, amelyek más nagyobb országok haderejének létszámát feltüntetik. Csak nemrég jelent meg a 40 millió lélek­­számmal biró Olaszország hadseregéről egy statisztika, amely szerint ez a nagyhatalom tisztikara jóval mögötte áll számszerint a cseh­szlovák tisztikar létszámának. A nagy hadse­reg föníartásában határozott imperialista elv nyilvánul meg, azonban egy 13 milliós ország­nál ez komikusán hat, nem is számítva azt, hogy a hangoztatott báketörekvéseket egyene­sen meghazudtolják. Ebben a kérdésben is a nagy protektor, Franciaország példája az irány­adó a csehszlovák kormányra nézve, mely a világ e legnagyobb militarista nagyhatalmával akar, úgy látszik, lépést tartani. Bizonyítja ezt az is, hogy a nagy hadsereg mellé most egy nemzetvédelmi tanácsot akar a kormány fel­­állitani, amely szintén francia mintára lesz szer­vezve. A kormány egyik szócsöve szerint már régi terv és most hozzáfognak a megvalósítá­sához A nemzeti tanácsnak feladata az $rtzá§ előkészítése a háborúra és annak szervezése a háború alatt. A vezérkar és a katonai körök képviselőin kívül tagjai lesznek azok a minisz­terek is, akiknek tárcája a védelem szervezé­sével összefüggnek. Ha eddig nem tudtuk volna, most ebből a szervezkedésből is beiga­zolódik, hogy a csehszlovák köztársaság első­sorban katonai állam, amely ugyan éles el­lentétben áll a demokrácia elveivel, de ez csak jelszó, amelynek ruganyosságát lépten nyomon érezhetjük. — Egy kis friss ieyegőt... A kermáay bárom iagj és p die Svafoia miaiszterHnők, B nus külúgyraiuiszi; r és Srana-k vasúti mi­niszter an pokb o M *ri- nbatíba utaztak. Ebből az egyik ell mé i 1 p oly n hirt ad közre, hogy a miniszterek pol tikai tárgyalásokat tar­tottak Msrbnbsd mu, mely keu a német agrár­párt ^gyik kípvis-lője is résztyeit. A lap arra követkastet híréin, ho^y a tárgyalások a né­ki leknek a kormányban ydé részvételével vsnn .s kapcsolatba», assk hivatva tanúénak a BzociáJdefiaokr» iákat pótolni, ha netán azok ki várnán >k. Parsze, üo$y a kormánypárti Narodai Politika erélyesen megcáfolja est a hirt, is a németekkel va'ó ko&lieió alakításá­ról szóié jelentést egyszerien esztelennek tartja. A németekkel a lap szerint nem tah*t meg­egyezni. Ellenben, hovy nsinétan hasonló követ­keztetést és magyarázatot már (tava megcá­foljon, azt írja, hogy a bárom miniszter tény­leg Marienbádban tartózkodik, d . d m politikai okokból, han«m azért, hegy egy kis friss levegőt szijjanak. E-ből a félhivatalos jelentésből pe­dig arra ishst következtetni, hogy Prágában nagyon rossz lehet a levegő, ha már február­ban kénytelenek a miniszterek egy kis üdü­lésre Mí rienbádha menni . . . = Sztrájkok Angliában. A britt birodalom élére három héttel ezelőtt munkáspárti kormány állott, Macdonald lett a miniszterelnök és a kormány tagjai a munkáspárt képviselői so­rából kerültek ki. Az egész világ munkássága nagy várakozással tekintett az uj angol kor­mány elé és ma is nagy reménységgel várja hasznos működését. Macdonald nyilatkozatai valóban meg is érdemlik, hogy a legmesszebb­menő érdeklődést keltsék föl nemcsak a britt birodalomban, de világszerte annyival is inkább, mert az angol kormány célkitűzése az európai béke megteremtésére irányul, amit általános emberi szempontból is csak örömmel üdvözöl­hetünk. Csodálatos mégis, hogy ennek a raun« káskormánynak rövid pár heti működése alatt olyan váratlan belső jelenségekkel kell szá­molni, amelyek látszólag épen azok részéről nem jelent teljes bizalmat, akiknek érdekeit elsősorban képviseli a munkáskormány. Alig lépett Macdonald a kormány élére, Angliában nagy vasutas sztrájk tört ki, amely igen meg­bénította az iparnak és kereskedelemnek ren­des menetét. A vasutassztrájkot sikerült likvi­dálni és rá néhány napra uj sztrájk keletkezett a dokkmunkások bérharca, amely elsősorban az élelmiszerellátást veszélyeztette. A munkás­kormány nem tekinthetett el a sztrájk fölött és 4000 év sryo előtti .korszakba vezethető vissza az IGMANDI j&ESERwVIZ képződésé- 2 T- vT-tv tra-ES nek és hatékony alkatrészeinek összeérési folyamata a föld 14 Hl BTfifiili @il,l iiiPMM« gyomrában, (felfedezve SCHMIDTHAUER A. által az 18S3. W8L m é£ben) g m\nt ilyea páratlan természetes gyógyszere a s egyéb belső betegségeknek, — Kapható minden gyógyszertárban és jobb ffiszerüzletben. — Rendszeres adag reggelizés előtt fél pohárral, : -■ ■ =rr: Az „IGMÁNDI“ nem tévesztendő össze másfajta keserávizekkel. ................- .... 1 ■'■==

Next

/
Thumbnails
Contents